Tényleg ez lenne napjaink valósága? Olyannyira aktuális a téma, hogy Párizsban konferenciát tartottak a mesterségesen előállított húsokkal kapcsolatos kihívásokról. Mindezekről a PigProgress szaklap számolt be a napokban.

A laborban előállított hús kérdése minden állattenyésztési ágazatban- és termelési láncban beszédtéma. A helyzet aktualitása miatt  2021. november 18-án Párizsban konferenciát is tartottak a jelenségről – pont egy évvel azután, hogy Szingapúrban engedélyezték a csirke izomszövetének in vitro előállításából származó szövetszaporulatainak értékesítését.

A különböző elnevezéseken futó – például műhús, tenyésztett hús, in vitro hús stb. – új termékek előállítási technológiáját eredetileg orvosi felhasználásra fejlesztették ki – azonban úgy tűnik, hogy a sejttenyésztési technikák virágzásnak indulnak az élelmiszercélú termelés területén is.

A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock

Az ágazatok neves szakértői találkoztak november közepén egy konferencián, amelyet a Francia Mezőgazdasági Akadémia és a Francia Állattenyésztési Szövetség szervezett a Francia Állatorvosi Akadémiával és a Francia Táplálkozási Társasággal együttműködésben. Az egybegyűltek megosztották véleményüket a mesterségesen előállított húsok témájával kapcsolatosan. A cikk írója az alábbiakban 5 fő kérdést emelt ki a konferencián elhangzottak közül:

1.) Mekkora az érdeklődés a mesterségesen előállított-, vagy más néven termesztett húsfélék iránt?

– Az első élelmiszeripari in vitro izomszövet 2013-as hollandiai bemutatása óta egyre több induló vállalkozás kezdett érdeklődni ezek iránt a technológiák iránt, jelentős befektetéssel.

Céline Laisney, az AlimAvenir igazgatója elmondta: „2016 óta 80 induló vállalkozás több mint egymilliárd dollárt fektetett be ebbe az iparágba." Hozzátette, hogy a termesztett állati szövet-technológiák szinte minden ágazatra vonatkoznak, így a húsra, a halra és a tejre is.
Marie-Pierre Ellies-Oury kutatótárs hozzátette: „A termesztett hús 2030-ra a világ teljes hústermelésének 10%-át, 2040-re pedig 35%-át adhatja reális számítások alapján."

Hasonló véleménnyel volt Gabriel Lesveque-Tremblay is, aki az Orbillion társalapítója és technológiai igazgatójaként vett részt a konferencián. Az Orbillion egy amerikai startup, amelyet 2019-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy különböző termesztett hústermékeket dobjanak piacra. A szakember így nyilatkozott: "Az állati fehérjék piaca évi 1%-kal növekszik, és 2030-ra a termesztett hús ennek a növekedésnek akár a felét is kiteheti, ami több ágazatra is hatással lesz. Az Egyesült Államokban 2023-ra kerülhet sor az első termesztett húskészítmények forgalomba hozatalára."

A grafikon a világ húspiaci változásait mutatja be 2040-ig

Gabriel Lesveque-Tremblay arra is felhívta a figyelmet, hogy Washington DC-ben egy hústermelő csoport (Alliance for Meat, Poultry and Seafood Innovation) erős lobbitevékenységet folytat az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumával (USDA) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságával (FDA) együtt.

2.) Mi is pontosan a termesztett hús?

Didier Toubia, az Aleph Farms társalapítója és vezérigazgatója válaszolt erre a kérdésre. Az Aleph Farms a termesztett hús-ágazat egyik vezető vállalata, amelynek központja az izraeli Rehovotban található és több telephellyel rendelkezik már Európában és az Egyesült Államokban is.

Didier Toubia elmagyarázta, hogy a termelés folyamata a starter sejtek kiválasztásával kezdődik egy egészséges élő állatból vett kis kezdeti sejtmintából. Ezek a sejtek ezután tápanyagokban (cukrok, aminosavak, lipidek, vitaminok stb.) gazdag tápközeggel felszerelt bioreaktorokban fejlődnek. Ezek után az állat testében található extracelluláris mátrixot egy növényi alapú mátrix váltja fel, amely olyan szerkezetet biztosít a mesterséges közegben, amelyen a sejtek növekednek, szerveződnek és izomszövetet képeznek.

„A termesztett húskészítmények végtelen lehetőségeket kínálnak a jövő tekintetében" – mondta Lesveque-Tremblay, – majd hozzáfűzte, hogy a termesztett húsok nem helyettesítik, inkább kiegészítik majd a hagyományos mezőgazdasági termelést.

Toubia szerint „a termesztett húskészítmények segíthetnek kiegészíteni az ökológiai mezőgazdasági technológiák korlátozott termelési kapacitását – és megoldást nyújthatnak a hús iránti növekvő globális keresletre, miközben lehetővé teszik a nagyobb rugalmasságot és a fenntarthatóság irányába történő átállást."

3.) Milyen kihívások várnak a termesztett húskészítményekre és az erre épülő új iparágra?

A gyártási folyamatok ellenőrzése- és a költségek csökkentése mellett a Toubia által a „3. mezőgazdasági forradalomnak" nevezett új technológiákkal foglalkozó induló vállalkozásoknak számos kihívással kell szembenézniük: etikai-, szabályozási-, környezetvédelmi-, kihívások várnak rájuk– nem utolsó sorban a fogyasztók elfogadásáról.

„Valóban hús ez az új termék?" – tűnődött a konferencián Ellies-Oury, aki kijelentette, hogy az „izom" (főleg jól szervezett izomrostokból áll) és a „hús" két különböző fogalom.

"Az új iparágra épülő induló vállalkozásoknak sikerült jól kieszelt marketing-kommunikációval – különösen a média segítségével – hétköznapi nyelven ráerőltetniük a "hús" elnevezést ezekre a termesztett izomrostokra."

Ellies-Oury ezek után bemutatta annak a felmérésnek az eredményeit is, amely szerint a brazil vagy kínai fogyasztók nagyobb hajlandóságot mutattak a termesztett húskészítmények rendszeres fogyasztására, mint a franciaországi polgárok.

4.) Mennyire fejlett a termesztett húsokat előállító iparág?

Laisney rámutatott, hogy több országban (USA, Izrael, Katar, Szingapúr) már több gyár is megjelent, amelyeket a mesterséges húsok előállítására épültek.

Toubia elmondta: "Most fejeztük be első üzemünk építését, amely 2023-ra évi 8-10 tonnát fog termelni, és 2025-2026-ra évi több ezer tonna kibocsátásra lesz képes."

5.) Milyen jövő vár a takarmányozási vállalatokra?

A takarmány-előállító vállalatok számára a termesztett húskészítményeken dolgozó projektek akár kiaknázható innovációs "piaci rést" is jelenthetnek a bioreaktorok tápközegeinek összetevőire vonatkozó igények kielégítésére.

Ahogy Pierre-André Geraert, az Adisseo tudományos marketing igazgatója a konferencián kifejtette: „Ez az új iparág az állati fehérjék előállítása köré csoportosuló összes piaci szereplő számára lehetőséget biztosít arra, hogy az új fejlesztéseikkel az ágazatok élvonalába kerüljenek.

Az ipari mesterséges húskészítmények fejlesztése természetesen kiegészítő táplálkozási megoldásokat szolgálnak majd. Ezeknek az új technológiáknak versenyképes és jelentős mennyiségű terméket kell majd előállítaniuk – és fontos, hogy ezzel a témával most foglalkozzunk."– zárta gondolatmenetét Pierre-André Geraert.

A cikket írta: Philippe Caldier

Fordította: Igric Dominika / Agroinform.hu

Ön hogyan vélekedik a mesterségesen előállított húskészítményekről? Hajlandó lenne laborban növesztett szöveteket fogyasztani? Írja meg a véleményét a cikk alatt kommentben, vagy a szerkesztoseg@agroinform.hu e-mail címre.