Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) főtitkára elmondta: a 29 agrártárgyú törvényben változásokat indítványozó törvényjavaslat-csomag már túl van a részletes vitán, tehát körvonalazódik a végleges változat.
A szakember szerint fontos és a kiskapukat bezáró javaslatokat tartalmaz a tervezet. Az osztatlan közös tulajdon felszámolását segíti a javaslat: ha az osztatlan közös parcellán belül egy tulajdonostárs vásárolja meg egy másik tulajdonos hányadát, akkor a módosítások elfogadása esetén a mostaninál könnyebb ügymenete, egyszerűbb dolga lesz. A jelenleg hatályban lévő szabályozás szerint hiába van elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ugyanúgy végig kell vinnie a földvásárláskor szükséges procedúrát, mint normál esetben. Ám ha a képviselők megszavazzák a módosítást, január 1-jétől már nem kell kifüggeszteni a szerződést, ami gyorsítja az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének folyamatát – magyarázta a főtitkár.
Aki a jövőben az öntözés terén fejleszt, annak meg is tud térülni a beruházás – forrás: Pixabay
A törvényjavaslat szerint bővülnek a helyi földbizottságok vizsgálati szempontjai, amelyek alapján döntést tudnak hozni az adásvételi ügyekben. A leggyakoribb visszaéléseket nevesítik a jogszabályban, ezekre közvetlenül tudnak hivatkozni a földbizottságok. Ilyen visszaélés például, ha az adásvétel előtt jelzálogot jegyeztetnek be a vevő javára. Aki ugyanis ilyenkor rájelentkezne a szerződésre, az azt látja, hogy bár a vételár nem magas, de a jelzáloggal együtt már irreális. A főtitkár szerint az ilyen jelzálogjog-bejegyzések mögött a gyakorlatban szinte mindig visszaélés húzódott meg, így akarták a felek távol tartani a potenciális rájelentkezőket.
Szigorítják az alhaszonbérleti szerződést is. Ezzel annak a gyakorlatnak igyekeznek véget vetni, amikor valaki a bérleti jog továbbadása és az alhaszonbérlet révén két lépésben, hatósági jóváhagyás és kifüggesztés nélkül szerzi meg a bérleti jogot.
A vízgazdálkodással és az öntözéssel kapcsolatos jogszabályok módosítása sokaknak segíthet a Magosz főtitkára szerint. A hosszú távra szóló öntözési beruházásokat most ellehetleníti a legfeljebb húsz évre szóló bérleti jogviszony esetleges közeli lejárta. Vagyis sokan azért nem indítanak el egy öntözési beruházást, mert nincs rá garancia, hogy az adott földet a jövőben is ők művelhetik.
Ezért a tervezetben szerepel a tulajdoni lapra is bejegyzendő öntözési jog alapításának lehetősége – amihez persze a bérbeadó és a bérlő is kell. Ha lejár a bérleti szerződés, az öntözési jog alapján a tulajdonos köteles lesz újra megkötni a haszonbérleti szerződést. Így aki fejleszt, annak meg is tud térülni a beruházás. Azonban jó tudni, hogy a jogszabálytervezetben az is szerepel, hogy ha három évig nem öntözik a területet, akkor megszűnik az öntözési jog.
Forrás: Világgazdaság
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
