Ma kezdődik a busójárás, amely messzi földről Mohácsra vonzza a látogatókat. Nem is csoda, hiszen nagyon látványos, és nagyon régi hagyomány ez. Érdemes megismerni, honnan ered, és miből is áll ez a párnapos, izgalmas esemény. Ha pedig tehetjük, legalább egyszer vegyünk részt rajta. Azonban, nem árt tudni, mi is vár ott ránk, főleg, ha gyerekekkel mennénk!
A busójárás eredete
A busójárás a mohácsi sokácokhoz köthető. Azt, hogy mikor tartják, a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság, azonban tekintettel a hatalmas érdeklődésre, az utóbbi időben pár nappal meghosszabbították.
A tél búcsúztatása, a tavasz köszöntése, a termékenység fokozása mindig is fontos volt a népek számára, így már az ősi hiedelmekben is fontos szerepet kapott. A mohácsi busójárás a legendák szerint a törökök kiűzésével hozható összefüggésbe. Úgy tartják, a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácoknak elege lett a török elnyomásból, így hát ijesztő álarcokat készítettek, és hangos, zajkeltő eszközökkel felszerelkezve egy éjszaka ráijesztettek a törökökre, akik fejvesztve menekültek az ijedtségtől.
A busók állatvérrel festették ki álarcaikat. Fotó: Shutterstock
Bár a történet nagyon romantikusan hangzik, sajnos el kell, hogy áruljuk, hogy valószínűleg nem így történt. Sokkal inkább köthető a balkáni eredetű sokácokhoz, akik magukkal hozták Mohácsra ezt a szokást. Az első busójárásra a 18. században került sor. Maga a busójárás nem sokban változott azóta. A busók öltözete is ugyanaz maradt, vagyis a szőrével kifelé fordított bunda. Ezt egészíti ki a szalmával kitömött nadrág, melyre színes harisnyát húznak, a lábukon pedig bocskort hordanak.
De ez még nem minden. Mivel nagyon hangosak és ijesztők akartak lenni, a bundát egy marhakötéllel kötötték össze, melyre marhakolompot akasztottak. Mindezt még ijesztőbbé teszi az általában fűzfából faragott álarc, amelyet a hagyományok szerint állatvérrel festenek meg. A jellegzetes kellékük a kereplő, mellyel iszonyatos zajt képesek kelteni. De erre nagy szükség is van, a hatás kedvéért, hiszen különben nem ijedne meg sem a tél, sem az ártó szellemek.
Mivel a busók az álarcoktól nem jól látnak, érdemes távol tartani magunkat tőlük, hiszen könnyen okozhatnak akaratlanul is sérülést a felvonulás alatt. A busók előszeretettel ijesztgetik a gyerekeket, és udvarolnak a hölgyeknek, amin szintén nem kell meglepődni, hiszen ez a hagyomány is része volt a termékenységi rítusoknak, és a párkeresésnek is.
A busók nem egyedül járnak. A jankelék segítik őket, akik amolyan testőrként, távol tartják tőlük a járókelőket. Mindezt nem úriember módjára teszik, hiszen megpakolt zsákjaikkal ütögetik a nézelődőket, különösen a gyerekeket. A „szép busók" sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok. A karneváli résztvevőit maskarának nevezik Mohácson.
A busók házról-házra járva kiabáltak és zajongtak, így elűzve a rosszat, és jókívánságokkal látták el a falu lakóit, akik cserébe ételt és italt adtak nekik. Manapság azonban ezek a hagyományok nagyban átalakultak, tekintettel arra, hogy a busójárás idegenforgalmi látványossággá vált.
A busójárás manapság már a mohácsi Kóló téren kezdődik. Itt gyűlnek össze a busók, a jankelék, és a maskarák. Ágyúszóra vonulnak be a busók a város főterére, ahol megkezdődik a felvonulás. A beöltözött busók és maskarák hatalmas zajjal vonulnak végig az utcákon, majd este újra a főtéren gyűlnek össze, ahol egy óriási máglyát raknak, melyet körültáncolnak. Ezzel ér véget a farsangvasárnap. Azonban ezzel még közel sincs vége az eseménynek. Kedden ismét összegyűlnek, újra máglyát gyújtanak a város főterén, ahol elégetik a telet jelképező koporsót, majd a tüzet körbetáncolva éltetik a tavasz eljövetelét.
A busójárás rákerült az UNESCO szellemi örökség listájára. Fotó: Shutterstock
A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján, 2012 óta pedig hungarikumnak számít.
A busójárás a farangi időszak fontos eseménye. A farsang a vízkereszttől, vagyis január 6-ától hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak. A télűző fesztivál, amit a „farsang farka" néven ismerünk három napig, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tart.
Hasonló hagyományok a világ különböző tájain
Nem csak hazánkban tartanak hasonló eseményeket. A szláv és török népek körében is népszerűek voltak a hasonló, télűző hagyományok, melyek kukeri, csort, arsura, sürele, pitszen és még sok egyéb néven váltak ismertté.
Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a kukeri-felvonulásnak, Karlovóban pedig megtalálható a világ egyetlen, a busójáráshoz hasonló hagyományokat bemutató múzeuma. Hasonló karneváli maszkok léteznek Svájcban is, melyeket a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívnak.
Olaszországban és Szardínián az alakoskodókat mamutones-nek hívják. Ők fekete fából készült maszkokat és bundát viselnek. De Spanyolországban is létezik hasonló hagyomány, a la Vijanera, amelyen a spanyol busók, a zarramacosok vesznek részt. Szlovéniában Ptuj adja a helyszínét a a busókhoz hasonló szlovén „kurentek" felvonulásának, akik a Dráva pari települések utcáin zajonganak.
Érdemes tehát meglátogatni a mohácsi busók hagyományos felvonulását, hogy testközelből ismerkedhess meg ezzel az egyedülálló élménnyel. Azonban a gyerekeket mindenképp érdemes előtt megismertetni a hagyomány részleteivel és felkészíteni őket a hatalmas zajra.
