A balatoni halak jogaiért, a halállomány megmentéséért és a horgászat ellen tüntetett a Fonyódi Harcsafesztiválon a Magyar Vegán Egyesület (Maveg) - írja a pecaverzum.hu
A Fonyódi Harcsafesztiválon a Magyar Vegán Egyesület (Maveg) tagjai tüntettek – fotó: pixabay.com
A halak jogaiért és a horgászat ellen léptek fel
Az augusztus 26-án és 27-én megtartott Fonyódi Harcsafesztiválon tüntett néhány fiatal vegán a halak jogaiért és a horgászat ellen, mondván, hogy nem nézik tovább tétlenül a balatoni halak elpusztítását.
A halevők felett azonban a fonyódi rendezvényen nem arattak látványos győzelmet, ugyanis ők a vegánokkal való vita helyett leginkább a harcsapaprikás mellett voksoltak, és kedélyesen fogyasztották el az ételt.
"A horgászat és a halászat állatkínzás! Vitázz egy vegánnal!" – állt a kifeszített fehér lepedőn
A Maveg egyik legfontosabb célja az, hogy
egyesítse a magyar vegán mozgalmat, és ellássa a Magyarországon vegán életmódot folytatók érdekképviseletét, elősegítve ezzel az állathasználat felszámolásának ügyét társadalmi megmozdulások és jogi képviselet formájában.
A szervezet a feladatának tartja az állatok ellen elkövetett atrocitások elleni fellépést, a vegán szemlélet terjesztését is, amit utcai megmozdulások, állatjogi előadások és konferenciák, továbbá workshopok formájában próbál kifejezni. Ennek köszönhető a fonyódi performansz is.
A növényi étrend előnyösebb is lehet az egészségünkre, mint a vegyes táplálkozás, és Földünknek is kevésbé megterhelő, mint az állattenyésztéssen alapuló életmód. Emellett elkerüljük az állati eredetű vagy állatokon tesztelt anyagok használatát a ruházkodás, a lakberendezés, a testápolás és szépítkezés során valamint az élet egyéb területein, így biztosítva, hogy vásárlásainkkal nem támogatjuk az állatok kizsákmányolását és bántalmazását
– írják a vegán életmódról 3ok.hu oldalon.
Tavaly nőtt a hazai tógazdaságok haltermelése
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati összefoglalójából kiderült, hogy a haltermelés mennyisége az előző évinél 4 százalékkal több 21 353 tonna volt.
Ennek a döntő hányadát változatlanul három régió adta: a halhústermelés 84,3 százaléka a Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön koncentrálódott. A legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték, de Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Békés, Baranya, Csongrád-Csanád és Tolna megyében is számottevő mennyiséget halásztak le.
A tógazdaságok étkezési célú haltermelésének a 82,7 százaléka ponty, a hektáronkénti összes halszaporulat 525 kilogramm, míg a pontyszaporulat 439 kilogramm volt tavaly.
A növényevő halfajok közül a polikultúrás termelésben nagy jelentőséggel bír az amur, ami a megtermelt mennyiség 3,3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 6,3 százalékát adta 2020-ban.
A tógazdaságok étkezési célú haltermelésének a 82,7 százaléka ponty – fotó: pixabay.com
A balatoni halgazdálkodás is fejlődik
A Balatoni hal eredetmegjelöléssel ellátott, uniós oltalom alatt álló termékek megjelenését a magyar haltermelés újabb "mérföldkövének" nevezte az agrárminiszter még júliusban.
Nagy István Balatonbogláron, a sajtótájékoztatón akkor leszögezte, hogy bár rengeteg kritika érte - főleg a Balatonnál - a halászati tevékenység több évvel ezelőtti leállítását az ország természetes vizeiben, mára már bebizonyosodott, hogy jó döntés volt. Ezt jól mutatja a halállományok növekvő mennyisége és minősége, és a 800 ezer fősre bővült magyar horgásztársadalom.
Új lehetőség kapujában állunk azzal, hogy sikerült elérnünk, a balatoni hal újra kapható, és ezzel a branddel újra bekerülhet a köztudatba
- fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy az uniós oltalmat csak a Balatonból, vagy a Balaton vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó, kereskedelmi forgalomba kerülő ponty és fogassülő termékek élvezhetik.
Arra törekednek, hogy ne lehessen többé balatoni halként említeni a tóhoz nem köthető halakat, például a hekket – fotó: pixabay.com
A hekk nem köthető a Balatonhoz
Az Agrárminisztériumban régóta azon dolgoznak, hogy ezentúl ne lehessen többé balatoni halként említeni a tóhoz nem köthető halakat, például a hekket.
Arra törekszünk minden eszközzel, hogy visszaadjuk a balatoni hal rangját, és felhívjuk a figyelmet arra, kiváló őshonos halaink vannak, amelyek méltóak mindennemű gasztronómiai elismerésre
- fogalmazott.
A Balatoni hal brand elő tudja segíteni a termékek piacra jutását és egyértelművé teszi a fogyasztók számára, hogy kizárólag csak kiváló minőségű, ellenőrzött, és szigorú termékleírás alapján előállított hazai terméket vásárolnak. A termelőknek segít majd a termékük népszerűsítésében és a visszaélések kivédésében is.
Ezentúl megjelenhetnek a Balatoni hal jelzéssel ellátott termékek az éttermek és vendéglátóipari egységek kínálatában is. Lényeges tudni, hogy Európa valamennyi édesvizében megszűnt a halászati tevékenység, ez a korlátozás kiterjed a tengerekre, óceánokra is, amelyek 30 százalékán tilos a halászat. Az asztalunkra kerülő tengeri állatok 56 százalékát tengeri akvakultúrákban állítják elő.
A Balatonból a horgászati tevékenységgel évente 500-600 tonnányi hal kerül az asztalokra, a halgazdálkodási társaság pedig 150-200 tonnányi halat tud biztosítani a tógazdaságaiból.
Az aszály nem kímélte a halgazdaságokat sem
Számos tógazdaságnak kellett visszafogni a termelsét az aszály miatt kialakult vízhiány és az elszabadult költségek miatt. Sajnos vannak olyan tavak is, amelyek teljesen kiszáradtak a csapadékhiány miatt
A Mahal által készített felmérés szerint a vízhiány több mint hatezer hektárt érint, ami csaknem negyedét jelenti a 26 500 hektárnyi üzemelő tógazdaságnak.
Ebben az évben emiatt az érintett gazdaságokban jelentős termeléscsökkenés várható, ami az idei országos haltermelési eredményekre is hatással lesz. A problémát súlyosbítja a drasztikus költségnövekedés is: a tógazdaságokra a takarmányok mellett az üzemanyag és a villamos energia árának emelkedése is súlyos terhet ró.
Mindezek a hal árának emeléséhez vezethetnek, így a fogyasztók az idén magasabb árakkal találkoznak majd a halaspultoknál. Hogy ez az áremelkedés mennyire fogja majd a keresletet befolyásolni, egyelőre nem tudható.
