A statisztikák szerint száz emberből egynél már a legkisebb mennyiségű glutén elfogyasztása is komoly problémákat okozhat. Bár a cöliákiának alapvetően genetikai gyökerei vannak, számos egyéb tényező is hozzájárulhat az intolerancia kialakulásához, ami jelentősen nehezíti a probléma feltárását és a gyógymód megtalálását.

A tudósok régóta igyekeznek feltárni, hogy pontosan hogyan indul el az immunválasz a betegeknél, és most úgy tűnik, a kanadai McMaster Egyetem kutatóinak sikerült áttörést elérniük, ugyanis egerek segítségével azonosították a bélnyálkahártyát alkotó sejtek kulcsfontosságú szerepét a folyamatban, és sikerült leírni azt a lépést is, ami új terápiák kidolgozásához vezethet.

Mi az a cöliákia?

A cöliákia egy autoimmun betegség, amelyet a gluténként ismert fehérjék egy csoportjának jelenléte vált ki a belekben. A betegek rosszul reagálnak a búzában, árpában, rozsban, tönkölybúzában, kamutban, tritikáléban, alakorban lévő gluténra, és immunreakcióval válaszol a szervezetük, amely miatt a bélbolyhaik sérülnek. A teljesen gluténmentes étrend nélkül a cöliákiás egyének felszívódási zavarokban szenvednek, amely aztán egy sor másik betegséget eredményezhet. A tünetek sokfélék lehetnek: például puffadás, hasmenés, székrekedés, fogyás, fáradtság, fejfájás, reflux, hányás stb. A cöliákiás betegeknél már az is súlyos tüneteket válthat ki, ha olyan ételt esznek, ami érintkezett a gluténnel.

Mit tehetünk?

A betegséggel diagnosztizált emberek kb. 90 százaléka hordoz egy olyan génpárt, ami a HLA-DQ2.5 nevű fehérjét kódolja. A maradék 10 százalékuk szervezetében egy másik fehérje, a HLA-DQ8 okoz problémát. Mint a többi HLA-fehérje, ezek is az idegen anyag egy-egy darabkáját hordozzák, hogy megmutassák az immunrendszernek, mire kell nagyon odafigyelni, ha legközelebb bekerül a szervezetbe. A két fehérje a glutén peptideket mutatja be a szervezetnek, így a védekező T-sejtek reakciója beindul, ha bekerül a szervezetbe a glutén. Ez vezet az autoimmun betegség kialakulásához.

Csakhogy nem mindenkinél alakul ki a cöliákia, akik a fent említett két fehérjével rendelkezik. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a gluténdarabokat először át kell vinni a bélfalon egy szállító enzimnek, amely kötődik a peptidhez, majd megváltoztatja azt, hogy még könnyebben felismerje a szervezet. Mivel a bélfal sejtjei felelősek a szállító enzimek bélben történő felszabadításáért, így kritikus szerepük van a betegség korai szakaszában. Ami eddig nem volt világos: az, hogy miként zajlik le ez a reakció.

kenyér

Száz emberből egynél már a legkisebb mennyiségű glutén elfogyasztása is komoly problémákat okozhat – fotó: Pixabay

A kutatók ezért egerek segítségével ellenőrizték a folyamatot, majd olyan organoidokat hoztak létre, amelyek lehetővé tették, hogy ellenőrizzék, a folyamat bekövetkezik-e, és ha igen, hogyan. A vizsgálatból kiderült, hogy a beleket bélelő sejtek nem csupán passzívszemlélői a folyamatnak, hanem kulcsfontosságú résztvevői is: amellett, hogy megmutatják a szervezetnek a glutén darabjait, ők szállítják az enzimeket a gluténspecifikus immunsejtek számára is.

Az érintett szövettípusok és a gyulladást okozó mikrobák jelenléte és működése új terápiás lehetőségek előtt nyitja meg az utat. Ez végül oda vezethet, hogy világszerte emberek milliói fogyaszthatnak majd úgy glutént, hogy nem kell a következményektől tartaniuk.

Forrás: hvg.hu