Az articsóka jellemzői
Az articsóka akár 150–200 cm magasra és 1,5–1,8 méter szélességűre növő, fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény, amelynek az ehető része a növény virágzás előtt leszedett bimbója. A külső leveleinek burkából és az alattuk lévő bolyhokból kifejtve található az ehető rész, az articsókaszív.
A növényeknek erős, elágazó virágszáruk van, amelyeken 5–8 nagy virágbimbó található. Régebben dísznövényként is ültették Magyarországon, mivel bimbóiból gyűszűszerű, látványos virágfejek nyílnak, amelyeken apró, lila színű, korong alakú virágok találhatók. Évelő növény.
Az articsóka íze
Párolva az articsóka édes, diós, frissítő, földes ízű növény, amelyet legtöbben a spárgához, a bambuszhoz vagy a kelbimbóhoz hasonlítanak. Nagyon jól illik mártásokhoz, szószokhoz és sültekhez.
Az articsókában nagy mennyiségben megtalálható cinarin megragad a nyelv receptorain, és blokkolja az édesreceptor valamely részét. Étkezés után, amikor vizet iszunk, a cinarinmolekulák lemosódnak a receptorokról, ekkor feloldódik a gátló hatás, üzenetet küldve az agynak az édes ízt közvetítő rostok mentén. Tehát az inger eltávolítása kiváltja az ízlelést. Ezeket a hatásokat „vízízeknek" nevezzük – fogalmazott Linda M. Bartoshuk, a Floridai Egyetem Szaglás és Ízlelés Központjának professzora.
Az articsóka nagyon jól illik mártásokhoz, szószokhoz és sültekhez – fotó: Shutterstock
Az articsóka eredete
Az articsóka a Földközi-tenger területén őshonos. Már az ókori görögök is fogyasztották, majd a 9. századtól Szicíliából terjedt el Európában, és ma is nagy népszerűségnek örvend, főleg Olaszországban és Franciaországban. Napjainkban Kalifornia az egyik legnagyobb articsókatermesztő vidék.
Az articsóka jótékony hatásai
• vérnyomás-szabályozás: egy tanulmány szerint az articsóka – többek között magas káliumtartalmának köszönhetően – vérnyomáscsökkentő hatású az enyhe magas vérnyomással élők esetében.
• koleszterinszint-csökkentés: az articsókalevél kivonata csökkenti a koleszterinszintet, mivel az epetermelés fokozásával csökkenti a vér koleszterin- és trigliceridszintjét
• májregenerálás: az articsóka javíthatja a májfunkciókat a nem alkoholos zsírmájbetegségben szenvedőknél. Az articsókában nagy mennyiségben található cinarin és antioxidánsok pozitív hatást gyakorolnak a májsejtekre, segítik regenerációjukat.
• epehólyag-gyulladás mérséklése: a cinarin az epeváladék kiválasztásának serkentésével segíti a zsíros ételek emésztését, és segíti az epehólyag s az epeutak összehúzódását.
• vércukorszint-szabályozás: az articsóka másik fontos hatóanyaga az inulin, mely tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, és gátolja a kártékony baktériumok megtapadását a bélben. Az inulin emellett természetes cukorpótló, lebontásához nem szükséges inzulin, így az articsóka nem növeli a vércukorszintet, hanem segít megelőzni az étkezések utáni vércukorszint-ingadozást.
• puffadás mérséklése: több kutatás során is szignifikáns eredményt értek el az articsókalevél-kivonattal a funkcionális diszpepsziában szenvedők tüneteinek enyhítésében.
• IBS tüneteinek enyhítése: az articsókalevél-kivonat az IBS-tünetek súlyosságának jelentős csökkenését eredményezheti.
• az agy megfelelő működésének támogatása: az articsóka magas B-vitamin-tartalma támogatja az agy megfelelő működését, javítva a memóriát és a közérzetet is.
• rákellenes hatás: az articsókakivonat több kutatás szerint is csökkentette a rák növekedését. Ez a rákellenes hatás nagy valószínűséggel az articsókában található antioxidánsoknak köszönhető, ezek a rutin, a kvercetin, a szilimarin és a galluszsav.
• kiemelkedő antioxidáns hatás: a főtt articsóka 9400-as ORAC-értékével nagyobb antioxidáns-potenciállal rendelkezik, mint a világ számos szuperélelmiszere, mint például a spárga, a cékla vagy a brokkoli. Az antioxidánsok a szabad gyökök hatástalanításában játszanak szerepet. Segítségükkel csökkenthető az oxidatív stressz.
Mikor nem javasolt az articsóka fogyasztása?
• Epevezeték-elzáródás esetén nem ajánlott az epeműködés-aktiváló hatása miatt.
• Fészkesvirágzatúakkal szembeni allergia esetén keresztallergia alakulhat ki.
Az articsóka tápanyagtartalma
Közepes, 128 grammos articsóka tápanyagtartalma:
• kalóriatartalom: 60 kcal,
• zsír: kevesebb mint 1 g,
• nátrium: 120 mg,
• szénhidrát: 13 g,
• fehérje: 4 g.
Egyéb kulcsfontosságú tápanyagai: kálium, rostok, keserűanyagok, szeszkviterpén-laktonok, cinaropikrin, kávésavszármazékok, C-vitamin, magnézium, folsav (B9-vitamin), flavonoidok.
Antioxidáns hatása kiemelkedő – fotó: Shutterstock
Az articsóka elkészítési módjai
Mossuk meg, és vágjuk le a szárát, ezt követően távolítsuk el a külső, nagyon kemény szirmokat, majd nyissuk ki a sárgásabb színű puhább szirmokat, és vágjuk le a szirmok kemény csúcsát is! (Azonban azt érdemes szem előtt tartanunk, hogy a tápanyagok jelenős része a levelekben koncentrálódik, így a levágott szirmokból is érdemes a puhább, belső részt kikaparni és megenni.) Ezután vágjuk ketté az articsókaszívet, és kaparjuk ki belőle az apró pihéket. Majd helyezzük bele egy citromos vízzel töltött tálba, hogy a víz ellepje, és tartsuk ebben párolásig, sütésig, különben nagyon gyorsan megbarnul.
Az articsóka termesztése
Az articsóka a hűvösebb, csapadékosabb nyarakat és az enyhe teleket kedveli, de nagyjából bárhol termeszthető, ahol nincs extrém forróság, így Magyarországon is.
A legfontosabb számára a megfelelő mennyiségű víz, a jó vízelvezetésű, magas tápanyagtartalmú talaj és a sok fény.
Ültetésekor az alábbiakat tartsd szem előtt:
Az articsókának napos, meleg helyre van szüksége, így olyan területet válassz, amelyet legalább hat órán át süt a nap naponta! Az articsóka jól növekszik a homokos, jó vízelvezetésű talajon is, de ne feledkezz meg a trágyázásról!
Ültetés előtt a talajt jól fel kell lazítani, és meg kell szabadulni a gyomoktól és a törmeléktől.
Az articsókákat általában tavasszal ültetik el, amikor már nincs fagy. Ügyelj arra, hogy a palánták között legalább 60–75 cm távolság legyen! Az articsókának a növekedéséhez sok vízre lesz szüksége, különösen az első hónapban, de vigyázz, hogy ne öntözd túl, mert a gyökerei rothadásnak indulhatnak!
Kánikulában hetente 3-szor is meg kell öntözni, különös figyelmet fordítva arra az időszakra, amikor megjelennek a rügyek, mert ilyenkor a legérzékenyebb a vízre.
Az articsókának szüksége van tápanyagokra, hogy jól növekedjen. A palántázás után néhány héttel trágyázd meg, majd havonta egyszer folytasd a trágyázást!
Tartsd távol a gyomokat az articsókaágyásoktól!
A növényeket mulccsal vastagon érdemes betakarni, különösen a hidegebb vidékeken. Amikor a rügyek kezdenek kialakulni, távolítsd el a mulcsot, és teríts minden egyes növény körül a növény tövétől kifelé vastag komposztréteget.
A virágbimbók kora nyáron alakulnak ki a növény közepéből növő magas szárakon. A rügyeket akkor szedd le, amikor még feszesek, és amíg nem nyílt ki a virág! Minden bimbóhoz vágj egy 5 centis szárrészt is, hogy könnyebben kezelhető legyen. Ne lepődj meg, hogy a később fejlődő alsó rügyek nem nőnek olyan nagyra, mint a felső rügy. Amikor az egy száron lévő összes bimbót leszüretelted, vágd le a szárat egészen a földig. A nagy, jól megtermett növények esetében az egész növényt akár harmadával visszavághatod, hogy őszi szüretelésre is ösztönözd a növényt.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
