A száraz, meleg időjárás és az egyenetlen csapadékeloszlás miatt nyugodtan szaporodhattak a pockok. Idén őszre ez pedig valóságos invázióhoz vezetett Magyarországon. A rágcsálók hatalmas kárt tesznek a gabonában, egész lucernások válnak a martalékukká, de a napraforgót és a kukoricát is dézsmálják. A gazdák sok esetben egymástól kérnek tanácsot, hogyan tudnák megoldani ezt az elképesztő inváziót. Az ötletek között pedig még a vadállatok is szóba kerültek.
Vadállatokkal a pockok ellen
Az Agroinform Menőgazdászok csoportja Facebook-oldalon nemrég jelent meg egy felhívás, miszerint a mezei pockot nem csak a méreg pusztítja el.
Az egerészölyv és számos madár segíthet a pocokinvázióban. Fotó: Shutterstock
"Ne mérgekre alapozza a védekezést, hanem szakértőkre!" – olvasható a plakáton, melyet a Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány jegyez. Az alapítvány már 2018-ban figyelmeztetett honlapján a pocokinvázió veszélyeire és felhívta a figyelmet a károsító természetes ellenségeire. A honlapjukon azt is jelzik, szeretnék, ha a gazdálkodók a jelenleginél tudatosabban használnák ki a rágcsálókkal táplálkozó madarak precíziós módszereit és nagyfokú szelektivitását. Országos szinten véleményük szerint az egerészölyv, az erdei fülesbagoly és vörös vércse nyújthat segítséget.
Az egerészölyvöt T-fák kihelyezésével lehet odacsalogatni, míg az erdei fülesbagoly és a vörös vércse sem tudnak fészket rakni, így szívesen költenek mesterséges költőládába, így viszonylag könnyen telepíthetők. Mint az a honlapon olvasható: az alapítvány vállalja a költőláda beszerzését, kihelyezését, valamint a szükséges karbantartást.
Nem csak a madarak pusztítják a pockokat
De nem csak a madarakra, a rókákra is számíthatunk, ha pocokirtásról van szó. Kurunczi Norbert, a Rókales alapítvány megálmodója úgy véli, a rókák is rengeteget tehetnek a pocokinvázió megfékezésére. A rókák táplálékának nagy százalékát a mezőgazdaságban óriási károkat okozó rágcsálók teszik ki. De amellett, hogy hatalmas mennyiségben képesek elpusztítani a különféle mezőgazdasági kártevőket, még abban is a gazdák segítségére lehetnek a rókák, hogy takarítóként is megállják a helyüket, hiszen az elpusztult rágcsálókat is elfogyasztják.
A Rókales alapítvány célja, hogy a balesetben, vagy egyéb módon megsérült rókákat segítse. A sérült állatoknak így esélyt adnak arra, hogy a gyógyulás után visszakerülhessenek a természetbe. Norbert és az alapítvány munkatársai arra is ügyelnek, hogy a gyógyult állatok azon a környéken nyerjék vissza a szabadságukat, ahol a baleset érte őket.
Céljuk nem a rókák megszelídítése, hanem amellett, hogy segítséget nyújtanak a bajbajutott állatoknak, megpróbálják felvenni a harcot a rókákat ért előítéletekkel szemben is. Norbert életszemlélete is ezt tükrözi, miszerint „ember és róka békében élhet egymás mellett".
A rókák nagy mennyiségben pusztítják a mezőgazdasági károkat okozó rágcsálókat. Fotó: Agroinform
A pockok egyelőre megállíthatatlannak tűnnek
A gazdák jelenleg a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerekkel próbálják visszaszorítani a földeken pusztító mezei pockok invázióját. Ahogyan arról nemrég beszámoltunk, a 24.hu szakértők segítségével járt utána, milyen veszélyei lehetnek a rágcsálóirtó szerek használatának, illetve mivel lehet kiváltani azokat.
A krízis kezelése érdekében a Nébih szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát, melyet sok gazda megkönnyebbüléssel fogadott, sokan ugyanis már vetni sem mertek az invázió miatt.
A mezei pockok jelenlegi gradációja jelentős károsítóhelyzetet teremt, ami ellen a védekezési kötelezettség ‒ a növényvédelmi hatóság útmutatása alapján ‒ valamennyi földhasználó közös érdeke és feladata – írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Hozzáteszik, hogy jóllehet, a véralvadásgátló szeres készítménnyel végzett teljes felületkezelés nagy területen egyszerűbb kijuttatási mód lehetne, a súlyos humán és környezeti károk kockázatát azonban mindenképpen figyelembe kell venni.
Jelenleg a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek rendelkeznek szükséghelyzeti engedéllyel a mezei pocok gradáció megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából. A készítmények országszerte, de kizárólag járatkezeléssel kijuttatva alkalmazhatóak a szántóföldi és kertészeti kultúrákban, gyepterületeken és ruderáliákon – hívják fel a figyelmet.
Hangsúlyozzák, hogy amennyiben a klórfacinon (véralvadásgátló) tartalmú készítmény nemcsak a mezei pockok lakott járataiba, hanem külső területekre is kerülne, annak környezetében számolni kell minden más ‒ kisemlős, sőt a magevő madarak ‒ pusztulásával is. A látványos mérgezési eseteken felül a teljes felületkezelés globális következményeket is vonhat maga után, továbbá az emberi egészségre is veszélyes, ugyanis lenyelve, bőrrel érintkezve és belélegezve egyaránt végzetes hatással járhat. Ezen magas kockázati tényezőkre való tekintettel a váralvadásgátló szerrel végzett teljes felületkezelést a hatóság nem engedélyezi – emelik ki.
_fill_540x300_0.jpg)