A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor szerint Magyarországon jelenleg 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, ezért a munkaerőpiaci hiányt először velük kell feltölteni, csak ezt követően lehet szabályozott keretek között magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni.
.jpg)
Magyarországon jelenleg 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma – fotó: pixabay.com
A munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a növekedés dinamikáját a versenyszféra adja
Az államtitkár emlékeztetett: a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödni fog a munkaerőhiány; ennek kezelése legalább akkora kihívás lesz, mint 10 év alatt az egymillió munkahely teremtése.
Ma a piacról legalább 60-80 ezer munkavállaló hiányzik, viszont az adatok szerint van országhatáron belüli munkaerő-tartalékunk, azaz 300 ezer ember szólítható meg, akik státuszukat tekintve javarészt munkanélküliek, inaktívak, vagy részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak – mondta az államtitkár.
Reális célkitűzés lehet 2030-ra a 85 százalékos foglalkoztatottság elérése – fotó: pixabay.com
Jó hírt kaptak a nyugdíj mellett dolgozók
2023. augusztus 31. után sem kell szüneteltetni a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési, szakképzési területen nyugdíjasként dolgozók nyugdíját a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályok szerint.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a munkaerőpiacon sok inaktív dolgozó jelent meg, főként a nők térnek vissza a munka világába.
Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni
– mondta, majd hozzátette, hogy reális célkitűzésnek tartja 2030-ra a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését, és jelezte azt is, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.
A tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödni fog a munkaerőhiány – fotó: pixabay.com
Magyarországon körülbelül 80 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik
Czomba Sándor azonban elképzelhetőnek tartja a harmadik országból érkező munkaerő alkalmazását , "úgy, hogy mi hívjuk őket, szabályozott keretek között". Fontos, hogy "tudjuk, honnan, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot" – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy jelenleg Magyarországon körülbelül 80 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5000 szerb munkavállaló, egyelőre sokkal kevesebben érkeznek távoli országokból.
Számuk valószínűleg növekedni fog, a cél az, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, ne dörömböljenek az ajtónkon
– erősítette meg Czomba Sándor.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)