A tíz legveszélyesebb adalékanyag: van okunk a félelemre?

Napjainkban könnyű dolgunk van, ha a táplálkozásról van szó: élelmiszerek sokasága között válogathatunk, ha az éhségünket szeretnénk csillapítani. Nem kell vadászni, halászni, gyűjtögetni, nem kell még a kerti munka fáradságával sem szembesítenünk magukat, hiszen csak annyi a dolgunk, hogy a boltok roskadásig rakott polcairól leemeljük a nekünk tetsző alapanyagokat-, félkész-, és kész élelmiszereket.

A választék bősége megrészegít: a színes- ízes kavalkád szinte kelleti  magát - csak a fantáziánk-, a pénztárcánk, és a tudatosságunk szab határt. Igen. A tudatosságunk. Mert, ha tudatos fogyasztók vagyunk, akkor megnézzük és megválogatjuk, hogy mi kerül az asztalunkra.

Nem lenne mindegy, hogy nap, mint nap mit eszünk meg — fotó: pixabay.com

E- rengeteg reggelire, ebédre, vacsorára

A krónikus időhiányra "instant" megoldások kellenek: könnyen, gyorsan, azonnal akarunk élelemhez jutni, amely elvárásnak a gyártók örömmel igyekeznek megfelelni. Rohanó világunkban a félkész-, és készételek sokaknak jelentenek mentőövet, emiatt aztán nem is mindig jutunk el addig, hogy az élelmiszerek címkéjén szereplő -  lassacskán egy  elbeszélés terjedelmét elérő -  E- számok listáját áttanulmányozzuk. Nem tesszük ezt annak ellenére sem, hogy a veszélyességük a szakemberek és a laikusok között egyaránt véleménymegosztó és nincs olyan év, hogy ne tiltanának be néhányat közülük.

Miben van adalékanyag?

Talán azt egyszerűbb lenne felsorolni, hogy miben nincs. Hidd el: neked sem telik el úgy nap, hogy  ne találkoznál valamelyikükkel  „gyomor ügyileg". Már kora reggel velük kezded a napodat, hiszen ott vannak a müzliben, a joghurtban, a dzsemekben, a kenyérben és pékárukban, az azokra rákent margarinokban, a feltétként használt szalámikban, felvágottakban, sajtokban.

A választás persze mindig a tied: elsősorban az elveiden és az anyagi lehetőségeiden múlik. Érdemes tudnod, hogy általában minél olcsóbb egy termék, annál nagyobb a valószínűsége, hogy mesterien összeállított mesterséges összetevőkből áll.

És ez miért baj?  - kérdezed talán, hiszen a hatóságilag engedélyezett - veszélytelen adalékanyagokat alkalmazza minden gyártó a megengedett határértékek szigorú betartásával. Igen. Ez valóban így van. Nem is lehet másképp, mert ellenkező esetben nagyon komolyan büntetne a hatóság.

De  ez nem jelenti azt, hogy ezen élelmiszerek rendszeres nagy mennyiségű fogyasztása nem hordozhat magában egészségügyi kockázatot, arról nem is beszélve, hogy az adalékanyagok együttes, és más élelmiszer-összetevők jelenlétében gyakorolt hatását a szervezetedre igen nehéz lenne megbecsülni. Emiatt javasolt a túl sok E-számot tartalmazó termékek kerülése.

A túl sok adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása hordozhat magában egészségügyi kockázatot — fotó: pixabay.com

Miért szükségesek az adalékanyagok?

Az ipari méretű élelmiszergyártás hozadéka az adalékanyagok felhasználásának a növekedése. A termékeket nagy mennyiségben, jó minőségben, minél eltarthatóbb formában, és minél olcsóbban kell előállítani, ami csak úgy lehetséges, ha a gyártó beveti az adalékanyagok óriási tárházát. Az adalékanyagok ugyanis jelentős mértékben javítják az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait,  megőrzik a tápértéküket, növelik az eltarthatóságukat, megkönnyítik a feldolgozásukat.

Rendelet írja elő az élelmiszer-adalékanyagok felhasználásának szabályait, eszerint egy adalékanyag csak akkor, és olyan mennyiségben adható az élelmiszerhez, amely nem jelent kockázatot a fogyasztó egészségére, nem vezeti félre, más módon nem helyettesíthető, a használata technológiailag indokolt, illetve az alkalmazása előnyökkel jár.

Nem használhatnak adalékanyagokat a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben, (kivételt ez alól az képez, ha a rendelet erről kifejezetten rendelkezik). A felhasznált adalékanyagok között egyaránt megtalálhatóak azok, amelyek teljesen ártalmatlanok,  de léteznek olyanok is amelyek aggályokat vetnek fel és nem árt velük óvatosnak lenni.

Az édesipari termékek nagyon sok színezéket tartalmaznak — fotó: pixabay.com

Mit tehetsz annak érdekében, hogy elkerüld a veszélyesnek tartott adalékanyagokat?

A legfontosabb: figyeld a címkét! Az adalékanyagok felhasználása ellenőrzött rendszerben zajlik, folyamatosan újraértékelik a hatásukat, és  felülvizsgálják a használhatóságukat.  Az adalékanyag felhasználását az összetevők között pontosan fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán.  Különösen fontos a jelölés azon fogyasztói csoportok számára, akik valamilyen túlérzékenységgel rendelkeznek (mogyoróallergia, laktózérzékenység, tejcukor-érzékenység, stb), vagy az adott adalékanyagra allergiásak, hiszen nekik ezeket kerülniük kell.

Melyik szám, mit jelent?

Az adalékanyagokat csoportosítják:

• E 100-tól kezdődő számok jelölik a színezékeket - segítségükkel a termékek tetszetőssé és étvágygerjesztővé tehetők. Elsősorban az édességekhez, üdítőitalokhoz, szörpökhöz és égetett szeszesitalokhoz alkalmazzák. A színezékek lehetnek természetesek (ezeket élelmiszer nyersanyagokból kivonással állítják elő), természetes eredetűek (ezeket élelmiszer nyersanyagokból állítják elő) vagy mesterségesek (szintetikus úton előállítottak, ezek a természetes anyagoktól eltérő kémiai szerkezettel rendelkeznek)
• E 200-tól a tartósítószerek - ezek olyan kémiai anyagok, amelyek az élelmiszerekben jelenlévő mikroorganizmusok szaporodását lassítják vagy megakadályozzák, növelve ezzel az élelmiszer eltarthatóságát. Tartósítószert sokféle élelmiszerhez használnak: húskészítményekhez, haltermékekhez, üdítőitalokhoz, tartós kenyerekhez és pékárukhoz, salátaöntetekhez, mustárokhoz, margarinokhoz, stb.
• E 300-tól az antioxidánsok - gátolják az élelmiszerekben végbemenő nem kívánatos oxidációs folyamatokat, például a zsírok avasodását, vagy késleltetik a felszeletelt zöldségek és gyümölcsök enzimes barnulását
• E 400-tól az emulgeálószereket, habképzőket, stabilizátorokat, zselésítőket, sűrítő- és szilárdító anyagokat: ezek az élelmiszerek megfelelő állományát kialakító adalékanyagok, többségük főleg növények szerkezeti anyagaiból készülnek. Toxikológiai szempontból ártalmatlanok, nem veszélyeztetik az egészséget, allergiás tüneteket ritkán okoznak.
• E 500-tól főként a különböző funkcióval rendelkező szervetlen sók
• E 600-tól az ízfokozók és ízmódosítók: már kis mennyiségben is az élelmiszerekhez hozzáadva  felerősítik vagy módosítják azok ízét, növelik az élvezeti értékét. Fűszerekben, levesekben, szószokban, félkész- és készételekben használják előszeretettel.
• E 900-tól az édesítőszerek
• E 1000-től módosított keményítők

Vannak teljesen ártalmatlan adalékanyagok, de léteznek olyanok is, amelyek fogyasztásával érdemes óvatosnak lenni — fotó: pixabay.com

A 10 legaggályosabb adalékanyag

1. E150c - Színezésre használt karamell: különböző cukrok felhevítésével, esetleg ammóniummal történő kezeléssel állítják elő. Húskészítményekben, mártásokban, sörökben, szószokban, üdítőitalokban fordul elő. Elfogadható napi beviteli mennyiség: 150 mg/kg. A megbízhatósága vitatott, több kutatás is rámutatott, hogy rákkeltő hatása van, patkánykísérletekben pedig bizonyították, hogy képes megváltoztatni a vérképet. A gyártás során melléktermékként esetlegesen keletkező imidazol származék túl nagy mennyiségben  káros lehet az immunrendszerre.
2. E102 - Tartrazin/E120- Kárminsav, kármin/ E104 -Kinolinsárga/ E124 - Kosnilvörös/ E129- Alluravörös AC: ezek a színezékek a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhatnak,  felnőtteknél allergiát - túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Édesipari termékek, ételízesítők, szószok, üdítőitalok gyártásánál alkalmazzák őket. (Érdekesség, hogy a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő – ami a bíbortetű  nőnemű példányainak szárított testéből áll. Az élelmiszereknek eperszínű árnyalatot ad)
3. E161g – kantaxantin színezék: lila karotinoid pigment, természetes eredetű adalékanyag, amely megtalálható a rákok testében, a lazacban és a flamingó tollában, szintetikus úton is előállítható. Élelmiszerekben nem, de gyógyászati termékekben használják. Nagy mennyiségben májkárosodást okoz  a WHO által végzett vizsgálatok szerint.
4. E174 – ezüst színezék: csokoládék és édesipari termékek külső bevonatának használják az élelmiszeriparban fényes, szürke színe miatt. A használata aggályos, mert számos enzim működését képes blokkolni, ezért érdemes elkerülni.
5. E127 – eritrozin színezék: szintetikus adalékanyag, amely gátolja az idegrendszer megfelelő működését, egyértelműen bizonyították, hogy fokozza a hiperaktív gyerekek viselkedési zavarát.
6. E249-252 – Nitritek és nitrátok: a kálium-nitrit (E249) vitatott biztonságú tartósítószer, amely baktériumok hatására mérgezővé illetve rákkeltővé válhat. Különféle csomagolt, pácolt húskészítmények gyakori alkotója, felhasználása azt a célt szolgálja, hogy az ételeknek hosszabb távon is megmaradjon élénk színe és frissessége. A kálium-nitrát (E252) károsíthatja a vér oxigénszállító képességét, illetve káros, rákkeltő nitrózaminok szabadulnak fel, ha keveredik a gyomrodban található fehérjékkel.
7. E220 – Kén- dioxid: tartósítószer, amit borokhoz, konzervek előállításához, aszalt gyümölcshöz, lekvárokhoz, gyümölcslevekhez is gyakran használnak. Már kis koncentrációban is hatással lehet a központi idegrendszerre, és erős allergizáló hatása miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhet elő.
8. E284-285 – borát tartósítószerek: ezek erősen mérgező adalékanyagok, amiket jelenleg az EU csak a kaviárok tartósításához engedélyez.
9. E621 – Nátrium-glutamát: a legismertebb íz-, illetve ízérzet-fokozó,  függőséget okoz, az idegeket károsíthatja, súlyos allergiás reakciókat és migrénes fejfájást válthat ki. Mellékhatásaként jelentkezhet depresszió, fejfájás, mellkasi fájdalom, az arra érzékenyeknél hátfájás, gyengeség, szív- és érrendszeri problémák. Étvágynövelő hatása van, ami  elősegíti az elhízást.
10. E407 – karragén sűrítőanyag: a vele végzett állatkísérletekben a bélrendszerben gyulladások és fekélyek jelentkeztek

Az ételeinket érdemes friss, hazai alapanyagokból saját kezűleg elkészíteni — fotó: pixabay.com

További 5 adalékanyag, amelyekre még érdemes odafigyelned

1. E200- E228  - tartósítószerek: az arra érzékenyeknél esetenként súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki
2. E310- E312 - antioxidánsok: kontakt dermatitiszt válthatnak ki
3. E338-341, E450-452, E540-544: foszfáttartalmú savanyító adalékok - csökkenthetik a szervezet kalcium felvételi képességét. Vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlottak.
4. E591 - Aszpartám: mesterséges édesítőszer, amelyet csökkentett kalóriatartalmú élelmiszerek előállításhoz alkalmaznak. Fenilketonúriában szenvedők nem fogyaszthatják, mivel a fenilalanin aminosav felhalmozódása a szervezetben súlyosan káros az egészségre. Az még vita tárgya, hogy  az aszpartámmal édesített élelmiszerek fogyasztása rákos megbetegedésekhez vezethet-e.
5. E952 - Ciklamát – édesítőszer: nagyobb mennyiségben adagolva kísérleti patkányoknál hólyagrákot idézett elő, ezért számos országban betiltották, más országokban korlátozták használatát.

Az vagy, amit megeszel - tartja a jól ismert mondás. Te döntöd el mit választasz nagyobb arányban: az egészséges, természetes táplálékokat, vagy vegykonyha által kifejlesztett remekeket.