Az orosz sajtóban hónapok óta, – sőt tulajdonképpen az orosz embargó bevezetése óta – olyan hírek jelennek meg, miszerint az ország mezőgazdasága a nyugati szankciók ellenére is megfelelően ki tudja elégíteni a lakosság igényeit, hogy az ország önellátásra törekszik több termékből, és ezek mellett az exportot növelni tudja a világpiacon.

Orosz hivatalos adatok azt állítják, hogy a mezőgazdaság termelési értéke 2013 és 2017 között 20,7 százalékkal (83,4 milliárd dollárra) nőtt. Több termék esetében azonban a termelés növekedése meghaladta a 30 százalékot is.

burgonya

Az önellátásról szőlő hírek erősen túloznak – fotó: Shutterstock

Az Orosz Elnöki Akadémia a helyzet alaposabb vizsgálata alapján december elején viszont arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdaság 2018. évi termelési értékének növekedése legalább 10 százalékkal alacsonyabb az előzőleg közöltnél. Ez egyértelműen mutatja, hogy ezek a korábbi adatok erősen eltúlzottak. Ez lehet véletlen is, mivel 30 millió mezőgazdasági üzem esetében a legkisebb tévedés is óriásivá nőhet az adatok országos szintű összesítésénél.

Nyilvánvaló azonban, hogy a torzított adatok közlésében bizonyos szándékos félrevezetés is közrejátszik.

Orosz hírek szerint a megtermelt zöldségfélék mennyisége 17,2, a burgonyatermés 35,9 százalékkal nőtt, ami bőséges ellátást biztosít, kiderült azonban, hogy a tényleges termés nem fedezi a belső igényeket. Hasonló a helyzet a paradicsommal. Ha a belső termelést sikerült megduplázni, akkor miért van szükség jövőre az idei mennyiségnek a kétszeresét behozni Törökországból? A számokból látszik, hogy Oroszország még mindig külföldi importra és technológiára szorul, főleg a tejtermékek, a gyümölcsök és a zöldségek terén.

Az orosz búza- és árpaexport valóban a világ élmezőnyében helyezkedik el, azonban nem rég orosz elemzők azt a kérdést is feltették, hogy érdemes-e egyáltalán ilyen mértékben erőltetni a gabonaexportot, ami hatalmas áldozatokat követel az országtól, és sok tényezőt nem vesz figyelembe.

Több forrás szerint is nagyok a technológiai elmaradások az országban, ugyanakkor az is látszik, hogy Oroszország komolyan áldoz a fejlesztésekre, ahogy az agrárdigitalizációban is egyre inkább a feltörekvő országokba sorolható.

Fentiek azt mutatják, hogy Oroszország még sokáig nem lesz önellátó az élelmiszertermékekből, ezért nem árt az ország mezőgazdaságának szárnylásáról szóló híreket némi kétkedéssel fogadni.

Viszont érdemes a magyar vállalkozásoknak az orosz piacra való bejutás lehetőségeit továbbra is keresni. Főleg, hogy nemrég Magyarország egyik legfontosabb mezőgazdasági partnerének nevezte Oroszországot Nagy István, agrárminiszter.