Márpedig megesik, hogy nem jön be – de hogyan készülnek a prognózisok és mennyire lehet előre látni az időjárási történéseket? Erről és még sok minden másról beszélgettünk a Somogy vármegyei Iharosberényben élő hobbi- (amúgy elég profi) meteorológussal, Balázs Ferenccel. Ferenc az Iharos-MET weboldalt és a kapcsolódó Facebook-profilt működteti csaknem 9000 követővel. Előrejelzéseit Somogy és Zala vármegye lakóinak készíti.
– El kell mondanom, hogy körülbelül 10 éves koromig féltem a durva időjárási jelenségektől, mint amilyen például a dörgés, villámlás – bocsátotta előre a férfi. – Ebből fakadóan sokáig nem is nagyon érdekelt ez a téma. Műszaki informatikát tanultam, aztán az élet más területre vitt, egy műanyagipari cégnél vagyok műszaki és projektmenedzser. Az időjárás, mint tudományterület iránt a 2000-es évek közepén kezdtem érdeklődni, amikor elindult az Időkép, aminek a munkájába mint észlelő kapcsolódtam be. Egyre jobban elmélyedtem ebben az érdekes tudományterületben. A saját oldalt pedig annak okán indítottam el, hogy a nagy médiumokon látott-olvasott előrejelzések sokszor túlzottan általánosan tüntették fel akár az égképet, akár a hőmérsékletet. Akkor gondoltam arra, milyen jó lenne, ha készülnének előrejelzések a kistérségre is. Előbb elindultam szűkebb pátriámmal, Iharosberény és környékével, majd hozzájött Csurgó és a térség, aztán már egész Somogy megye és legvégül Zalára is kiterjesztettem.
Balázs Ferenc az egyik előadásán – forrás: Balázs Ferenc
A szakember elmondta: számítógépes modellek vizsgálata és saját mérései, megfigyelései alapján születnek az előrejelzések. Utóbbi információkat évek óta egy adatbázisban rögzíti ebből tud tendenciákat leszűrni, továbbá figyeli a modellfutásokat is. Huszonnégy órás és közép távú modellfutásokat egyaránt elemez, s mindezek alapján állítja össze a prognózist.
– Minden este megnézem a lehetséges másnapi modellfutásokat, s összevetem őket egymással – árulta el a szakmai titkokat Balázs Ferenc. – Megpróbálok belőlük valami átlagot, ha úgy tetszik, "arany középutat" kihozni, s a legvalószínűbb folyamatot (ami a korábbi évek tapasztalataiból is kirajzolódik) ábrázolni. Nagy eltérések egyébként a modellek és a nagy szolgáltatók prognózisai között nincsenek és általában nem is tévednek nagyot. Egy alkalommal mégis volt példa utóbbira, az mindenki számára emlékezetes a mai napig: az a bizonyos ominózus augusztus 20... Akkor nagyon mellé mentek a modellek, nem emberi hiba, hanem számítási tényező miatt. Mindenki felhívta a figyelmet a szélsőséges időjárási anomáliák, viharok veszélyére, mert minden tényező, többek közt a feláramlási energia értéke, a páratartalom nagysága is erre utalt. Minden paraméter alapján arra lehetett következtetni, hogy igen, itt valami történhet. Ám közben megváltozott a páratartalom és az áramlási irány és a szél is, a modell pedig ezt nem tudta olyan gyorsan lekövetni. Ebben az esetben tehát azt gondolom, nincs értelme felelőst keresni...
Ferenc a Facebook okán közvetlen kapcsolatban van követőivel, így aztán nagyon gyorsan megkapja a reakciókat, ha valami nem úgy jön be az előrejelzésből. Érthető módon az elején a durvább reakciókat nehezen viselte, de mostanra már "megedződött". Stratégiája a tévedések és az azokhoz kapcsolódó hasonló szituációk kivédésére, hogy óvatosabban, finomabban fogalmaz, illetve ha arra van szükség, a lehető leggyorsabban korrigálja a prognózist.
– Nem könnyű például előre jelezni, hogy hol várható jégeső – árulta el. – Az se mindegy, melyik irányból érkezik az adott cella, mennyire volt aktív már esetleg megelőzően és természetesen, ott vannak a rövid távú modellek is. S akkor még nem beszéltem a hagyományos, empirikus módszerről: felnéz az ember az égre és a felhők formájából, kinézetéből már sok mindent le lehet szűrni.
Szerencsére, egyre kevesebb a durva jégeső, mióta kiépült az országos jégkármérséklő rendszer, azt gondolom, megfelelően teszi a dolgát. Van olyan szakmai csoport, amelyik azt vallja, hogy a jégesőt megakadályozni, befolyásolni nem lehet, ha a felhő meg akar szabadulni a terhétől, akkor meg is fog. Van egy bizonyos magassági szint, ami fölé ha emelkedik a felhő, akkor ez igaz lehet. Azonban az említett rendszer képes csökkenteni a lehulló jégdarabok méretét. Az pedig tévhit, hogy az eső kialakulásához, vagy éppen elmaradásához lenne köze, semmi összefüggés nincs az ilyen jellegű népi hiedelmek, összeesküvés-elméletek és a tudományos megalapozottság között. A felhők oly nagy méretűek, hogy ha azokat szét akarnánk lőni rakétával, akkor az kábé olyan, mint ha csúzlival lövöldöznénk egy vonatra...
Nem mindig egyszerű megmondani, hogy egy szupercella hol szabadul meg a terhétől 0 forrás: Pixabay
A szakember azt is elmondta kérdésünkre: 48 óra időjárása kellő bizonyossággal, 90+ százalékos valószínűséggel megjósolható. A 72 órásnál nagyobb intervallum időjárása már nehezebben kalibrálható. Azonban ha magas nyomású anticiklon közelít, akkor akár 8-10 napra előre is elég jól prognosztizálható a várható időjárás. Ha viszont ciklonos (télen a mediterrán ciklonok, nyáron a szupercellás ciklonok) időszak érkezik, akkor nehezebb dolguk van az időjósoknak az ezekre jellemző bizonytalansági tényezők, gyors mozgásuk és fejlődésük miatt. Ráadásul hiába jellemzően észak-déli irányú a mozgásuk, dombok, hegyek eltéríthetik azokat.
Balázs Ferenc felvetésünkre arról is beszélt: az Alföld kitettsége az aszálynak nem újdonság, régebben is ez volt a jellemző errefelé, ami azonban az elmúlt évtizedekben megváltozott, az a csapadék eloszlása. Nem áztató esők érkeznek általában, hanem hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék, amit a talaj nem mindenhol tud elnyelni, így raktározni, a víz elfolyik a felszínen. Ennek okán a magas léghőmérséklet és az égető napsugarak szárító hatása érvényesül inkább.
