Az esetről a szoljon.hu is beszámolt az év elején: macskát és több kutyát téptek szét a településen az aranysakálok, utóbbiak egyikének teteméből lakmároztak is. A lapnak Juhász Zsolt okleveles vadgazda mérnök akkor azt mondta: a kutyák (még a kicsit nagyobbak is) könnyű prédát jelentenek ennek az állatnak. Az ebek próbálják ugyan megtámadni a ragadozót vagy védekezni, de mégis csak házi kedvencekről van szó, nem bírnak a vaddal. Az elpusztított kutyát pedig a sakálok ugyanúgy elfogyasztják, mint bármelyik más prédát. Nagyon jellemző a táplálkozásukra, hogy a húst csontig leeszik az elejtett állatról, ami már eleve árulkodó jel. Ez alapján biztonsággal beazonosítható, hogy mi végzett mészárlást a portánkon.
Az aranysakálról amúgy már mindenki olvashatott, ha máskor nem, gyermekkorában, mert Arany János hőse, Toldi Miklós valószínűleg ezzel küzdött meg – csak a műben nádi farkasként definiálta a költő.
A következő videón egy aranysakál üvölt Pécs lakott részén:
Az aranysakál több évszázada őshonos, sokáig alacsony létszámban és sokszor csak alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt azonban az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat.
Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetője, a vadfaj nemzetközi szinten is elismert szakértője korábban azt nyilatkozta: az Ázsia felől érkező, a vizes élőhelyekhez kötődő aranysakál a 19. és a 20 században gyakorlatilag nagy területen kipusztult Európában az élőhelyek átalakulása miatt. Magyarországon ezt 1942-re datálják. A Bulgáriában, a változások ellenére megmaradt populáció azonban hirtelen gyors növekedésnek indult a 70-es 80-as években. Idehaza a 90-es évek elején telepedett meg újra a Dráva-síkon, Somogyban és Baranyában. Az azóta tartó terjedés és állománynövekedés biológiai inváziónak tekinthető, s ma már nincs olyan térsége az országnak, ahol ne lenne jelen.
A növekedés a kétezres években indult, s ma már exponenciális jelleget öltött – akárcsak a terítéke. Táplálkozási szokásai miatt borjak, gidák, apróvadfajok, háziállatok is veszélyben vannak. Sőt, nem riad vissza a nagyobb háziállatok megtámadásától és elejtésétől sem, a szakemberek olyan esetről is tudnak, amikor szamarat terített le a kutyával rokon vadfaj.
Ha veszélyeztetve érzi magát, az embert is megtámadja.
A vele szembeni védekezés lehetősége egyrészt az embertől származó táplálékforrások csökkentésén vagy megvédésén és a sikeres vadászaton alapul. Életmódja és vadászata a farkaséhoz hasonló: családi köteléken alapuló falkában él, és a falkák rituális vonyítással, üvöltéssel tartják a kapcsolatot egymással. Általában sötétedéskor indul meg a falka vadászni, cserkelni hajnalban érdemes rájuk, széllel szemben, folyamatosan távcsövezve.
Korecz Márk, a Vadászblog szerzője úgy fogalmaz: baranyai, somogyi vadászoktól lehet tudni, hogy amint megjelenik a sakál, azonnal oda kell figyelni az apasztásukra. Nem lehet félvállról venni, mert az említett megyékben is úgy alakult, hogy mire megütötte az ingerküszöböt a sakál jelenléte, addigra már rég elveszítették a vadászok a "csatát", annyi aranysakál lett, hogy a helyzet kezelhetetlenné vált és már nagy erőfeszítések árán sem lehet felvenni velük a "harcot".
