A fenntarthatóság nagyon aktuális téma, legyen szó a mezőgazdaságról, vagy az életünk bármely, hétköznapinak számító pillanatáról. Habár hosszú évtizedeken keresztül nem éreztük a saját bőrünkön, a mi, aprónak tűnő, de annál nagyobb jelentőséggel bíró döntéseinken és választásainkon is múlik a Földünk jövője. És persze a miénk, és gyermekeinkké is.
A környezettudatos életmód nagyon fontos részét képezi a tudatosan megtervezett és átgondolt minőségi táplálkozás is, így egyre több irányzat próbálja megkönnyíteni ezt. Az egyik ilyen a flexitáriánus táplálkozás.
Ez a táplálkozási forma azoknak szól, akik nem szeretnék teljes mértékben kizárni életükből az állati eredetű ételeket. A flexitáriánus szó a „flexibilis", vagyis rugalmas, és a „vegetáriánus", vagyis növényi alapú étrend szavak összevonásával keletkezett. Egy olyan étrend, amelyben a növényi eredetű élelmiszerek dominálnak, de nem zárja ki az állati eredetű termékek, így a húsok, a tejtermékek és a tojás fogyasztását sem. Éppen ezért, átgondoltan összeállítva minden tápanyagot képes biztosítani a szervezetünk számára.
Habár a magyar étrend nem igazán áll közel a fenntartható táplálkozáshoz, hiszen annak egyik alappillére, hogy minél kevesebb húst fogyasszunk, az apró, étrendünkben történő változtatások is nagyon sokat jelentenek mind az egészségünk, mind a jövőnk érdekében.
Mi az a flexitáriánus táplálkozás?
A flexitáriánus étrendet nagyrészt növényi alapanyagok alkotják, azonban nem kizárt az állati eredetű termékek és a hús fogyasztása sem. A mennyiségeken nagyon sok múlik, így az étrendet követők megpróbálják egyre inkább lecsökkenteni az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását.
A flexitáriánus táplálkozás nem a tiltásról szól. Fotó: Shutterstock
A flexitáriánus táplálkozásra történő áttérés azért nem okoz túlságosan nagy nehézségeket, mert nem tiltja az állati eredetű táplálékok fogyasztását, ezért bátran el tudjuk kezdeni, és fokozatosan tudunk átállni rá, vagy közelíteni a teljesen környezettudatos táplálkozás felé.
A flexitáriánus táplálkozás hívei szerint így nem csak a környezetünket óvjuk, hanem az egészségünket is, mivel azzal, hogy jóval több növényi eredetű táplálékot fogyasztunk, növeljük a napi rostbevitelünket. A rostban gazdag étrend pedig nagyon sok betegség kialakulásától véd meg bennünket, védi és karbantartja az emésztőrendszert, és segít a megfelelő testsúly fenntartásában. De ezen kívül még csökkenti a koleszterinszintet is, véd a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával szemben, és a vércukorszintet is jó irányba befolyásolja. A sok rost táplálja a bélrendszerben élő jótékony baktériumokat is, ráadásul megfelelő mennyiségű vitaminnal és ásványi anyaggal lát el bennünket.
Ha pedig ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket nyersen fogyasztjuk el, jobban hasznosulnak a bennük lévő vitaminok és ásványi anyagok, mint ha hőhatás éri őket. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, hiszen preferálni érdemes az idényjellegű termékeket, és a minél rövidebb fuvarozás miatt a környékünkön termesztett zöldségeket és gyümölcsöket is. Nem is beszélve arról, ha mi magunk termesztjük meg azokat a kertünkben.
Ezzel óriási lépést tehetünk mind a fenntartható életmód, mind a környezettudatosság tekintetében. Ráadásul nem kell lemondanunk semmiről, hiszen a mértéken van a hangsúly, nem a tiltásokon. Azért pedig hogy az étrendünk kiegyensúlyozott legyen, bátran fogyaszthatunk alkalmanként húst, tejtermékeket, tojást, halakat, ezért nem kell vitamin- és ásványianyag-hiánytól tartanunk.
Így vágj bele a flexitáriánus étrendbe
A flexitáriánus étrend nem véletlenül kapta a nevét, hiszen flexibilis, azaz rugalmas, tehát úgy lehet alakítani, ahogy szeretnénk. Ezért az első lépés, hogy elhatározásra jutunk abban, hogy környezettudatosabban szeretnénk táplálkozni, és megpróbálunk minél több növényi alapanyagot fogyasztani, és minél kevesebb állati eredetűt.
A legegyszerűbb az, ha készítünk egy heti menü leírást magunknak, és nem rögtön az első napon akarunk teljesen más étrendre áttérni. Ez amúgy sem lenne egészséges, hiszen minden változást apró lépésekkel szabad és kell elkezdeni.
Érdemes kezdésként egy olyan napot beiktatni, amikor egyáltalán nem fogyasztunk húst, de ha ez nem megy, már az is óriási lépés, ha megpróbáljuk megnövelni a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását.
A flexitáriánus táplálkozás során nincsenek szigorú szabályok és számolgatások. A hangsúly a növényi eredetű élelmiszereken van, hiszen a leginkább a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a hüvelyeseket, és a zöldség- és gyümölcsféléket javasolja legnagyobb mennyiségben.
A flexitáriánus étrend nem tilt semmit, de ajánlja, hogy kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, és ügyeljünk a hozzáadott cukor mennyiségére is. De ez az étrend túlmutat saját magunkon, mivel a helyi, rövid ellátási láncból származó élelmiszerek választása nem csak egészségesebbé, de jóval fenntarthatóbbá is teszi az étrendünket, csökkentve ezáltal a szükséges élelmiszerek környezeti terhelését.
A fenntartható táplálkozás fontos eleme, hogy akár saját magunk is megtermelhetjük a zöldségeket és gyümölcsöket. Fotó: Shutterstock
Megtartották az első flexitáriánus konferenciát
Nemcsak szervezőként és házigazdaként, hanem versenyzőként is kiválóan szerepeltek a Debreceni Egyetem képviselői az első flexitáriánus konferencián. A növényi alapú étrend népszerűsítését célzó rendezvénynek a Gazdaságtudományi Kar adott otthont, ahol kiderült, az eseményhez kapcsolódó marketing-kommunikációs pályázatot is megnyerték a DE GTK hallgatói.
A konferencián elhangzott, hogy a növényi alapú élelmiszerek globális piaci értéke több mint ötven milliárd dollár, ami 2030-ra várhatóan megháromszorozódik, ezért hatalmas potenciál van benne. Az előrejelzések szerint a következő években rohamosan nő majd a növényi alapú húspótló termékek és a laborhúsok népszerűsége, és habár hazánkban jelenleg a lakosság hat százaléka vallja magát flexitáriánusnak, ami nem marad el az Európai Unió átlagától, ahhoz, hogy az étrendet népszerűsítő kommunikációs stratégiát lehessen kialakítani, először pontosítani és tudatosítani kell a vegetáriánus, a vegán és a flexitáriánus fogalmakat a lakosság körében – hívta fel a figyelmet Fehér András, a DE GTK egyetemi docense az I. Flexi Fórumon tartott előadásában.
A rendezvényt a Danone Magyarország Kft. szervezte a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karával és az Alproval közösen november 17-én a Böszörményi úti campuson. A Debreceni Egyetem tudásbázisára alapozva a helyi önkormányzat is több környezetvédelmi, fenntarthatósági lépést tett és tervez a közeljövőben. Az egyetemmel közösen dolgoznak egy környezeti monitoring rendszer kialakításán, ami kulcsfontosságú abban, hogy Debrecen egészséges város legyen, hogy egészséges élelmiszereket fogyaszthassanak és jó legyen a levegő minősége. Emellett a város következő időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját is közösen dolgozzák ki az intézmény szakembereivel. A helyi gazdaságnak jelentős szereplői az élelmiszer-előállítók – maga az egyetem is az –, így a jövő generációinak a szemlélete ebben a tekintetben is nagyon fontos.
Hazánkban a 18-24 év közötti fiatalok mutatják a legnagyobb hajlandóságot arra, hogy tegyenek az egészséges életvitelükért, az állatvédelemért vagy éppen a fenntarthatóságért. Ők a legnyitottabbak a növényi alapú termékek iránt is. A pályázatra beérkezett munkákat szakmai bizottság értékelte. A legjobb kampányt a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatóból álló Flexi Kalandorok csapata állította össze, a nyertes hallgatók: Nemes Nikolett, Török Barbara, Rácz Adél és Boros Henrietta Mónika.
