A szántóföldi növénytermesztés évszázadok óta rendszeresen szembesül kihívásokkal. A népesség növekedése, a klimatikus viszonyok és a termőhelyek változása, a precíziós növénytermesztés bevezetése és egyre szélesebb körű alkalmazása új feladatok elé állítják az agárszakembereket.

A Debreceni Egyetem célja magas színvonalú, piacképes tudással rendelkező szakemberek képzése, valamint kutatásaikkal a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a környezetgazdálkodás aktuális helyzetének, jövőbeli lehetőségeinek vizsgálata.

1868-ban nyitotta meg kapuit a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Az intézet élvezte a város tanácsának, valamint polgárainak támogatását, az oktatás pedig magyar nyelven folyt, ugyanakkor rendes hallgatója csak az lehetett, aki gimnáziumot vagy reáliskolát végzett, és egy évi gazdasági gyakorlatot igazolni tudott.

A tanintézet gazdasága a kornak megfelelő, modern eszközökkel rendelkezett, az ország egyik mintagazdasága volt, amely pár éven belül megkapta a kiváló minősítést.

1890-ben Simonffy Imre, Debrecen polgármestere szerződést kötött az állammal: az 1900-1901-es években a Pallagi Tangazdaságban új épületeket emeltnek oktatási célokra. Így jött létre a Tiszántúl egyetlen intézményeként egy olyan agrár felsőoktatási és kutatási központ, ahol lehetőség nyílt a mezőgazdasági ismeretek legmagasabb szintű elméleti és gyakorlati elsajátítására.

Az intézménybe az egész Kárpát-medencéből érkeztek a hallgatók, a minisztérium pedig támogatta, hogy a tanárok, valamint hallgatói csoportok külföldi tanulmányutakat tegyenek.

A felsőoktatási intézmény 1906-tól 1944-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémiaként működött. 1942-ben pedig törvény erősítette meg az akadémiai rangját.

A második világháború után 1945 márciusától indult újra az agrárfelsőoktatást. Létre jött a Magyar Agrártudományi Egyetem, amelynek keretében Debrecenben is, a mezőgazdasági kar részeként folytatódott az oktatás.

1953. szeptember 1-jén debreceni Mezőgazdasági Akadémia néven szervezték újra a mezőgazdasági intézményt, azonban nemcsak új nevet, hanem új helyszínt is kapott.

A hatvanas években a magyar mezőgazdaság teljesen átalakult: létrejöttek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, ezek az új körülmények új kihívások elé állították az agrároktatást is.

1967-ben az intézményben a képzési idő öt évre emelkedett, és követelmény lett a széles körű, elmélyült tudományos alap és alkalmazott kutatási háttér kialakítása is.

1970-ben a debreceni intézmény felvehette a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet és az intézmény szervezetébe került a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, mint öntözéses és meliorációs főiskolai kar, 1972 és 1986 között a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar, valamint 1976-ban a Karcagi Talajművelési Kutatóintézet, 1991-től pedig a Nyíregyházi Kutatóközpont is.

A 2000. január 1-jén a debreceni felsőoktatási intézmények integrációja során a Debreceni Agrártudományi Egyetem korábbi egységeinek átalakulásával létrejött a Debreceni Agrártudományi Centrum, mely a Debreceni Egyetem keretei között az agrárfelsőoktatás, kutatás, szaktanácsadás központja és koordinátora a Tiszántúlon.

2002 szeptemberében alakult meg az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, létrehozását főként az európai uniós csatlakozás és az új gazdasági elvárások indokolták.

A kétezres évek elején a kutatást három kutatóintézet szolgálta, a szikes talajon és kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó Karcagi Kutatóintézet, a homoktalajon működő Nyíregyházi Kutatóközpont és az állattenyésztési és növénytermesztési, valamint kertészeti osztályokkal egyaránt rendelkező, löszháton gazdálkodó, debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet

2006-2007-es tanévtől – a bolognai folyamat eredményeként – a magyar felsőoktatás teljes képzési szerkezete átalakult. Az Agrártudományi Centrum kibővült a Műszaki Karral és 2007. szeptember 1-jétől Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma néven működött tovább.

2009. július 1-től gyakorló iskolával gyarapodott a Debreceni Egyetem. A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Gyakorló Szakközépiskolája és Kollégiuma átvételével bővült a beiskolázási bázis és a gyakorlóhelyek száma.

2014. május 15-én létrejött az Agrártudományi Központ, a korábbi Agrártudományi Centrum kutatóintézeti egységeiből. 2016-tól a központ Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Intézmény néven működött tovább. 2021-ben kivált a Karcagi Kutatóintézet, ezután a Nyíregyházi Kutatóintézettel, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézettel és az Újfehértói Kutatóintézettel együtt folytatta működését.

155 évvel ezelőtt az intézmény 9 oktatóval és 45 hallgatóval kezdte meg munkáját. Ma a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon oktatók, kutatók száma több mint 250 fő, a hallgatók létszáma pedig 1500 fő.

2023-ban a Debreceni Egyetem az agrár-felsőoktatás 155 éves évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból számos tudományos és ismeretterjesztő rendezvénnyel, konferenciával mutatják be az oktatási-kutatási tevénységüket.

Indexkép: Leczkési Erik