Az utóbbi években számos változás jelent meg az élelmiszerek mikotoxin-szennyezettségét szabályozó uniós előírásokban, a cikkben összefoglalásra kerülnek a legjelentősebb változások, amelyek kifejezetten a gabonákat és a belőlük készült élelmiszereket érintik.
A felső határértékeket olyan szigorú szinten kell meghatározni, amely a helyes mezőgazdasági és előállítási gyakorlatok alkalmazásával és az élelmiszer-fogyasztásához kapcsolódó kockázatok figyelembevételével észszerűen elérhető (ALARA-elv). Ez a megközelítés biztosítja, hogy az élelmiszer-vállalkozók a lehető leghatékonyabb intézkedésekkel előzhessék meg és csökkenthessék
a szennyeződést a lakosság egészségének védelme érdekében.
A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Egyes penészgombák antibiotikumokat termelnek, melyeket az orvostudomány hasznosít. Más penészgombák a növényi, állati, és emberi sejteket károsító méreganyagokat állítanak elő, melyeket mikotoxinoknak nevezünk.
Az egyes penészgombafajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek. Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese-, májbetegséget, daganatos megbetegedéseket is okozhatnak.
.jpg)
A lehető leghatékonyabb intézkedésekkel kell csökkenteni a szennyeződés mértékét a lakosság egészségének védelme érdekében – fotó: pixabay.com
2023-ban jelent meg az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről szóló (EU) 2023/915 bizottsági rendelet, amely az 1881/2006/EK rendeletet váltotta fel. Ezen rendelet tartalmazza – többek között – a gabonafélék mikotoxin-határértékeit. Az új bizottsági rendelet is folyamatos felülvizsgálat alatt van, 2024-ben számos módosítása jelent meg.
Fontos alapelv, hogy a bizottsági rendelet mellékletében felsorolt élelmiszerek nem hozhatók forgalomba és nem használhatók fel élelmiszerben nyersanyagként vagy élelmiszer-összetevőként, ha a mellékletben megállapított felső határértéket meghaladó mértékben tartalmaznak mikotoxin szennyező anyagot.
A mikotoxinokat tartalmazó élelmiszereket tilos kémiai kezeléssel szándékosan méregteleníteni, mivel hiányoznak a kémiai méregtelenítés révén létrejött metabolitok toxikológiai adatai és a biztonságosságukra vonatkozó tudományos bizonyítékok. Továbbá tilos a bizottsági rendelet mellékletében szereplő felső határértékeknek megfelelő élelmiszereket olyan élelmiszerekkel keverni, amelyek meghaladják a felső határértékeket.
Kovács Krisztina, osztályvezető – Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság – Termékellenőrzési Osztály
Az is egy fontos előírás, hogy amennyiben a bizottsági rendelet melléklete nem határoz meg konkrét uniós felső határértékeket a szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett (azaz egynél több összetevőből álló) élelmiszerekre, a mellékletben meghatározott felső határértékeknek
az ilyen élelmiszerekre történő alkalmazásakor figyelembe kell venni a szennyezőanyag-koncentráció változásait a szárítási, hígítási eljárás, illetve a feldolgozás során, az összetevők relatív arányát a termékben és az analitikai meghatározási határt.
Tehát ilyen esetekben ki kell számolni az adott termékre vonatkozó határértéket. Amennyiben az illetékes hatóság hatósági ellenőrzést végez, az élelmiszer-vállalkozónak meg kell adnia és indokolnia kell az érintett szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett élelmiszerre vonatkozó konkrét koncentrációs, hígítási vagy feldolgozási tényezőket, valamint az érintett keverési műveletekhez felhasznált összetevők arányát.
Egyes termékeket nem élelmiszer céljára is felhasználnak, és az ilyen felhasználások esetében egyes mikotoxin szennyező anyagra kevésbé szigorú felső határértékek vonatkoznak, vagy egyáltalán nem vonatkoznak felső határértékek. Az ilyen élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok felső határértékeinek hatékony érvényesítése érdekében kötelező jelölési információk feltüntetését írták elő. A gabonafélék minden egyes különálló csomagjának címkéjén és eredeti kísérőokmányán egyértelműen fel kell tüntetni a tervezett felhasználást.
A szállítmány-/tételazonosító kódot letörölhetetlenül fel kell tüntetni a szállítmány minden egyes különálló csomagján és az eredeti kísérőokmányon. Továbbá a szállítmány címzettje kísérőokmányon feltüntetett üzleti tevékenységének összeférhetőnek kell lennie a tervezett felhasználással.
Annak egyértelmű megjelölése hiányában, hogy tervezett felhasználásuk nem az élelmiszerként való forgalomba hozatal, a bizottsági rendelet mellékletében meghatározott felső határértékek alkalmazandók valamennyi forgalomba hozott gabonafélére.
A gabonafélék aflatoxin-határértékeit és a módosításokat az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat, Aflatoxinra vonatkozó módosítások (a táblázat a képre kattintva nagyítható) – forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető
Az 1.1.13. sorban található, a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő kukorica forgalomba hozható a következő feltételekkel:
- nem a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára hozzák forgalomba,
- legfeljebb 5 μg/kg B1 és 10,0 μg/kg összes aflatoxintartalmú (1.1.13. sor),
- az élelmiszer minden egyes különálló csomagjának címkéjén és eredeti kísérőokmányán fel kell tüntetni az élelmiszer felhasználását, valamint a következő információkat: „A terméket a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt az aflatoxin általi szennyezettség csökkentése érdekében válogatni kell vagy más fizikai kezelésnek kell alávetni",
- tilos ezt az élelmiszert a kezelés előtt a végső fogyasztók számára forgalomba hozott vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt élelmiszerekhez keverni,
- kezelés után legfeljebb 2,0 μg/kg B1 és 4,0 μg/kg összes aflatoxintartalmú (1.1.12. sor),
- az alkalmazott kezelés nem eredményezte más káros maradékanyagok jelenlétét.
2. táblázat – Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva nagyítható)
A bizottsági rendeletben az ochratoxin-A, a DON, a zearalenon, a fumonizinek, az anyarozs-alkaloidok, a T-2 és HT-2 toxinok esetében pontosításra került a feldolgozatlan gabonamagvaknál szereplő megjegyzés; a felső határérték közvetlenül az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra és zab esetében a nem ehető maghéjjal együtt forgalomba hozott szemes zabra vonatkozik.
Az első szintű feldolgozás bármilyen fizikai kezelést vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek vagy azok felületének a szárítását.
A tisztítás, beleértve a koptatást, hántolást, a válogatást (adott esetben a szín szerinti válogatást), és a szárítási eljárások nem minősülnek első szintű feldolgozásnak, amennyiben az egész gabonaszem sértetlen marad tisztítást és válogatást követően. Koptatás alatt a gabonafélék erőteljes súrolása és/vagy dörzsölése értendő, amelyhez poreltávolítás társul (pl. elszívás). A koptatást az őrlés előtt szín szerinti válogatás követheti.
Tehát közvetlenül az első szintű feldolgozás (pl. őrlés) előtti lépések közé tartoznak például a szárítási eljárás, a halmaztisztítás, felülettisztítás (koptatás, a zab kivétel hántolás, válogatás), amelynek során csökkenthető a toxinok mennyisége. Ahol szerepel „feldolgozatlan gabonamagvak" kategória a bizottsági rendelet mellékletében, ott ezen műveleteket követően kell a toxinhatárértéknek megfelelni.
3. táblázat – Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva nagyítható)
2017-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos szakvéleményt fogadott el a DON, valamint annak acetilezett és módosított formái élelmiszerekben és takarmányokban való jelenlétével kapcsolatos, az emberi és állati egészségre jelentett kockázatokról.
A becsült átlagos krónikus étrendi expozíció a csecsemők, a kisgyermekek és más gyermekek, valamint – magas expozíció esetén – a serdülők és a felnőttek körében is meghaladta
a csoportos tolerálható napi bevitelét (TDI-t), ami potenciális egészségügyi aggodalomra ad okot.
A felső határértékeket a DON, a 3-Ac-DON, a 15-Ac-DON és a DON-3-glükozid összegére kell majd meghatározni, azonban amíg tovább nem fejlesztik a DON ezen formáinak rutinelemzésére szolgáló elemzési módszert, és nyomon nem követik ezek összegének előfordulását, addig is a közegészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében csökkenteni kellett a DON egyes meglévő felső határértékeit. A mellékletben felsorolt, 2024. július 1-je előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük alatt forgalomban maradhatnak.
4. táblázat – Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva nagyítható)
A gabonafélék fumonizin B1 és B2 határértékeit és a módosításokat az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat – Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva nagyítható)
A gabonafélék anyarozs-szkleróciumok és anyarozs-alkaloidok határértékeit és a módosításokat a 6. táblázat tartalmazza.
6. táblázat – Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva nagyítható)
Az anyarozs egy gombafaj szkleróciuma, ami egy tömör képződmény, egy módosult gombafonalakból álló, megkeményedett micélium tápanyag-raktározási képességgel. Az élősködő anyarozsgomba szkleróciuma számos – az életfolyamatokat befolyásolni képes – alkaloidokat tartalmaz.
A feldolgozatlan szemes rozsban található anyarozs-szkleróciumok, valamint az árpa, búza, tönkölybúza, zab, rozs őrléséből származó termékekben és a végső fogyasztók számára forgalomba hozott rozsban előforduló anyarozs-alkaloidok esetében jelenleg még nem érhetők el az alacsonyabb határértékek, mivel az éghajlati viszonyok miatt a gabonafélékben növekvő gyakorisággal fordulnak elő, ezért elhalasztották az alacsonyabb határértékek alkalmazását. A fent említett időpontokat megelőzően jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban maradhatnak.
A gabonafélék T-2 és HT-2 toxin határértékeit és a módosításokat a 7. táblázat tartalmazza.
7. táblázat – Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva nagyítható)
2017-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos jelentést tett közzé a T-2 és a HT-2 toxinnak való emberi és állati étrendi expozícióról.
Bizonyos krónikus étrendi expozíciós forgatókönyvek tekintetében az expozíció a csecsemők, a kisgyermekek és más gyermekek, valamint – magas expozíció esetén – a serdülők körében is meghaladta a csoportos tolerálható napi bevitelét (TDI-t), ami potenciális egészségügyi aggodalomra ad okot.
Ezért felső határértékeket állapítottak meg egyes termékcsoportokra. A 2024. július 1-je előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük alatt forgalomban maradhatnak.
Mivel a mikotoxinok jellemzően egyenetlen eloszlásúak, azaz gócokban helyezkednek el, ezért nagyon fontos, hogy milyen módon történik a mikotoxinok ellenőrzése során a mintavétel. Ahhoz, hogy egy tétel szennyezettségére vonatkozóan reprezentatív eredményt lehessen kapni, a hatósági ellenőrzések és a vállalkozások önellenőrzése során az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és analitikai módszerek megállapításáról és a 401/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/2782 bizottsági végrehajtási rendeletet kell alkalmazni.
Az élelmiszerekben található mikotoxinok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételt a bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében meghatározott módszerekkel összhangban kell elvégezni. Külön fejezet vonatkozik a gabonafélékre, illetve a nagyon nagy méretű tételekre, illetve az oly módon tárolt vagy szállított tételekre vonatkozóan (pl. silókból történő mintavétel). Az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok szintjének ellenőrzéséhez a minta-előkészítésnek és az analitikai módszereknek is meg kell felelniük ezen rendeletben megállapított kritériumoknak.
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
