A mezőgazdaság szereplőinek az elmúlt időszakban több kihívással is szembe kellett néznie, amelyek hatást gyakoroltak a gazdálkodók stabil, folyamatos működésére, valamint az élelmiszerbiztonság fenntartására.
Az agrárium beruházásainak ösztönzésére mindeközben jelentős források állnak rendelkezésre, amelyek hatékony felhasználása hatással lesz az elkövetkező évekre. Az agrárvállalkozások finanszírozási helyzetéről és lehetőségeiről, valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány szerepével kapcsolatban nyilatkozott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, és Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója.
Az a cél, hogy a fejlesztésekhez igénybe venni kívánt hitelek kamatköltségeit, kezességvállalási költségeit is elszámolhatóvá és így támogathatóvá tegyék – fotó: pixabay.com
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelést érintő jelenlegi gazdasági és piaci környezetben kettős finanszírozási cél van, segítséget kell nyújtani a gazdálkodók likviditási helyzetének javításában, valamint hozzájárulni hatékonyságnövelő beruházások megvalósításához.
A mezőgazdaság finanszírozási igényeire figyelemmel a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt tavaly elindult a magas állami kamattámogatással segített Agrár Széchenyi Kártya MAX+, amelynek esetében mindösszesen évi 5 százalék a gazdálkodók által ténylegesen fizetendő kamatteher, a felvehető hitelösszeg pedig elérheti akár a 100 millió forintot is. A hitelszerződések megkötésére egészen június végéig van lehetősége az érintetteknek. és ez a megemelt kamattámogatás a normál Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitellel már rendelkezők számára is elérhető.
Ugyancsak jelentős segítség a mezőgazdaság forgóeszköz-finanszírozásában, hogy a tavalyi évben termelők által benyújtott egységes kérelmekhez kapcsolódóan 2023 október óta 152 ezer termelőhöz több, mint 422 milliárd forint kifizetés került átutalásra.
„A 2024-es beruházási pályázatoknál a cél az, hogy a fejlesztésekhez igénybe venni kívánt hitelek kamatköltségeit, kezességvállalási költségeit is elszámolhatóvá és így támogathatóvá tegyük. Ehhez egyeztetnünk kellett az Európai Bizottsággal is, most a hazai hitelintézetekkel egyeztetik a konstrukció végrehajtását. A cél az, hogy minél több beruházási projekt valósuljon meg az ágazatban, hiszen soha ennyi forrás nem állt még rendelkezésre a fejlesztésekhez azzal, hogy a magyar kormány 80 százalékos nemzeti támogatást nyújt a magyar gazdatársadalomnak.” – mondta.
Az új Közös Agárpolitika támogatási ciklusban a 2024-től a vidékfejlesztési pályázatokra közel 1500 milliárd forint tervezett, aminek több mint fele a gazdaságfejlesztést szolgálja majd.
Az idei évben kiírásra kerülő agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívásoknál még fontosabb szerep jut az agrár-digitalizációnak a nyertes pályázatok kiválasztási folyamatában. Ezáltal segítjük a szektort olyan folyamatokban, mint az energia- és inputanyag felhasználás optimalizálása, a hiányzó munkaerő technológiai kiváltása, az automatizálás vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása.
"Az alapítványi kezességgel biztosított hitelek volumene 7%-kal nőtt a 2022-es évhez képest, a növénytermesztés pedig 10,4%-kal" – mondta Herczegh András, majd hozzátette, hogy az agrárszektor egészének nyújt kezességet az alapítvány, így az élelmiszeripar és az agrobiznisz vállalkozásainak egyaránt.
Az előző években az agrárium ágazatainak forgóeszköz-hitelállományában folyamatos, enyhe mértékű növekedés volt megfigyelhető, a növénytermesztők esetében azonban az orosz-ukrán háború miatt bevezetett szankciók és a következményeként kialakult gabonakrízis miatt a hitelállomány ugrásszerűen nőtt meg.
Az Agrár Széchenyi Kártya programban biztosított kedvezményes hiteleket csak tavaly 7304 gazdálkodó igényelte – fotó: pixabay.com
Az alapítvány kezessége meghatározó szerepet játszott abban, hogy a nehéz helyzetbe került, egyébként is forrásigényes szántóföldi növénytermesztők forgóeszközhitelhez jutottak, körükben kétszeresére növekedett a likviditási célokat szolgáló hiteligény.
Az előrejelzések szerint a növénytermesztőket ért negatív változások az idei évre is hatással lesznek, így az alapítvány továbbra is kiemelt feladatként tekint arra, hogy segítse az ágazatot a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésében.
Az Agrár Széchenyi Kártya programban biztosított kedvezményes hiteleket csak tavaly 7304 gazdálkodó igényelte, és jelenleg is ez a kormányzati hitelprogram kínálja a legnagyobb segítséget.
A mikro- és kisvállalkozások talpon maradásához nagyobb fokú alkalmazkodásra van szükség, a gazdákat segíteni szükséges, hogy minőségi és technológiai előre lépéseket tudjanak véghez vinni.
Az agrárium finanszírozási szempontból speciális megoldásokat követel, és a jelenlegi korszakváltás megköveteli a céltudatos tervezést és befektetést mind a kisebb családi gazdálkodóktól, mind pedig a nagyobb vállalkozásoktól.
Önerőből kevesen tudnak jelentős beruházásokat megvalósítani, ezért is szükséges a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, amelyhez az AVHGA kezessége nagyban hozzájárul.
Az alapítvány feladata, hogy ne a hagyományos értelemben vett pénzügyi intézményként működjön, hanem vállalja fel az átmenetileg nehezebb helyzetbe kerülő cégek, ágazatok finanszírozását, és találjon megoldásokat erre az egyre bonyolultabbá és szigorúbbá váló uniós agrártámogatási szabályok között. Herczegh András hozzátette, hogy továbbra is szeretnék megőrizni azt a védőhálót, amit az őstermelők, családi gazdálkodók érdekében nyújtanak, körükben 63%-ot is meghaladja az alapítványi szerepvállalás.
Hozzájárulnak a hatékonyságnövelő beruházások megvalósításához – fotó: pixabay.com
"A Vidékfejlesztési Program időszaka alatt is számíthattak a gazdák az alapítvány kezességére, többezer vállalkozást segítettünk, a továbbiakban pedig a KAP Stratégiai Terv által elérhető források eredményes felhasználása és a beruházások fellendítése a cél az agráriumban. Ennek érdekében összhangba kell hozni a piaci és a támogatott hitelkonstrukciókat, valamint az alapítvány kezességét a pályázati felhívásokkal. A vállalkozások ezáltal tudatosabb és felelősebb döntéseket tudnak majd meghozni a versenyképességük növelése és a válságokkal szembeni ellenállóbbá válás erősítése kapcsán" – hangsúlyozta Herczegh András.
