A szántás nélküli technológiák térhódítása és az egyre szeszélyesebb időjárási viszonyok új kérdéseket vetnek fel a talajművelésben. Hogyan készítsük elő a talajt vetéshez szántás nélkül? Melyik módszer a legalkalmasabb repce, kukorica vagy gabonafélék esetén? Az alábbiakban prof. Tomasz Piskier, a lengyelországi, Koszalini Műszaki Egyetem szakértőjének tanácsait mutatjuk be.

Melyik növény milyen talajművelési rendszert kedvel?

A modern mezőgazdaságban egyre többféle művelési rendszer áll rendelkezésre, amelyek közül nem könnyű kiválasztani az adott növényhez leginkább illőt. A megfelelő technológia alkalmazásával nemcsak a terméshozam javítható, hanem a talaj szerkezete és vízháztartása is optimalizálható. De vajon létezik-e általános érvényű szabály, hogy melyik növény milyen előkészítést „kedvel"?

Repce: mély talajművelés a kulcs

Prof. Piskier szerint az őszi káposztarepce esetében különösen fontos a mélyreható talajlazítás, ugyanakkor figyelmet kell fordítani a talajnedvesség megőrzésére is. A repce gyökérrendszere mélyen hatol a talajba, ezért szükséges a lazítás, de ha a talaj kiszárad, az komoly problémákat okozhat a kelés idején. Ezért a mély, de szántás nélküli lazító művelés, például a strip-till rendszer kiváló választás lehet.

– A sávos művelés mélylazítással segíti a repce karógyökerének fejlődését, miközben csökkenti a víz párolgási veszteségét. A repce nem tolerálja a kiszáradt talajt, sokszor előfordul, hogy a vetés lassan és nehezen kel, mert nincs elég nedvesség a talajban – emeli ki a szakértő.

repce

Repce: a mélyművelést nagyon igényli – forrás: Pixabay

Kukorica: az erózió elleni védelem elsődleges

A kukorica esetében a talajerózió elleni védekezés az egyik legfontosabb szempont. Mivel a kukorica későn kerül a földbe és a talaj hosszú ideig fedetlen marad, megnő a szél- és vízerózió veszélye.

– Kukorica esetében célszerű sávos művelést vagy teljes felületű szántás nélküli technológiát alkalmazni, amelynek során a növényi maradványok egy részét a talaj felszínén hagyjuk. Ezek a maradványok védőréteget képeznek, csökkentve az erózió kockázatát – magyarázza prof. Piskier.

Gabonafélék: jól viselik a direktvetést

A direktvetés, más néven no-till rendszer egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is. Bár ennek a technológiának vannak korlátai – például nehézkes a foszfor kijuttatása vagy a mész bedolgozása, illetve fokozódhat a kártevők és betegségek jelenléte –, mégis van helye a vetésforgóban.

– Az agráriumban nemcsak a terméshozamra, hanem a jövedelmezőségre is figyelnünk kell. A szántás nélküli rendszerek bár alacsonyabb hozamot eredményezhetnek, mégis gazdaságosabbak lehetnek az alacsonyabb inputköltségek miatt – hangsúlyozza Piskier. Hozzáteszi, hogy a no-till alkalmazását érdemes gabonaféléken, például búzán kipróbálni, amely viszonylag jól alkalmazkodik a minimalizált talajműveléshez.

A leguniverzálisabb megoldás: teljes felületű szántás nélküli művelés

A teljes felületű szántás nélküli művelést prof. Piskier a leguniverzálisabb rendszernek tartja. Ez a technológia védi a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben biztosítja a megfelelő magágy-előkészítést is. A rendszer előnye, hogy rugalmasan alkalmazkodhat a különböző mélységű művelési igényekhez.

– A gazdaságok számára az egyik legjobb megoldás a teljes felületű szántás nélküli művelés, amely az egész területen alkalmazható, az aktuális szükségletekhez igazítva a művelési mélységet – teszi hozzá.

Talajművelés forgóban? Miért ne!

Prof. Piskier különösen javasolja, hogy a talajművelést a vetésforgó elveihez hasonlóan váltogassuk. Nem minden növény igényli ugyanazt a művelést – van, amelyik a mélylazítást preferálja, míg mások a sekélyebb művelést igénylik.

– A gazdálkodók sokszor ragaszkodnak egyetlen technológiához, pedig a talajművelést is variálni kellene a termőhelyi adottságok és a termesztett növények igényei szerint – hangsúlyozza a szakértő.

A szolgáltatások piaca felé is érdemes nyitni

A technológiai sokszínűség megvalósításához nem feltétlenül szükséges saját géppark. A professzor szerint a gépek beszerzése sokszor nem gazdaságos, mivel kihasználtságuk alacsony, ezért érdemes élni a mezőgazdasági szolgáltatók által kínált lehetőségekkel.

– A lényeg, hogy a talaj megfelelően elő legyen készítve, függetlenül attól, ki végzi a munkát. A gépeket nem feltétlenül kell megvásárolni, ha a bérmunka gazdaságosabb alternatívát kínál – foglalja össze Piskier.

A talajművelési rendszer kiválasztása tehát nem csak technológiai, hanem gazdasági kérdés is. A helyes döntés meghozatalához fontos a helyi viszonyok figyelembevétele és a különféle megoldások rugalmas kombinálása.

Forrás: Farmer.pl

Indexkép: Pixabay