A francia forradalmi háborúk idején egyre súlyosabb logisztikai problémákat okozott a nagy létszámú hadseregek élelmezése. A hadvezérek hagyományosan úgy oldották ezt meg, hogy seregeik erővel elvették az érintett területek lakóitól az élelmiszereket, azonban e készletek felkutatása és összegyűjtése sok időt vett igénybe. Ráadásul ez a módszer csak a nyári, kora őszi időszakban volt megbízható.

A seregeket persze társzekerek kísérték, amelyek élelmet is szállítottak, de a tartósítási eljárások hiánya miatt a katonák egészségi állapotának fenntartásához szükséges összes élelmiszert így nem lehetett biztosítani. Ezt igyekezett megoldani a francia direktórium kormányzata, amikor 12 ezer frankos díjat ajánlott fel azért, ha valaki olyan módszert tud bemutatni, amely enyhíthet ezeken a gondokon. Erre kezdetben rengeteg abszurd ötlet érkezett – például valaki azt állította, meg tudja tanítani repülni a katonákat.

Azonban a Párizsban szakácsként és cukrászként dolgozó Nicolas Appert, aki 1749. november 17-én született, már egy ideje kísérletezgetett élelmiszerek tartósításával. Módszerének lényege az volt, hogy viasszal és parafával légmentesen lezárt üvegekbe töltötte az ételeket, majd az üvegeket hosszú időn át főzte forró vízben. Így jó eredményeket ért el zöldségek, gyümölcsök, lekvárok, levesek és egyes húsételek tartósításával is. Amikor módszerét a bizottság elé tárta, nem sikerült meggyőznie őket, azonban az eljárás híre később eljutott Napóleon fülébe is, aki Appert találmányában rögtön meglátta a lehetőséget.

Kifizettette a díjat Appert-nek, majd már császárként, 1812-ben „Az emberiség jótevője" címmel is felruházta a feltalálót, aki Massyban üzemet is létesített az élelmiszerek palackozására, és az 1800-as években már nagy mennyiségben állította elő a sokáig elálló ételekkel töltött üvegeket a francia hadsereg és tengerészet számára.

Appert-t tekintik tehát a konzerv feltalálójának, akinek módszere valóban az volt, amit később a klasszikus konzervdobozok töltésénél is használtak, de ő még nem használt fémdobozokat. Ezzel az újítással az Európán végigmasírozó francia seregeket aggódva figyelő britek egyike, egy Peter Durand nevű vállalkozó állt elő, miután Appert egy könyvéből, illetve a francia katonáktól megszerzett üvegek alapján rekonstruálták a módszert. Durand már fém tárolóedényekkel szabadalmaztatta hazájában az eljárást, majd 1813-ban meg is nyílt az első igazi konzervgyár, amely elsősorban a Napóleon ellen harcoló katonákat látta el élelemmel.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Shutterstock