Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, így mozgó ünnep. Ez a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd napján a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. A pünkösdhétfő pedig 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap.
Pünkösdkor nagyon sok hagyomány él, és számos babona is kapcsolódik az ünnephez. Érdemes megismerni és feleleveníteni őket. Ha pedig tudjuk, ismertessük meg velük a gyermekeinket is. Egészen biztosan izgalmasnak fogják tartani például a pünkösdi királyság hagyományát.
Pünkösdi királynéjárás
A pünkösdi királynéjárás során a lányok fehérbe öltöztek, a legények gyolcsinget vettek fel, és kalapot tettek a fejükre, úgy táncoltak és énekeltek, amelyért cserébe ennivalót kaptak. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változataiban a szereplők lányok voltak, akik házról-házra járva énekeltek.
A Csallóközben felöltöztetett bábut hordoztak a pünkösdölők, és a magasba emelve azt kívánták, hogy a kender is olyan magasra nőjön. A szokás eredeti célja, a termékenységvarázslás volt.
A májusfa a párválasztás fontos eszköze volt. Fotó: Shutterstock
Pünkösdi király választás
A középkor óta ismert szokás, hogy megválasztják a pünkösdi királyt és királynét. A legények ügyességi versenyen mérték össze a tudásukat, leggyakrabban tuskócipelésben, karikába dobásban, majd a legügyesebből lett a pünkösdi király. Őt azután meghívták a lakodalmakba, mulatságokra, sőt, még a kocsmákban is ingyen ihatott. Általában azonban rövid életű volt a pünkösdi királyság, hiszen egy hétig tartott.
Pünkösdölés
A pünkösdölés során végig vonult a falun a pünkösdi király és királyné, de sok helyen lakodalmi menetet alkottak, menyasszonnyal és vőlegénnyel. A vőlegény a bal füle mellé piros pünkösdirózsát tűzött. Elsősorban adománygyűjtésre szolgált, melyet az éneklésért és a táncért kaptak a résztvevők.
Zöldágjárás, tavaszköszöntés és májusfa
Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat tűznek, hogy messzire űzzék az ártó szellemeket. Martonoson pünkösd reggelére a házakat bodzaággal és pünkösdirózsával díszítették, Sok helyen tartottak pünkösdi zöldágjárást, amely során énekelve mentek ki a közeli erdőre, ahol gallyakat törtek, és eldobálták a falu utcáin.
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűzték az ágakat és a virágokat, amely főleg bodza, pünkösdirózsa és jázmin volt. Ez volt a tavaszköszöntés, de a célja az is volt, hogy elűzzék a villámokat a házuktól.
A májusfát a legények ajándékozták annak a lánynak, akinek udvaroltak, vagy akinek udvarolni szerettek volna. A fát különféle színes szalagokkal, borral, étellel és itallal díszítették fel. A leginkább a magas, sudár fák voltak alkalmasak erre, melyek szárát lekopaszították, és csupán a tetejükön hagyták meg a lombot. Ezt a fát azután a leány házának kerítésoszlopához rögzítettek éjjel, vagy kora hajnalban.
Manapság inkább a közösségek állítanak egy közös májusfát, és nagy ünnepséget, táncmulatságot tartanak mellette. Sok helyen május elsején állították a májusfát, amelyet pünkösdkor bontottak le.
Vámkerékállítás és pünkösdi ladikázás
A Csallóközben szokás volt a vámkerékállítás, amely során egy 15 méter magas rúdra kocsikereket tettek és azt díszítették fel szalagokkal és borosüvegekkel. Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösdhöz. Ekkor volt szokás a pünkösdi ladikázás, amikor az udvarló egy díszes evezőt adott a választott lánynak. Sok helyen zöld ágakkal feldíszített csónakban csónakáztak pünkösd másnapján a párok.
A pünkösd a szerelem szempontjából is fontos
A lányok pipacsból fontak koszorút, míg a fiúk pünkösd hajnalán annak a lánynak az ablakába tettek pünkösdi rózsát, akinek udvarolni szerettek volna. A pünkösdi mátkatálküldés során egy kislány ünnepi ruhában, fején koszorúval vitt egy tálat, melyen fonott kalács és bor volt, kendővel letakarva. Ezt a legény küldte a szíve választottjának, és ha a lány jól fogadta az udvarlást, egy hasonló tálat küldött vissza a legénynek.
A pünkösdi hagyományok fontos eleme a pünkösdi rózsa. Fotó: Shutterstock
Pásztorajándékozás és jóslások
Pünkösdhöz fűződik a pásztorok megajándékozása, amely során bort és kalácsot kaptak a gazdáktól. De időjárás- és termésjóslásra is sor került pünkösdkor. Úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható, ha szép az idő, akkor pedig sok lesz a bor. Az esőnek nem örültek. Úgy tarották, a „pünkösdi eső ritkán hoz jót". A lányok pünkösdkor megfürödtek a Tiszában, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is.
Törökbasázás, borzakirály és rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző, hogy egy kisfiút török basának öltöztettek be, és végigjárták vele a falut. Pálcával ütötték szegényt, hogy ugráljon, és cserébe pénzt és tojást kapott. A pünkösdi rabjárók a lábuknál összeláncolt fiúk voltak, akik a lányokat látogatták meg a faluban, és cserébe ajándékot kaptak. A borzajárás során egy fiú járta a falut, akit bodzából készített köpenybe öltöztettek.
A csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb zarándokhely pünkösdkor Csíksomlyó, mely Mária-kegyhely. A pünkösdi zarándoklat során a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeznek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd a mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és a kegyhely hungarikummá lett nyilvánítva.
Boldog pünkösdöt kívánunk!
