Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága január 24-én várhatóan határozatot hoz az európai élelmiszer veszteségek 15 éven belüli 50 százalékos csökkentéséről – írja az euractiv.com. Az EU erre vonatkozó felhívását 15 ország 42 szervezete támogatta, 47.000 személy fejezte ki egyetértését vele.

Az EU 28 tagországában szakértői becslés szerint évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer hulladék keletkezik, ami feleslegesen növeli a háztartások költségeit, és 55 millió ember ellátására lenne elegendő. Ezeknek a hulladékoknak a 70 százaléka a háztartásokban és az értékesítési láncban, 30 százaléka pedig a gyártásban és feldolgozásban keletkezik. A háztartásokat azonban gyakorlatilag nagyon nehéz ellenőrizni, legfeljebb csak meggyőzéssel lehet rájuk hatni, viszont törvényi szabályozással is lehet befolyásolni a feldolgozókat és a szupermarketeket.

Az utóbbiak saját kezdeményezésre is hatékony intézkedéseket tudnak tenni, pl. a sérült csomagolású vagy lejárt szavatosságú, de fogyasztásra alkalmas termékek leszállított áron történő forgalmazásával. Több tagország (pl Franciaország, Dánia, Olaszország, Anglia) már saját tervet dolgozott ki az élelmiszer hulladékok csökkentésére. Komoly eredményt viszont eddig nem sikerült elérni.

szemét

Az EU-ban keletkező élelmiszer-hulladék 55 millió ember ellátására lenne elegendő – fotó: Shutterstock

Jim Fitzpatrick, angol munkáspárti képviselő ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Bár bizonyos előrehaladást értünk el az élelmiszer-hulladékok visszafogásában, még mindig megdöbbentően sok a szemétre dobott, újrahasznosítható és újra feldolgozható ennivaló”.

Az ambiciózus, közös cél eléréséhez alapvetően meg kell változtatni az EU élelmiszer-hulladék kezelésével kapcsolatos politikáját, kötelezően előírva a tagországoknak az ehhez szükséges intézkedéseket. Sőt a tervezett akciónak egy olyan érdekessége is van, hogy amennyiben a határozatot a Brexit előtt elfogadják, akkor az beépül az Egyesült Királyság törvényeibe, és onnan csak újabb törvénnyel iktatható ki.

A kampány meghirdetésével gyakorlatilag egy időben (január 17-én) az Európai Számvevőszék élesen bírálta az EU Bizottságot a csökkentésre irányuló intézkedések nem kielégítő hatékonysága miatt, amelynek okát a Számvevőszék „a koordináció és az ambíció hiányában” látja. A szóban forgó határozat elfogadásával viszont ez a bírálat okafogyottá válik.