35-40 éves is meglehet a ritka óriás
Magyarországra először 1963-ban a távol-keleti rokon fajok közé keveredve került fekete amúr, egy-egy szállítmányban - írta meg a 24.hu portál. A hal további szaporításával senki sem foglalkozott, így a tógazdaságokból el is tűnt hamar. A későbbiekben azonban ismét behozták, de már céltudatos importtal, és ahogy ilyenkor már lenni szokott, ki is került egy-két természetes vizünkbe is.
De vissza a fogáshoz!
“Ismeritek azt az érzést, mikor fél órája fárasztotok kajakból egy komolynak ígérkező harcsát, ami rúgja a zsinórt, nyomja fel a bubikat, bemegy a csónak alá vagy épp komótosan vontat maga után, majd mikor végre sikerül felhúzni, akkor a harcsátok egy szempillantás alatt átváltozik egy másfél méteres, kb 40 kilós fekete amúrrá? Na én már tudom milyen ez- írta a szerencsés spori a Facebookon közzétett posztjában, aki nem más, mint Lures Levente.
Nézzétek el kérlek, hogy a földön fekszik, nem készültem ekkora halra, esélytelen volt felemelni és a közelben ez az egy hely volt, ahol partra tudtam vontatni. Néhány nagyon gyors fotó után természetesen visszaengedtem, pillanatokon belül erőre kapott és elúszott. Köszönöm a segítséget Trabach Csaba!" - zárta posztját a horgász.
Magyarországra először 1963-ban a távol-keleti rokon fajok közé keveredve került fekete amúr, egy-egy szállítmányban. Kép: Facebook/MatchFishing Horgászbolt és SHE Szarvas
De mi is az a fekete amúr?
A fekete amur (Mylopharyngodon piceus) a sugarasúszójú halak osztályának pontyalakúak rendjébe, tartozik, konkrétan a pontyfélék közé, tehát talán nem túlzás azt állítani, hogy egy egzotikus pontyról beszélünk. A faj nemének egyetlen faja.
A fekete amur lassú folyású, mély, iszapos vagy homokos medrű folyókban és tavakban él, Kína és Tajvan területén, ritkábban az Amur vidékén.
A déli Volga-környékre, és a Fekete-tenger északi felének folyóiba is (Dnyeszter, Dnyeper) betelepítették, arról pedig már fentebb szóltunk, hogy miképp került a Duna völgyébe (Magyarország, Románia). Sajnos több olyan helyen is károsnak bizonyult, ahová betelepítették, ugyanakkor ipari mértékű halászata is folyik ott, ahol elszaporodik, és természetesen tenyésztik is.
A fekete amur (Mylopharyngodon piceus) a sugarasúszójú halak osztályának pontyalakúak rendjébe, tartozik. Kép: Facebook/MatchFishing Horgászbolt és SHE Szarvas
Honnan ismerjük fel?
A hal teste erősen nyújtott, a fejes domolykóra emlékeztető, orra tömpe, az orrnyílások között kivágott. Szája gyengén alsó állású, bajuszszálak nélküli, a szemei kicsinyek, a hasa oldala lekerekített. A pikkelyei kifejezetten nagyok, 39-42 darab számolható belőlük a teljes oldalvonal mentén. Hátúszója 9, a farok alatti úszója 10 sugarú, minden úszósugara puha és hajlékony, nem csontosodtak el. Garatfogai egy-két sorosak, 4-5 erős őrlőfogakká fejlődött. A háta sötét, csaknem fekete, az oldalai csak kevéssel világosabbak, a hasa ellenben piszkosfehér, gyenge ezüstös csillogással és valamennyi úszója sötétszürke.
Az átlagos testhossza 12,2-91,5 centiméter között van, a szakirodalom szerint azonban elérheti a 180 centiméteres hosszt és a 35 kilogrammos testtömeget is.
A fekete amur, a gyakran „fekete növényevő halként” emlegetett pontyféle csigákkal táplálkozik (különösen a Viviparus nembeli fiallócsiga-fajokkal), a kemény házukat erős garatfogaival őrli meg. Akár 30 méteres mélységekben is megtalálható és bár a szakirodalom szerint csak legfeljebb 13 évig élhet, ez a most kifogott hazai példány rácáfolni látszik erre.
(Forrás: 24.hu, wikipedia.hu, Kép: Facebook/MatchFishing Horgászbolt és SHE Szarvas)
