A nyári üdülések népszerű célpontja Spanyolország, ahol a mediterrán hangulat kihagyhatatlan része a helyi ételek megkóstolása. Bár a dél-európai országokban is jellemzően elterjedt, de mégis spanyol ételként tartják számon a tapas-t: a kis adagokra felosztott vagy kis darabokban tálalt falatnyi ételeket. Szinte bármit fel lehet szolgálni tapas-ként, de mégis vannak olyan, a spanyolok hagyományainak megfelelő ételek, amelyeket érdemes helyben kipróbálni, vagy akár otthon elkészíteni.
A mediterrán ételek – az olívaolaj, a saláták, a gyümölcsök és a sajtok – könnyedsége nemcsak az ízükben, de a tálalásukban is megmutatkozik, amikor egy hatalmas fatálon kis szeletekre feldarabolt vagy kis porcióra kimért finomságokat eszegethetünk egy tengerparti kis étterem teraszán a naplementében – írja az egy.hu. Ehetünk egy kicsit ebből, egy kicsit abból, különböző színű – zöld, piros és fehér – szószokba mártogatunk a végtelenbe nyúló beszélgetések közben.
A tapas nagyon népszerű mediterrán étel, ami sokféleképpen elkészíthető – fotó: pixabay.com
Nagyon sokféle tapas létezik
A tapas valójában a spanyol gasztronómia egyik jellegzetessége, annak ellenére is, hogy a legtöbb mediterrán ország kínálatában megtalálható. A bárokban és éttermekben általában a szeszes italok mellé szolgálják fel. A tapas nagyon sokféle lehet, lényegében bármi lehet a tányéron, amit kisebb adagokra fel lehet osztani – találkozhatunk apró szendvicsekkel, kolbászkákkal, sonkákkal stb.
A tapast általában előételként vagy snack formájában szolgálják fel, de tálalhatjuknaz étkezés főfogásaként is a vendégeinknek. Az étel lehet hideg (olívabogyó és sajt) vagy forró (rántott vagy sült húsfalatok, gombafejek).
A tapas szó eredetéhez számos történet is tartozik, ezek közül az egyik legelterjedtebb az, hogy régebben a boros poharakra kistányért tettek, hogy ne szálljon bele a por vagy ne repüljenek bele a legyek, szúnyogok. Ezekre a kistányérokra rakták azokat az kicsi falatokat, amelyeket a bor mellé fogyasztottak. A fedő spanyolul „tapa", s valószínűleg innen ered a „tapas" elnevezés.
Egy másik történet szerint a tapasok eredetileg vékony kenyér- vagy hússzeletek voltak, amelyekkel az andalúz tavernák sherry-ivói a poharukat takarták le, amikor nem ittak belőle, megakadályozva ezzel, hogy a gyümölcslegyek körbezsongják az édes sherry-t. A sherry beborítására használt hús jellemzően sós sonka vagy chorizo volt, amelyek fokozták a szomjúságot, növelve ezzel az étterem tulajdonosok alkoholeladásait. A tapas végül ugyanolyan fontos részévé vált az iszogatásnak és a vendéglátásnak, mint maga a sherry.
A tapas valójában az ételek felszolgálásának stílusára utal, nem pedig a konkrét ételekre. Így a tálcánkra akár még tepertőt vagy abáltszalonna-falatkákat is rátehetünk, természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan klasszikus ételek, amelyeket bármelyik tapas bárban megtalálhatunk.
A tapas valójában az ételek felszolgálásának stílusára utal, nem pedig a konkrét ételekre – fotó: pixabay.com
Tipikus tapasok
Léteznek tipikus tapasok, amelyekre a legtöbb hagyományos, spanyol tapas bárban rábukkanhatunk. Ilyen például a patatas bravas, ami körülbelül két centiméteres kockákra vágott burgonya olajban kisütve, melegen, fűszeres paradicsomszósszal tálalva.
Ugyancsak közkedvelt tapas a boquerones vagy boquerones en vinagre, aminek a központi összetevője a boquerone, vagyis a friss szardella. A halfiléket ecetben vagy ecet és olívaolaj keverékében pácolják, majd ízesítik fokhagymával és petrezselyemmel. Sokaknak ismerős lehet a calamares a la romana vagy más néven rabas, ami sült tintahalat jelent. Melegen, friss citrommal tálalják, amit közvetlenül evés előtt csepegtetnek a tintahal-falatkákra. A chopitos vagy a puntilla is egy gyakori szereplője a spanyol tapas-kínálatnak. Ezek apró, a tintahalak családjába tartozó halak, amiket lisztes bundában kisütnek és melegen tálalnak – friss citrom kíséretében.
A tortilla de patatas-nak nevezett étel a hiedemekkel ellentétben nem a Mexikóból ismert tortilla – a spanyol tortilla jobban hasonlít a francia quiche-re, ami egy omlós tésztaágyon elhelyezett, gazdag feltéttel megpakolt, tejszínes tojással összesütött lepény. A spanyol tortilla lényegében egy kéreg nélküli quiche, amit tojásból és burgonyából, olykor egy kevés hagymából készítenek el változatos ízesítésben.
A pinchitos vagy pinchos morunos a kebabhoz hasonlít – kis húskockákat fűznek nyársra (ez spanyolul pincho), amelyeket hagyományosan faszénen sütnek meg. Bármilyen húsból elkészíthető, de Spanyolországban a sertéshús a legnépszerűbb, létezik csirke- és marhahúsos változata is. Az egyik legismertebb és legnépszerűbb spanyol sonkafajta a jamón serrano, ami fehér sertésből készül, nevezik még jamón blancónak is. Tapasok és szendvicsek közkedvelt alapanyaga a fekete sertésből készülő jamón ibérico.
A tapasok kínálatában megtalálható az ensaladilla rusa, ami lényegében az orosz hússaláta spanyol verziója – burgonyasaláta majonézzel, borsóval, sárgarépával, olajbogyóval és tonhallal, vagy más tengeri herkentyűvel. A pimientos del padrón jelentése padrón paprika, más néven Herbón paprika, ami egy, az északnyugat-spanyolországi Padrón településről származó paprikafajta. Apró zöldpaprikáról van szó, amit sós olívaolajon megsütnek, esetleg tovább fűszereznek.
A chorizo al vino borban megfőzött kolbászkarikákat takar, ami mellé érdemes kenyeret is rendelni, ami felszívja a szószt és a zsiradékot. Érdemes megismernünk még a croquetas-t, ami nem más, mint egy henger alakú, bundázott és bő zsiradékban sütött étel. Elnevezése a francia krokett szóból származik, de itt nem burgonyaköretről van szó, hanem zöldségek és fűszerek vannak összefőzve besamel szószban, amit kisütnek tojásos-lisztes-zsemlemorzsás panírban.
