Szeptember végén indul az Országgyűlés őszi ülésszaka. Tárgyalják majd a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadása az Európai Bizottsággal megegyezéshez szükségesek, csak ezek által juthatunk hozzá az Európai Helyreállítási Alap forrásaihoz.

Az agráriumot érinti több törvényjavaslat is

2022 ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programban soron következő törvényjavaslatokat mutatta be az Index, ezek közül több is érinti az agráriumot:

  • Az agrártermékek eredetvédelméről. Többszintű jogszabályi háttér biztosításával, egységes keretek között szabályoznák 
    • a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek,
    • a borászati termékek,
    • a szeszes italok és az ízesített borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek, valamint
    • a hagyományosan különleges termékek és a hagyományos kifejezések oltalmát érintő kérdéseket.
  • Az agrár- és vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások felhasználásának szabályai területén korszerű eljárásrendi szabályozást biztosítanának a Közös Agrárpolitika új, 2023–2027 közötti időszakára és az új programra
  • Visszaszorítanák a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokat
  • Agrártárgyú törvények módosítása

Mostmár tényleg érkezhetnek az EU-s pénzek

Júliusban Varga Judit igazságügyi miniszter az év második felére jósolta az Európai Helyreállítási Alap forrásainak lehívhatóságát. A rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely miniszter beszámolt arról, hogy megegyeztek az Európai Bizottsággal a kifogásolt szabályozásokról.

Az ezt megalapozó, európai értékeket védő törvénymódosításokat nyújtotta be most az Igazságügyi Minisztérium:

  • a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt;
  • a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt;
  • és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényt fogják módosítani.

A törvényalkotási program teljes terjedelmében ITT olvasható.

Személyi változások az élelmiszerbiztonságért

Az agráriumot több személyi változás is érinti. Dr. Bognár Lajos Levente, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos tiszti főállatorvos 12 év után mondott le megbízatásáról szeptember kezdetével. Utódjának Nagy István agrárminiszter javaslatára dr. Felkai Beáta Olgát nevezték, aki az államtitkárságon belül az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztályt vezette eddig.


A Belügyminisztériumban is kineveztek egy helyettes államtitkárt, Pintér Sándor javaslatára a Szociális és Gyermevédelmi Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltségét vezető Radomszki Lászlónét iktatták be.

Az agrártárca megerősíti az élelmiszerlánc-felügyelet rendszerét

Sajtóközleményben tájékoztatott Nagy István agrárminiszter, hogy a jövőben az élelmiszerlánc-biztonság felügyeletét az országos főállatorvos miniszteri biztosként irányítja. Dr. Bognár Lajos többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai irányítójaként segíti majd azon megelőző, védekező munkák megszervezését, amelyek révén az állattenyésztési ágazat higiéniai és állategészségügyi biztonsága ezentúl sokkal erősebb lábakon állhat. A járványveszélyes helyzetek megelőzésével százmilliárdos nagyságrendű kiadástól menekülhet meg a magyar agrárgazdaság.

Az élelmiszergazdasági, -kereskedelmi feladatok erősítéséért, az ellátásbiztonság fokozása érdekében új helyettes államtitkár felel majd.

Az agrárminiszter felidézte, az elmúlt évek kihívásai rávilágítottak az agrárium stratégiai jelentőségére, egyúttal megmutatták, elkerülhetetlen annak folyamatos és számottevő léptékű fejlesztése. A koronavírus járvány és a szomszédunkban dúló háború egyaránt az ellátásbiztonság fokozását, míg az egyre agresszívebb állategészségügyi járványok az élelmiszerlánc-biztonság megerősítését teszik szükségessé. Mindkét terület magyar emberek és vállalkozások tömegeit állítják nap mint nap komoly próbatétel elé. Ezért nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a lazaságot, hogy akár csak egy-egy hibás vagy szakszerűtlen lépést tegyünk – tette hozzá.

Az élelmiszerlánc meghatározó szakmai területeinek mostani különválasztása és fejlesztése a fogyasztók és a gazdasági szereplők – a kistermelőktől és háztájit tartóktól a legnagyobb cégcsoportokig – érdekeit egyaránt szolgálja, mint az agráriumot leginkább támogató új szervezeti megoldás.

Indexkép: MTI/Bruzák Noémi