A Tel-Avivi Egyetem kutatói szerint a bajban lévő növények olyan hangosan beszélnek, hogy azt 3–5 méterre is hallani lehet. Az emberi fül számára nem hallható frekvencián szólalnak meg – írja a hvg.hu
A szakember szerint ez nagyon fontos felfedezés, mert a hangok fontosak lehetnek más élőlények számára is – fotó: pixabay.com
A növények hangokkal is jelzik, ha bajban vannak
Akár a benti virágokról, akár a kerti növényekről van szó, ha nem kapnak elegendő vizet, akkor hamar harvadásnak indulnak. De a növények nemcsak a hervadással jelzik, hogy gond van, hanem képesek hangokkal is jelezni, hogy bajban vannak.
Amikor a növények a vízhiány miatt elkezdenek száradni, akkor pattogó hangot adnak ki, vagy valamilyen okból kifolyólag megsebesülnek – derült ki aTel-Avivi Egyetem kutatóinak vizsgálata alapján. Az egyetem evolúcióbiológusa, Lilach Hadany elmondta,
ha a növényekkel nincs semmi gond, akkor óránként átlagosan kevesebb mint egy hangot adnak ki, viszont ha stressz éri őket, ez a szám 30–50-re is növekedhet.
Ha a növények nem kapnak vizet, akkor a pattogás 5–6 nap után a leggyakoribb, majd ahogy a növény elkezd száradni egyre kevesebb lesz – fotó: pixabay.com
Kattogó, pattogó hangot adnak ki
A szakember szerint ez nagyon fontos felfedezés, mert a hangok fontosak lehetnek más élőlények számára is.
Azt tervezi a csapatával, hogy a közeljövőben tesztelni fogják, hogy ezekre a hangokra hogyan reagálnak más növények vagy állatok.
Hadany és munkatársai üvegházban nevelt paradicsom és dohánynövények hangjait rögzítették, amelynek során megállapították, hogy a kattogó, pattogó hangot a növények akkor is kiadták, amikor jól érezték magukat, de ha nem kaptak megfelelő mennyiségű vizet, vagy levágták a szárukat, sokkal többször hallatták azt, amit 3–5 méterről is meg lehetett hallani.
A hangok az emberi fül számára nem hallható 40 és 80 kHz közötti tartományban voltak, viszont más élőlények (például a lepkék és a kisemlősök, köztük az egerek) képesek észlelni ezeket a frekvenciákat, ami feltételezhetően befolyásolhatja a viselkedésüket.
A környezet számára hasznos információkat szolgáltathatnak
A növények által keltett hangok erőssége olyan, mint az emberi beszéd a Cell című tudományos lapban megjelent publikáció szerint. Ha a növények nem kapnak vizet, akkor a pattogás 5–6 nap után a leggyakoribb, majd ahogy a növény elkezd száradni egyre kevesebb lesz.
Annak érdekében, hogy a kutatók kiderítsék, miért adják ki a növények a hangokat, mesterséges intelligenciát alkalmaztak, ami bár nem volt 100 százalékban pontos, de bebizonyította, hogy ezek a hangok a környezet számára is hasznos információt hordozhatnak.
Az, hogy konkrétan mi hozza létre ezeket a hangokat, egyelőre nem derült ki. A kutatók arra gyanakszanak, hogy egy kavitációnak nevezett jelenség lehet az oka, ami olyan folyamat, amelynek során a dehidratált növényi szárban a vízoszlop összeomlik, így légbuborékot hoz létre.
Hadany szerint ha a növények állapotát mikrofonok segítségével monitoroznák, akkor a jövőben optimalizálni lehetne az öntözést.
