Kistermelő
A kistermelők a hazai mezőgazdaság egyik fontos szereplőjeként kisebb-nagyobb részarányban minden agrárágazatban megjelennek. A hatályos magyar jogi szabályozás szerint a kistermelő olyan természetes személy, aki a saját maga megtermelt terményeket vagy az összegyűjtött vadontermő termékeket a helyi kiskereskedelem vagy a vendéglátó egységek felé értékesíti, illetve a megtermelt termékekből előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak adja el.
A kistermelők ott vannak az összes állattenyésztési ágazat, így a baromfi-, sertés-, szarvasmarha, juh- és kecsketenyésztés területén is. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés mellett kifejezetten jelentős szerepet töltenek be a nyúltenyésztés, a tojástermelés, a méhészet, a kisüzemi tejtermelés területén. Az állattenyésztés mellett a növénytermesztésben ugyanúgy fontos szerepet töltenek be, a növényi termékek megtermelésében és értékesítésében, ahogyan a vadontermő, betakarított és összegyűjtött termékek értékesítése szintén fontos üzletágnak számít a kistermelők körében.
Sütve, főzve is ízletes a magyar csemegekukorica
Idén kifejezetten kedvezett az időjárás a csemegekukoricának.
Jelentős adókedvezmény segíti az őstermelőket, szélesedtek a kistermelők értékesítési lehetőségei
Partnerségben erősödik a hazai agrárium és a vidék.
Kistermelő vagy? Akkor jó, ha ezt tudod a kötelező EPR adatszolgáltatásról és díjfizetésről
A NAK tájékoztatója hasznos információkkal szolgál.
Mitől lesz sikeres egy termelői piac?
A NAK szakmai napján kiderül.
Ezt minden őstermelőnek és kistermelőnek tudnia kell!
Mi nevezhető kis mennyiségnek az alaptermékek és az ezekből előállított termékek esetében?
Te tudod, hogy miként kerülhetnek be a kistermelői alapanyagok, késztermékek a vendéglátásba?
Nagy lenne rájuk az igény a kiskereskedelemben és a közétkeztetésben is.
Ezzel te is tehetsz a fenntarthatóságért és még nyerhetsz is vele!
Jó a termelőnek, jó a vásárlónak, jó a világnak.
Ausztria, az örök eminens – mit csinálnak máshogy?
Összetett kérdés ez.
Növelni kell a termelők termékeinek rövid ellátási láncokon keresztüli eladását
A helyben előállított- és feldolgozott termékek vásárlásával a helyi termelőket is segítjük.
Fórum hozzászólások
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya »
Válasz #413 hozzászólásra Elnézést az elhúzódó válaszért, néhány termelő Nógrádban, szántóföldi kultúrában (a nevek, telefonszámok nálam) P. G. Palotás, 60 ha-os kistermelő. Második éve használ Phylazonitot. Eddig folyamatosan tapasztalta az őszi és tavaszi kezelések pozitív hatását. Az, ahogy betartja a baktériumtrágya használata során szükséges technológiát, a nagyobb gazdálkodók számára is követendő példa lehet. V. J., Diósjenő, Szintén második éve használja a készítményt. Nála is mutatkozott pozitív hatás a baktériumok használata során, bár előfordult, hogy a kiszállított mennyiség bedolgozása problémába ütközött (a kedvezőtlen időjárási viszonyok, sok eső miatt), és az optimálisnál tovább kellett tárolnia az anyagot kijuttatás előtt. A terület nála is savanyú barna erdőtalajnak tekinthető. T. Á., Terény és Szanda határában gazdálkodik, ugyancsak második éve használja a Phylazonitot. Napraforgó esetében tapasztalt kedvező hatást a kezelt területen. Most tavasszal alkalmazza majd a vetéssel egy menetben történő injektálási technológiát. Ha bármelyikük érdekel, írj nekem ezen az űrlapon keresztül, és megadom a nevet, telefonszámot.
Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány, pecsételés stb.... »
Válasz #264 hozzászólásra A NAV által kiadott 6-os számú információs füzet szerint: 7.6. A mezőgazdasági őstermelő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége A mezőgazdasági őstermelő az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik. A biztosított mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik ez a mentesség, mégpedig addig az összegig, amely után járulékot fizet. A mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját ennek megfelelően csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával. http://nav.gov.hu/data/cms220696/6_fuzet_ostermelok_2012.pdf
Keltetés háztáji módon »
Válasz #75 hozzászólásra
Gyöngyin sajnos nem látni annyira. Én azokat nem is nagyon szoktam lámpázni, meg a fürjet sem. A végén a selejtet megkapja a kutya.
Kacsa, liba tojáson nézd a csírakorongot. Ezeken jól látszik a tojások mérete miatt.
Megnéztem a Kistermelők lapjában ő hirdet könyveket. Jó borsos áron, de legalább beszerezhető 
LINK
Budapest időjárása
_fill_540x300_0.jpg)
Videók
Doroti PACK Kft.: Élelmiszeripari berendezések kis – és nagyüzemek számára
A Doroti PACK Kft. hazai gyártóként kínálja csomagológépeit és feldolgozó berendezéseit kistermelőknek és élelmiszeripari nagyvállalatoknak egyaránt.
Tanyafelújítási Program »
A miniszter döntött a 2011.évi tanyafejlesztési program pályázatairól 2011. december 7. 9:36 Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jóváhagyta a nyertes tanyapályázatokat. Az idén első alkalommal, kizárólag nemzeti forrásból meghirdetett 930 millió forintos keretösszegű Tanyafejlesztési Programból összesen 201 pályázó nyert állami támogatást. A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme, első induló programja. A pályázatokat a vidékfejlesztési tárca 3 hónap alatt, példaértékű gyorsasággal, és új, egyszerűsített eljárással bonyolította le. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat többek között önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A Tanyafejlesztési Program pályázatait rendkívül nagy érdeklődés kísérte mind az önkormányzatok, mind a gazdák részéről. A megadott szeptember 30-i határidőig összesen 441 pályázat érkezett a formai és tartalmi értékelést végző VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetéhez. A 441 jelentkező közül 290 felelt meg a rendeletben szabályozott jogosultsági követelményeknek. A program sikerét bizonyítja, hogy a 290 pályázó összesen 2 milliárd 81 millió forintra nyújtott be támogatási igényt. Közülük 152-en tanyagazdaságok fejlesztésére adtak be kérelmet, emellett kiemelten népszerű volt a külterületi földutak felújításának és a tanyai termékek piacra jutásának támogatása is. A Vidékfejlesztési Minisztériumban 2011.november 30-án döntés előkészítő ülést tartott a Tanyafejlesztési Program Bíráló Bizottsága. A Bizottság javaslatai alapján Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter december 5-én 201 pályázat támogatását hagyta jóvá. A Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet 15 napon belül értesíti a pályázókat az eredményekről, és ezt követően a vidékfejlesztési miniszter köti meg a szerződéseket a támogatott szervezetekkel és gazdálkodókkal. A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium határozott törekvése a program folytatása, a tanyai gazdálkodás hosszú távú fejlesztése, és ezt bizonyítja az is, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében az ideinél nagyobb összeg, 1,5 milliárd forint szerepel erre a célra. A tárca várja a jövő évi programra azon pályázók újbóli jelentkezését is, akiket az idén a szűkebb keret miatt nem lehetett támogatni. A tanyaprogram legfontosabb pályázati céljai: a rossz állapotú utak felújításához szükséges gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése, állatállomány kialakítása, bővítése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, vetőmag és gyümölcsfa beszerzése, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges gépek,eszközök beszerzése, épületek korszerűsítése. A jelentkezők két célterületre, a tanyás térségek, települések valamint a tanyagazdaságok fejlesztésére nyújthattak be támogatási igényt. Az első célterületre főleg önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek, míg a másodikra tanyagazdaságok pályázhattak. Összesen 149 pályázat érkezett mintegy 1,9 milliárd forintra az első célterület zömében önkormányzati és kistérségi fejlesztéseire. Itt a túljelentkezés közel két és félszeres volt. A pályázók között ezen a területen a legnépszerűbb célok között szerepeltek: a rossz állapotú földutak javításához szükséges gépek, eszközök beszerzése, a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint a tanyai termékek piacra jutásának elősegítése. A második célterületre 292 pályázatot nyújtottak be mezőgazdasági vállalkozók,kistermelők és őstermelők összesen közel 630 millió forint támogatási igényt megjelölve, tehát a túljelentkezés itt háromszorosnál is nagyobb volt. A legtöbben a gazdálkodási gépek, eszközök fejlesztésére, beszerzésére, az épületek felújítására, építésére valamint állatállomány kialakítására és bővítésére nyújtottak be pályázatot. A nyertes pályázatok listája itt olvasható. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája) http://www.kormany.hu/download/d/49/60000/1800_1.pdf