Bár május elsejét elsősorban a munka ünnepeként ismerjük, más is történik ezen a napon. Az erre a napra virradó éjszaka állítják fel ugyanis a májusfát, melyet a legtöbb helyen pünkösdkor bontanak le. A májusfa a természet megújulásának szimbóluma, mely egyben szerelmi ajándékként is funkcionált.
A májusfa állítása segítette az udvarlást
A májusfa-állításnak két formája is ismert. Az egyik, amikor a lányos házakhoz viszik a májusfát, míg a másik, amikor valamilyen középület előtt kerül felállításra. A májusfa felállítása mindig a legények feladata volt. Általában egy kivágott, a kérgétől megtisztított fa volt a májusfa, melynek a tetején meghagyták a lomb egy részét, bár az Alföldön általában egy kisebb méretű, egész fát díszítettek fel. A fa általában nyárfa, nyírfa, fenyőfa, fűzfa, virágzó cseresznyeág, meggyág vagy orgona, melyekre virágok, szalagok, gyümölcsök, italok kerülnek.
A lányok számára állított májusfát általában titokban állították fel a lányos ház előtt. Amelyik lánynak már volt udvarlója, az egészen biztosan kapott májusfát. Néhol még szerenádot is adtak a májusfa mellé, amelyet a lánynak egy szál gyufa meggyújtásával illet fogadni, majd meg kellett kínálni borral a szerenádot adó legényt. A legények pedig versengtek, hogy ki tud szebb májusfát állítani.
A májusfa állítás fontos szerepet töltött be az udvarlásban. Fotó: 123rf.com
Kalotaszeg környékén szokás volt a zöldellés vagy zöldágazás, amelyet szintén ezen az éjszakán tűztek a lányok kapujára, minden díszítés nélkül. A májusfa a komoly udvarlási szándék jele volt, így semelyik lány nem akart kimaradni belőle. Manapság a legtöbb esetben közös májusfát állítanak egy mindenki által ismert, közkedvelt hely elé, és ünnepségeket, táncmulatságokat tartanak ezen a napon.
Május elsejei hagyományok
Május elsejéhez azonban ezen kívül még jó néhány időjárás- és terményjósló hagyomány is köthető. Amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz majd a tél időjárása is. A Mura-vidéken ezen a napon nem vetettek borsót, sok helyen pedig az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték, és fülfájás ellen használták. Szeged környékén bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.
Május elseje a munka ünnepe is. melyet hazánkban először 1890-ben ünnepeltek meg, felvonulással. Az egyház meg is szentelte ezt a napot, és XII. Pius pápa Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.
