Idén 10 éve, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és jogelőd intézményének tanárai és hallgatói műhelygyakorlatok keretében, közösen dolgoznak ki fenntartható vidékfejlesztési terveket a főként aprófalvas, hátrányos helyzetű régiók számára. A projektek az elmaradott térségek térségi kezdeményezéséhez, LEADER (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) programhoz vagy natúrpark alapításhoz kapcsolódnak szerte az országban.

MATE

Terepbejárás az Upponyi-hegységben – fotó: Dancsokné Fóris Edina

A MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének oktatói és végzős mesterszakos tájépítész hallgatói közös munkával dolgozzák ki a meglévő táji adottságokra és örökségre építő, komplex térségi terveket.

„A hallgatókkal közösen (5-6 féléves tárgyat összefogóan) készítjük ezeket projekteket, amelyek végeredménye egy 100-150 oldalas térségfejlesztési, vidékfejlesztési tanulmány" – avat be a részletekbe Dr. Kollányi László, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének tanszékvezetője. „Olyan konkrét anyagot állítunk össze, amelyek a hallgatói feladaton túl kézzelfogható segítséget is jelenthet a térségnek például pályázatok elnyerésében és a vidékfejlesztési döntések megalapozásában" – folytatja.

A projekt elindítója és egyben legfőbb motorja Dancsokné Dr. Fóris Edina, a MATE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének adjunktusa. Viszont az elméleti megalapozás és a tervezési folyamat szoros együttműködésben zajlik a tanszék többi kollégájával, valamint a Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék örökségvédelemmel, illetve tájrehabilitációval foglalkozó munkatársaival.

helyieknek szóló prezentáció

Helyieknek szóló prezentáció – fotó: Dancsokné Fóris Edina

A munka részeként a területfejlesztés, az örökségvédelem, turizmus, zöldinfrastruktúra és zöldút-tervezés témaköreit felölelő, az adott térség sajátos kihívásaira választ kereső kutatás történik egy teljes féléven át. A munkában résztvevők egyfelől az érintettekkel folytatott kommunikáció révén értesülnek a speciális helyi igényekről.

A javaslatok kidolgozását másfelől a helyi környezeti, gazdasági és társadalmi viszonyok és a térség történetének megismerésére irányuló alapos vizsgálódás előzi meg.  Az Intézet munkatársai által ily módon kidolgozott működési konstrukció minden esetben költségkímélő, ugyanakkor magas szakmai színvonalat biztosít a falvak számára.

A tervek olyan településcsoportok számára készülnek, melyek jövőjüket a tájban rejlő értékek megőrzése és fenntartható kihasználása mentén képzelik el.

MATE

A javaslatok kidolgozását a helyi környezeti, gazdasági és társadalmi viszonyok és a térség történetének megismerésére irányuló alapos vizsgálódás előzi meg – fotó: Dancsokné Fóris Edina

Komplex tájgazdálkodási, tájvédelmi, turizmusfejlesztési, helyi gazdaság és közösségfejlesztési témákat is felölelő tanulmányterv számos alkalommal készült hallgatói és oktatói együttműködés keretében az elmúlt évtizedben. Ilyen például a Nivegy-völgy, Sümeg térsége, a Tápió mente, Nyugat-Gerecse vagy az Észak-Bükki térség tájvédelmi és tájfejlesztési tanulmányterve.

A MATE szakemberei küldetésüknek tekintik egyrészt a hátrányos helyzetű települések támogatását, másrészt pedig azon településcsoportok felkarolását, melyek egymással összefogva natúrpark létrehozását tervezik. Segítségükkel jött létre a Tápió Natúrpark és a Pilisi Sziklák Natúrpark is.

Az Intézet munkatársai a jövőben is várják olyan mikrotérségek és településcsoportok jelentkezését, akik szívesen kapcsolnák be a bemutatott komplex térségi fejlesztési műhelyt térségük, településeik fejlesztési elképzeléseinek kialakításába.

Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.