A mai Magyarországon körülbelül félmillió kistermelői gazdaság működik, bár ebbe nem számítanak bele a városi környezetben kiskerteket gondozó hobbikertészek - írja a Világgazdaság. Noha ez a szám elmarad a '80-as évek másfél millió háztáji gazdaságától, a tendencia mégis biztató: a kertművelés újra egyre nagyobb szerepet kap, nemcsak megélhetési, hanem egészségtudatos és közösségépítő szempontból is.

Magyar agrármodell: minőségi élelmiszer-termelés

A kertészkedés nemcsak hasznos és praktikus tevékenység, hanem történelmi hagyományokkal is bír. A magyar agrárpolitikai gondolkodásban a kertgazdálkodás koncepciója már az 1940-es években megjelent, Somogyi Imre „Kert-Magyarország" című könyve nyomán. Az elképzelés lényege az volt, hogy a nagybirtokokra épülő gabonatermeléssel szemben a kis, néhány holdas gazdaságok biztosítsák a minőségi élelmiszer-termelést. Ez a modell nemcsak a magyar agráriumot gazdagította, hanem családok ezreinek nyújtott megélhetési lehetőséget, miközben erősítette a földműveléshez fűződő hagyományokat is.

Megerősödő háztáji gazdaságok

A második világháborút követően azonban a kollektivizálás és a szocialista agrárpolitika háttérbe szorította ezt a modellt. A helyzet a '60-as évek végén változott, amikor az új gazdasági mechanizmus bevezetése ismét lehetőséget adott a háztáji gazdaságok megerősödésére. A '70-es és '80-as években a nagyüzemi mezőgazdasággal párhuzamosan a háztáji gazdálkodás is virágzott, jelentős mértékben hozzájárulva az ország élelmiszer-ellátásához.

Mire (nem) jó az infláció!

A rendszerváltás után a háztáji gazdálkodás visszaszorult, de az utóbbi években ismét egyre többen fordulnak a kiskerti termesztés felé. Ennek egyik oka a gazdasági helyzet változása: az infláció és az élelmiszerárak emelkedése sokakat ösztönöz arra, hogy saját zöldséget és gyümölcsöt termesszenek. Ugyanakkor a kertművelés egyre inkább az életminőség javításának eszközévé is válik. Az emberek keresik a természetes, vegyszermentes, tápanyagban gazdag élelmiszereket, amelyeket sok esetben már nem találnak meg a boltok polcain.

Kertészkedés - nem csupán vidéken

A modern technológiák, az innovatív kertészeti módszerek és az urbanizált környezetben is alkalmazható termesztési megoldások lehetővé teszik, hogy a városi lakosok is bekapcsolódjanak ebbe a mozgalomba. A balkonkertészet, a közösségi kertek és a vertikális termesztési rendszerek egyre népszerűbbek.

A „Kert-Magyarország" gondolat tehát ma is él és fejlődik: a kistermelői áruk iránti kereslet növekszik, a helyi élelmiszerrendszerek erősödnek, és a fenntartható gazdálkodás egyre fontosabb szerepet tölt be a mindennapokban. Bár a mai kiskerti gazdálkodás nem feltétlenül a megélhetést szolgálja, hanem inkább a minőségi élelmiszer-termelést és az önellátás élményét kínálja, szerepe továbbra is meghatározó marad.

Indexkép: Pixabay