Nagy István szerint a magyar zöldség- és gyümölcságazat fordulóponthoz érkezett, a jövőt a megújulás jelenti. A 20. századi technológiával nem lesz eredményes az ágazat a 21. században – húzta alá. Hozzátette, három dolog szükséges a kihívásoknak való megfeleléshez: a megfelelő árualap, a feldolgozottsági szint és a megfelelő piac.
Az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlennek nevezte a termelői integrációt. Az összefogásban, közösségi fellépésben teremthetők meg leghatékonyabban a piacra jutás feltételei, és a zöldség-gyümölcs fogyasztás növekedése – mondta a tárcavezető.
Rámutatott: piaci siker csak ott érhető el, ahol ágazati szinten válik szervezetté a termelés és az értékesítés. Pozitív adatnak nevezte, hogy tavaly 68 zöldség-gyümölcs szerveződés működött Magyarországon. Ezek termő területe meghaladta a 33 ezer hektárt, ezzel a teljes zöldség-gyümölcs forgalom 22 százaléka termelői szerveződésen keresztül bonyolódott le tavaly. A miniszter szerint 60 százalék fölé kell emelni ezt az arányt, akkor ki lehet jelenteni, hogy a termelés biztonságban van.
Az integráció szükségességét az is alátámasztja, hogy az ágazatban elérhető uniós források jelentős része közvetve, a termelői szervezeteken keresztül hozzáférhető. Megerősítette, hogy állami ösztönzéssel, nemzeti támogatásokkal tovább erősítik a TÉSZ-ek szerepét.
A versenyképes ágazat alapja a generációváltás,
amelyet a fiatal gazda tematikus alprogram is támogat. Beruházásokra eddig 40 milliárd forint támogatást ítéltek oda mintegy 1000 fiatal gazdának. Őszre szakpolitikai alprogramot is kidolgoznak a generációváltás elősegítésére – jelezte.
A magyar zöldség- és gyümölcságazat fordulóponthoz érkezett, a jövőt a megújulás jelenti – fotó: Pixabay
A miniszter megkerülhetetlennek nevezte az öntözés fejlesztését, 2024-ig az öntözhető területeket 100 ezer hektárral tervezik növelni. Bejelentette azt is, hogy még idén megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, a Nemzeti Földügyi Központon belül.
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke az idei várakozásokról elmondta: a paprika és a paradicsom termesztése a tavalyi szinten marad, előbbit 1500 hektáron, utóbbit 360-370 hektáron termesztik.
A gyümölcsöknél a téli fagyok nem okoztak komolyabb gondot, a tavaszi fagyok helyi jelleggel – Kecskemét, Dél-Alföld – fajtától függően jelentkeztek főleg a csonthéjasok, őszibarack, kajszibarack esetében. Almából a tavalyi rekord után átlagos termés várható idén, 550-600 ezer tonna.
A következő hétéves uniós ciklusban a klímaváltozás hatásai miatt az öntözés fejlesztésére kell felkészülni –hangsúlyozta.
Hubert Schulte-Kemper, a német FAKT AG elnök-vezérigazgatója a tanácskozáson bemutatta a Hegyeshalom és Bezenye határában a cég beruházásában megvalósuló projektet, ami Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti, feldolgozási és logisztikai központja lesz. A tervek szerint a 300 hektáron megvalósuló fejlesztés költsége nagyjából egymilliárd euró, a német vállalat ötven hektáron feldolgozó- és logisztikai központot, harminc hektáron üvegházat, ötven hektáron szabadföldi kertészetet hoz létre.
