A Körös-Maros Nemzeti Park őszi, téli tájait járva a tarlókon, parlagokon, sőt a gyepeken is gyakran szemünk elé kerülnek a szorgos güzüegerek által készített különös földkupacok – írja a Körös-Maros Nemzeti Park a honlapján.
Güzühordás sziki ballagófűvel, gyepterületen. A járatok a halmok peremén helyezkednek el – fotó: Palcsek István Szilárd
A güzüegér nagyon hasonlít a házi egérre, egészen az 1980-as évekig nem is tekintették őket külön fajnak. A kinézetük alig tér el, a viselkedésükben viszont annál jobban különböznek egymástól. Amíg a házi egér az emberi környezetet szereti és nem él párban, addig a güzüegér a mezőket, szántóföldeket tartja az otthonának, ráadásul párban és monogám módon él, ami nagyon ritka a kisrágcsálók között.
A güzüegerek a betakarítás utáni időszakban aktívan készülődnek a télre, úgynevezett güzühalmot építenek, aminek az építése 2-3 hétig tart, a mérete pedig az építésben részt vevő állatok számától függ. Ez 4-14 egérből álló csoportot jelent, elsősorban 1-2 alomból származó fiatal egyedekből és néhány felnőtt egyedből áll.
Az elkészült halmok jellemzően 100-200 cm átmérőjűek és maximum 50 cm magasak. A munka nagyságát jól mutatja, hogy egy-egy güzühordás megépítéséhez akár 200 liter földet is összehordanak a kis állatok – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park cikkében.
Az építkezés alkalmával az egerek elsőként egy réteg gyommagot és kalászt helyeznek el nagyjából 10-15 cm vastagságban a földön (ami akár 40-50 liter magot is jelenthet), erre egy réteg ugyanilyen vastag föld kerül.
A halom nem csak az élelem tárolására szolgál, hanem a felhalmozott táplálék alatt 25-50 cm mélyen fészekkamrákat is készítenek. A fészekkamrákat fűfélék leveleivel kibélelik, ezekben csoportosan telelnek át, a güzühalomban felhalmozott magvakat és azok csíráit fogyasztva.
Telelőhelyeiket márciustól kezdve hagyják el – a tavaszi és nyári hónapok alatt egyszerűbb, földbe vájt üregekben élnek – a güzücsaládok felbomlanak, a fiatal egyedek új családot alapítanak.
A güzüegér elterjedése korántsem annyira általános, mint a házi egéré. Nem is olyan szapora, évente csak egyszer hoz a világra utódokat rőzsecsomók alatt, faodvakban, szénakazalban.
Szerencsére a güzüegerek mezőgazdasági kártétele nem jelentős, mivel nem kedvelik az aktív szántóterületeket a bolygatás miatt, inkább csak a művelésből kimaradt parlagokat, mezsgyéket használják élőhelyül.
A güzühordások nagysága és sűrűsége a népi megfigyelések szerint jelzi, hogy milyen lesz a tél. Amennyiben a halmok magasak és sok van belőlük, akkor kemény és hosszú télre kell készülni. A Körös-Maros Nemzeti Park területein az idén jelentős számban láthatunk güzühalmokat, helyenként – például a Kis-Sárréten – lényegesen többet, mint az elmúlt években. Ha a népi megfigyelésre hagyatkozunk, akkor hideg télre számíthatunk – írják a cikk végén.
