Mindent hamisítanak: élelmiszert, ruházatot, műszaki cikkeket, autóalkatrészeket, és mindent, ami elképzelhető. Egyáltalán nem mellékesen, a növényvédőszer-hamisítás is jól jövedelmező üzletté fejlődött.
Élelmiszer-hamisítás
A hamisított élelmiszerek értéke és mennyisége évente emelkedik, és a nemzetközi kereskedelem és szállítás révén olyan országokra is kiterjed, amelyekről az átlagos érdeklődő nehezen hinné el, hogy az odaérkező vagy onnan szállított termékek hamisak lennének.
Az élelmiszerek és italok hamisítására az Europol és az Interpol legutóbbi, hetedik alkalommal végzett, 67 országra kiterjedő, Opson elnevezésű, 2016 decembere és 2017 márciusa közötti időszakban 61 ország részvételével végzett ellenőrzése során 47 tonna szilárd és 107.000 liter hamisított vagy az előírt minőségi mutatóktól eltérő összetételű élelmiszert és italárut koboztak el. Magyarország részéről a NAV és a Nébih szakemberei vettek részt ezen. Az akció sikeréhez az EKÁER /Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer/ is nagyban hozzájárult.
Az Europol és az Interpol által irányított Opson-műveletet az Interpol és az Europol közös műveletében, amely hamis és nem megfelelő élelmiszerek és italok felderítését célozza meg, 2011-ben szervezték meg első alkalommal, 10 ország részvételével. A silány minőségű, egészségkárosító, hamis élelmiszerek és italok felderítésére és forgalmazásának korlátozására irányuló akció jelentőségét mutatja, hogy a résztvevő országok száma hatszorosára növekedett.
Az elmúlt évben 9800 tonna szilárd és 26,4 millió liter folyékony hamisított terméket vontak ki a forgalomból, 230 millió euró értékben.
A bevezetőben említett élelmiszer-hamisítás elsődleges jelentőségét a kereskedelembe kerülő áruk területén nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel gyakori előfordulásuk nemcsak a fogyasztók anyagi károsítását, hanem sok esetben súlyos egészségügyi károsodást okozhatnak.
Magyarországon még gyakori a méz hamisítása, a hamisítás forgalmába tartoznak a gyümölcslevek az előírttól eltérő cukortartalommal, továbbá édességek, alkoholos italok, zöldségek és gyümölcsök – ez utóbbiak gyakran a megengedettől eltérő növényvédőszer-maradékokat is tartalmazhatnak.
Gyakori a méz hamisítása is – fotó: Shutterstock
A 2017 decembere és 2018 márciusa közötti élelmiszer-biztonsági ellenőrzés tapasztalatai Európában
Az ellenőrzéseket 67 országban végezték, ennek során 41.000 alkalommal végeztek ellenőrzést boltokban, piacokon, repülőtereken, tengeri kikötőkben és ipari telephelyeken. Összesen 749 embert vettek őrizetbe és ítéltek el az ellenőrzések eredményeként. Az Europol és az Interpol 49 bűnszervezetet kapott el, 66 illegális üzemet záratott be.
Az EU Élelemiszer-hamisítás Elleni Hálózat 11 országban talált tonhallal kapcsolatos illegális tevékenységet, amelynek során a konzervnek felhasznált tonhalat mint friss árut dolgozták fel. A konzervnek szánt tonhalat vegyszerekkel kezelve a hús színe megváltozott és frissnek tűnt első látásra. 380 mintát vettek, a mintavételt követően 51 tonna tonhalat koboztak el.
Hamisított alkoholféleségek
Indonéziából csempészett alkoholtartalmú, hamisított alkoholtartalmú italoktól 60 ember halt meg. Oroszországban 48 illegális alkoholgyártó üzemet zártak be. Az eljárás során 1,6 millió liter illegálisan gyártott italt koboztak el, 282 ember ellen indult bírósági eljárás.
Az Europol Európai Szervezett Bűnözés Elleni Központja nyilatkozata az esettel kapcsolatban: „Olyan veszéllyel állunk szemben, amely a határokon átnyúló hatósági kooperációt tesz szükségessé, figyelembe véve a szállítási együttműködések megnövekedett integrációját és globalizációját. Minden országot fenyeget a határain átterjedő veszély, a bűnüldöző szervezetek feladata, hogy a fogyasztók elé eredeti és biztonságos élelmiszerek kerüljenek.”
A 6. Opson-ellenőrzés során 26 millió liter hamis alkoholt foglaltak le. Ezt követte 9800 tonna élelmiszer és 26,4 millió hamisított italtermék. A felsoroltak között legnagyobb mennyiségben vagy értékben alkoholok, ásványvíz, élelmiszer-ízesítők, tengeri halak, olívaolaj, valamint kaviár fordultak elő.
Európa
Meglepő módon vezető helyen állt a hamisított ásványvíz – Lazióból (Olaszország) származó több mint 266.000 liter (32.000 üveg) mennyiségben, érvénytelen márkanévvel ellátott címkével. Ilyen esetekben az üveg és a címkézés teljesen azonos az eredetivel, sőt a forrás is azonos volt, hogy nem az engedéllyel rendelkező gyár hozta forgalomba az árut.
A hamis címkézés okozta Oroszországban az illegálisan gyártott és forgalmazott hálózatok lebukását, azonkívül, hogy a termék alkoholtartalma alacsonyabb volt az előírtnál. Gyakori a hamisított vodka és whisky csempészése Bulgáriából Görögországba a vám megkerülése érdekében.
Egyéb anyagok
Németországban főleg az importált földimogyoró, kesudió, mandula eredetiségét vizsgálták. 1300 kg pörkölt földimogyoró ellenőrzése során kiderült, hogy az áru 89%-a volt földimogyoró, a többi egyéb csonthéjasokból származó törmelék. 500 kg földimogyorókrémben 45% kesudiót találtak, más mintákban a termék 27%-a mandula volt.
Ilyen esetben nem csupán az értékes tartalom csökkentése, a címkén feltüntetettektől való eltérés a lényeg, hanem hogy az összetevő allergiás tüneteket válthat ki, hiszen egyes csonthájasok súlyos tüneteket is okozhatnak az erre érzékeny személyeknél, ezért az ilyen terméket kivonják a forgalomból.
Gyakori a hamis címkézés is – fotó: Shutterstock
Olívaolaj
Értékes és nem olcsó termék, ahol meg kell különböztetni a préseléssel kinyert, magas minőségű szűz olívaolajat a kémiai kinyeréssel is készített terméktől. A magas minőségű szűz olívaolaj saláták, hidegkonyhai termékek készítéséhez kell, a kémiai módon is kinyert olívaolajat főzési célra használják, és jóval olcsóbb, ezért a címkén fel kell tüntetni a minőséget.
A fent leírtakon kívül számtalan hamisítás történhet az élelmiszeriparban: a túl magas sótartalomtól kezdve a forgalmazási határidők be nem tartásig, az előírtnál kevesebb, a címkén feltüntetett hatóanyagig.
Hazai élelmiszer-hamisítási ügyekről bőven kaphatunk tudósítást az elektronikus és nyomtatott médiában is.
Forrás: Beverage Daily, 2018. április