A kamara által megkérdezett élelmiszer-kereskedő kamarai tagok visszajelzése alapján általánosságban elmondható, hogy a vásárlási szokások – köztük a vásárlások száma, a vásárlói kosár „mérete” és az összetétele – lassan, de nagyjából visszaálltak a veszélyhelyzet előtti állapotra, azonban a forgalom még elmarad az előző év azonos időszakához képest.
Vásárlási szokások változása a járvány első hulláma idején
A fogyasztók vásárlási szokásai a koronavírus-helyzet kialakulását követően jelentősen átalakultak. Mindezt befolyásolta a vásárlási időkorlát akkori bevezetése is, valamint – a felelős magatartás és az egészség védelme érdekében hozott egyéni döntések alapján – megváltozott a vásárlások helyszíne is.
A lédig áruk iránti kereslet csökkent a koronavírus járvány első hulláma alatt – fotó: pixabay
Mindebből adódóan komoly arányeltolódások voltak tapasztalhatók a kiskereskedelmi forgalomban. A járvány első hullámában csökkent a vásárlások száma és hektikussá vált a gyakorisága, a heti eloszlása, változott a kosár összetétele, ugyanakkor nőtt az értéke, de összességében – a vásárlások számának változásával – csökkent a forgalom.
A tartós élelmiszerek aránya nőtt, és csökkent a magasabb fogyasztói áron kínált termékek kereslete. A lédig áruk iránti kereslet jelentősen eltolódott a csomagolt termékek felé. Csökkent a kisebb kiszerelésű termékek kereslete, nőtt viszont a magasabb feldolgozási szintű vagy konyhakész áruk iránti kereslet. A fogyasztók jellemzően előnyben részesítették azokat a kiskereskedelmi egységeket, ahol a fogyasztói kosár minden tétele beszerezhető volt, illetve azokat is, ahol a hozzájuk tartozó parkoló nyitott téren – átláthatóan és a vevőszámot (zsúfoltság) felmérhető módon jelző – helyezkedik el.
Jelenlegi szokások: tudatosság, tervezett vásárlások
Jelenleg az élelmiszerbolti vásárlásokkal kapcsolatban elmondható, hogy a belépés és a fizetés között eltelt idő rövidült, valamint csökkent az impulzus-választások száma. A korábbinál többen vásárolnak rutinszerűbben, tervezettebben – sokan listával a kezükben –, a sorok közötti „sétálgatás és nézelődés” szinte megszűnt.
A tervezettebb bevásárlások váltak gyakoribbá az impulzus-vásárlások helyett – fotó: pixabay
A vásárlások száma továbbra is elmarad az előző években megszokotthoz képest, de a vásárlói kosár értéke általában magasabb a bázis időszakénál. A tavaszi trendhez képest a hosszabb eltarthatóságú élelmiszerek előnyben részesítése gyakorlatilag megszűnt. Érdekesség, hogy mivel a tavasz végi, nyár eleji időszaknál kevesebben dolgoznak home office-ban, újbóli munkába járásuk illetve az iskolák újranyitása például az áruházi szendvicseladásokban is érzékelhető.
Korábbi írásunk a fogyasztói szokások változása kapcsán itt érhető el.
A NÉBIH is utánajárt
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) májusban kérdőíves felmérést végzett a vásárlói szokásokról, mely szerint előnyös változások is bekövetkeztek.
Nagyobb hangsúlyt kaptak a rövidebb értékesítési utak, így a magyar termékek vásárlása.
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. A boltlátogatások gyakorisága csökkent: a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
Jelentős változás, hogy a válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, s összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
Több zöldség és gyümölcs kerül a kosárba
Bár e kezdeti „karantén-sokk” időszakában jellemző volt a túlzott készletezés, összességében elmondható, hogy az élelmiszer-hulladék mennyisége jelentősen csökkent, a háztartások negyedében kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezett a tavaszi időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszer-biztonságra (személyi és konyhai higiénia), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A lakosság több időt töltött főzéssel a járványos időszakban – fotó: pixabay
Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. (Forrás: portal.nebih.gov.hu)
A koronavírus járvány miatti korlátozások alapvetően tudatosabb bevásárlásra, és egészségesebb életmódra késztette a lakosságot. Így bár a járványos időszak miatt az egészségügyi, gazdasági és társadalmi szinten elszenvedett károk egyelőre felbecsülhetetlenek, a tudatosabb, felelősebb vásárlási és étkezési szokások megtartása nagy lépés lenne a fenntarthatóbb gondolkodás kialakításának útján.
Érdemes a Nébih bevásárlási tanácsait megismerni.
Izgalmas kérdés, hogy a második hullám alatt vajon hogyan vizsgázik a lakosság ezeken a területeken, tekintettel arra, hogy a járványkezelés metódusa a mostani időszakban jelentősen eltér a tavasszal bevezetett intézkedésektől.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
