Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, ahol Nagy István agrárminiszter és Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője bejelentette: megjelent a Magyar Közlönyben „A magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról” szóló kormányhatározat.
Nagy István: ingyenes adatelérést biztosít az agrometeorológiai információs rendszer
A Digitális Agrár Stratégia (DAS) a magyar mezőgazdaság modernizálását, a 21. századba való átvezetését szolgálja – hangsúlyozta a miniszter. A DAS a „magyar polgárok, a szakmai és civil szervezetek, valamint a digitális ökoszisztéma szereplőinek alkotó közreműködésével” készült, a Digitális Jólét Program keretében. A folytatás első lépéseként az Agrárminisztérium 2019. szeptember 30-ig intézkedési tervet készít a DAS-ban foglalt feladatok finanszírozása és megvalósítása érdekében.
Az Európában elsőként Magyarországon megalkotott Digitális Agrár Stratégia olyan átfogó stratégia, amely az elkövetkező években feltárja és számszerűsíti a digitalizációban rejlő előnyöket, valamint a mezőgazdaság összes ágazatát érintő modernizáció várható hatásait. Tartalmazza azokat a rövid- és középtávú célkitűzéseket is, amelyek révén a magyar agrárium „a jövőben is az Európai Unió mezőgazdaságának élvonalához fog tartozni”.
Hogy mit is jelent a magyar mezőgazdaság 21. századba való átvezetése, azt az agrármérnökök tudásának változásán szemléltette a miniszter. „Nemcsak az lesz a kérdés, hogy mennyi a tőszám, vagy mennyi tejet tudunk termelni egy bizonyos fajtától! Képesnek kell lennünk a precíziós gazdálkodás során keletkező hatalmas adattömeg feldolgozására, ezekből információkat nyerni, következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Ez az új típusú agrármérnök feladata a 21. században.”
A tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit – emelte ki Nagy István. Továbbá a minisztérium elérhetővé teszi a gazdálkodók számára azokat az információkat, adatokat, elemzéseket, amelyek által növelhetik a versenyképességüket.
A 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezésekor az Agrárminisztérium a DAS alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználására – tette hozzá.
Nagy István: "Képesnek kell lennünk a precíziós gazdálkodás során keletkező hatalmas adattömeg feldolgozására." – fotó: Pelsőczy Csaba/AM
Szólt arról is, hogy a magyar élelmiszer-gazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van. Az agrárdigitalizáció pont azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban ki tudja használni az élelmiszer-termelésben rejlő lehetőségeit. Az élelmiszerlánc egészének digitalizációja a teljes vertikum versenyképességét növeli.
„Ha versenyképesebb az élelmiszer-gazdaság, akkor sok problémát meg tudunk ezzel oldani: több jövedelem képződhet egy hektárról, vonzóbbá válik a mezőgazdaság a fiatalok számára is, így a küszöbön álló generációváltás is könnyebben végbe mehet”.
A DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra is. Az „Okos Gazda Program” célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába; továbbá hogy a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítsa az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint a szakmai partnerek bevonását.
A hazai agrárágazatban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500-3000 új agrárinformatikusra lesz szükség. Ennek érdekében a közeljövőben agrárinformatikai képzések indulnak. Szükség van olyan agrárinformatikai specialisták, köztük agrárinformatikai szaktanácsadók képzésére is, akik interdiszciplináris – alkalmazott élettudományi és műszaki – tudásanyaggal egyaránt rendelkezve segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában.
A gazdaságok modernizálásával, illetve a DAS intézkedései révén ingyenesen biztosított információkkal megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk. Emellett a fenntarthatósági követelményeknek is jobban meg lehet felelni – sorolta az előnyöket a miniszter.
"A hazai agrárágazatban a digitális technológiák felhasználásához 2500-3000 új agrárinformatikusra lesz szükség" – fotó: Agroinform.hu
Jó példaként hozta fel a precíziós növénytermesztést, ahol a hagyományos gyakorlattal szemben lehetővá válik, hogy a gazdálkodás során kevesebb vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert használjunk fel. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában kiemelt figyelmet kap a környezet védelme, amelynek hatékony eszköze a precíziós mezőgazdasági termelés – jegyezte meg.
Jelenleg Magyarországon minden munkaműveletre kiterjedően 45 ezer hektáron, egy-egy munkaművelet elvégzése tekintetében pedig 150-200 ezer hektáron folyik precíziós szántóföldi növénytermesztés. A precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó termelők.
A Digitális Agrár Akadémia (DAA) létrehozásával kívánják elérni, hogy a korszerű digitális technológiákat mások is megismerjék, kipróbálják és az alkalmazásukhoz szükséges alapismeretek elsajátítsák. Így a gazdálkodók akár saját üzemük fejlesztési koncepcióját is össze tudják állítani. A Digitális Agrárakadémia weblapján hamarosan elérhetőek lesznek az oktatási anyagok (videók, animációk); az úgynevezett digitális megoldás katalógus, valamint a digitális agrárgazdaság nemzetközi és hazai hírei.
Elkészült, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján nem sokára térítésmentesen elérhető lesz az a 20 darab tananyag-modul, amely az agrárdigitalizáció összes részterületét lefedi.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai fejlesztései (Digitális Agrár-rezsicsökkentés I.) keretében kiépül egy ingyenes adatelérést biztosító agrometeorológiai információs rendszer,
amely meteorológiai adatokkal támogatja a gazdák termelő tevékenységét; a klímaváltozás folyamatainak vizsgálatát, kedvezőtlen hatásainak mérséklését, valamint segíti elkerülni az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető időjárási veszélyhelyzeteket.
Gál András Levente: digitális termelői piacokat kell létrehozni
A Digitális Jólét Program szakmai vezetője a Digitális Agrár Programból azt az „előre mutató” elemet emelte ki, amely azt fogalmazza meg, hogy digitális termelői piacokat kell létre hozni. Mint kifejtette: a hamarosan kialakuló digitális mezőgazdasági piacok szövevényes rendszerében csak így lehet a jól működő magyar fogyasztóvédelmet továbbra is érvényesíteni, és megvédeni a magyar termelőket.
Az ötödik generációs mobilhálózatokkal kapcsolatban bejelentette: a kormányhatározat értelmében Mezőhegyesen is kialakítják – a már működő zalaegerszegi mellett – azokat a technikai-technológiai feltételeket, amelyek révén mezőgazdasági környezetben is tesztelni lehet például az önvezető traktorokat. Tehát létrejöhet a precíziós mezőgazdaság próbaüzeme, amely minden szempontból működőképes – hangsúlyozta –, és komoly versenyelőnyt biztosít a magyar agrárium számára.
