Válasz #2575 hozzászólásra egy csepp tévedés azért itt van. az EU termelése így is meghaladja a fogyasztást sokmindenből. ezért felvesznek új tagokat, a vámmentesség garantálja hogy a náluk már amúgyis feleslegessé vált dolgokat -szinte mint hulladék kezelés- az új tagokhoz vigyék, ezzel a helyi termelőknek rémesen alákínálva, és tönkretéve azokat. ahogy ezek a termelők kopnak, úgy drágul az import hulladék is. utána, amikor kellően nagy tömegű munkanélküli van, akkor egy régi tagállam "együttműködési program" keretén belüli multi cége itt, ahol alig maradt munkahely adómentesen és állami támogatásból létesít egy üzemet EU normák szerint mélyen nevetséges fizetésekkel. Így a helyi kormány amelyik ezt hagyja, elmondhatja hogy mekkora fasza gyerek, mert munkahelyet teremtett, az emberek piszok olcsón dolgoznak és a régi EU-s tag meg örül, hogy nem az ő országát szennyezi az üzem, és piszok olcsón termelnek olyan dolgokat amiket otthon csak drágán lehetne. Ebből leszen az EU-n kívüli export termék, a vámokat hiába teszik rá mert a csóróvá tett országban olyan alacsony bérekért dolgozik a munkaerő, és annyira nem kell adót fizteni hogy így is bőségesen megéri nekik. Így műkdik az EU.

Segítség kérése szakdolgozathoz »

Nebuló

2014. október 15., csütörtök 11:43

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni én is egy iskolai feladathoz. Leegyszerűsítve arról lenne szó, hogy bekell mutatni egy átlagos magyarországi családi gazdaságot. A családi gazdaság jogállás nem feltétel. Tehát lehet Kft. vagy bármi. Az a fontos, hogy egy család tulajdonában és irányításában legyen. Valamint a mezőgazdaság legyen a fő bevételi forrásuk. Leginkább a gazdaság gépparkjára van itt kiélezve a dolog, hogy az a géppark milyen viszonyban van a mai kor technológiaival, elvárásaival. Csak ugye milyen géppark számít ma Magyarországon átlagosnak egy családi gazdaságban? Voltam tegnap egy ismerős gazdálkodónál, aki volt szíves megmutatni a komplett gépparkját. Ami így nézz ki: John Deere 6330 Premium (traktor) John Deere 6930 Premium (traktor) - 2db John Deere 8330 (traktor) John Deere 8530 (traktor) Claas Lexion 540 (kombájn) Manitou MLT 633 LS Turbo (teleszkópos rakodó) Lemken Solitair 9/600 KA (pneumatikus gabonavetőgép) Lemken Zirkon 10/600 KA (forgóborona) Lemken VarioPack 110 FEP K 600-90 (fronthenger) Lemken VariDiamant 10 (váltvaforgató eke) Lemken Karat 9/600 KA (kultivátor) Lemken Rubin 9/600 KUA (rövidtárcsa) Lemken System-Kompaktor Gigant 10/1000 (kompaktor) Vaderstad TopDown 500 (kultivátor) Vaderstad Carrier 820 (rövidtárcsa) Vaderstad NZ Aggressive 1000 (kombinátor) Vaderstad Rexius 1020 (cambridge henger) Vaderstad Rapid A 600S (pneumatikus gabonavetőgép) Vaderstad Rollex 620 (henger) Vogel & Noot MasterDisc AXR 600 (nehéztárcsa) Vogel & Noot TerraDig XXS/9 (altalajlazító) Vogel & Noot TerraDig XS/7 (altalajlazító) Vogel & Noot TST 250 (szárzúzó) Monosem NG Plus 6 (szemenkénti vetőgép) Monosem SCD 6 (sorközművelő kultivátor) Berthoud Tracker 3200/24 (permetező) Sulky X44 (műtrágyaszóró) Saphir Perfekt 600 W4 Hydro (rétborona) Krone EasyCut 3200 CRi (kasza) Krone Swadro 900 (rendképző) Krone KWT 8.82/8 (rendterítő) Krone Comprima F 155 XC (körbálázó) Krone Titan R54 GL (rendfelszedő kocsi) Fliegl DPW 180B (bálaszállító pótkocsi) Fliegl DK 140-88 (kéttengelyes billenő pótkocsi) Bauer V 100 (vízszállító pótkocsi) Tebbe DS 160 (trágyaszóró) - 2db Krampe Big Body 650 Premium (teknősplatós tandem pótkocsi) - 2db Ezeken kivül rendelkeznek Mecmar gyártmányú szárító rendszerrel. Valamint nagyon komoly Bauer gyártmányú öntöződobos és lineár típusú öntözőrendszerrel. 625ha szántón és 82ha legelőn gazdálkodnak. 45-50db Charolais marhát és még néhány háztáji állatot tartanak. Abszolút családi gazdaság. A tulajdonos és 3 felnőtt fia művelik a földeket. 1-2 beugrós munkaerőt alkalmazva aratáskor. A tulajdonos felesége és menye pedig végzik a papírmunkát. Úgy látom, hogy ez a gazdaság igen modern. Szerintem magasan a Magyar átlag felett van a fejlettsége. Vagy mit gondoltok belehetne ezt a gazdaságot úgy mutatni mint egy "átlagos Magyar családi gazdaságot"? Vagy ha nem szerintetek mégis milyen egy tényleg átlagos gazdaság gépesítettsége? Esetleg írna valaki egy gyakorlati példát, hogy szerinte milyen gépek találhatóak átlagosan meg egy gazdaságban? Előre is köszönöm annak aki megpróbál egy kicsit útbaigazítani!

Bérmunka tarifák szántóföldön! »

Viktor 12045

2014. október 15., csütörtök 11:43

de elnézésetek kérem azt nem említettem h a maszek emberkéknek mi rendezzük a vetőmagot a műtrágyát a gyomírtót és nekünk 1 külön traktor megy a vetőgép után ami ezeket viszi mi tehátszerintem nem kérünk mi ezért sokat ha rászámoljuk a másik traktor üzemeltetését a munkaerőt h pakoljuk neki a műtrágyát és neki csak annyi dolga van h fizet és kész! vegyszerezésnél úgyszintén 2 traktor megy mert kell víz is tehát szerintem nem vagyunk drágák!

Víztársulatok hozzájárulási díja »

Péter

2014. október 15., csütörtök 11:42

Ki fizeti a csatornák rendbetételét? A Napi Gazdaság szerdai számának cikke A hozzájárulás, bár adók módjára behajtható, nem számít adónak, 90 százalékban a termelők, mintegy 10 százalékban az önkormányzatok fizetik a vízitársulásoknak az állami tulajdonú, de a társulások kezelésében lévő belvízvédelmi létesítmények fenntartása és működtetése fejében. Ugyanakkor az eredeti elgondolás szerint a termelőknek, az önkormányzatoknak és az államnak egyenlő mértékben kellene a hozzájárulást fizetni. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor az évi nagyjából 6 milliárd forintra tehető összeg lényegében véve ablakon kidobott pénz, mivel nincs egységes, tervszerű koordinált belvízvédelmi terv és munka. Helyileg változó intenzitású erőfeszítések vannak, aminek eredményeit egy-egy kevésbé tőkeerős, de veszélyeztetett helyen lévő önkormányzat és az állami hozzájárulás hiánya vagy kiszámíthatatlansága miatt akár semmissé is teheti a mostanihoz hasonló időjárás. Sok helyütt ugyanis a meglévő állami védelmi főművek sincsenek kellően karbantartva. Ha azonban a hozzájárulást eltörlik, akkor az államnak kell átvállalnia és állnia a belvízelvezető csatornák és védművek, szivattyútelepek és zsilipek fenntartásának költségeit, ami elérheti akár a 30 milliárd forintot is. Arról nem is beszélve, hogy a feleslegessé váló vízgazdálkodási társulatoknál dolgozók elveszthetik a munkájukat. Ugyanakkor vannak arra utaló nyilatkozatok, hogy az új kormány teljesen átalakítaná az árvízvédelmet és a közmunkaprogramok keretében lehetőséget látnak a belvízvédelmi rendszer rendbetételére is. Félkatonai módon működő, hatékony vízügyet szeretne létrehozni Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára. A Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának nyilatkozva kijelentette: egyes feladatokat - például az árvízi védekezést - vissza kell venni az önkormányzatoktól, utóbbiaknál ugyanis sem ember, sem eszköz, sem pénz, sem szakértelem nincs erre a feladatra. "Olyan hadra fogható vízügy kell, amely megelőző munkálatokat végez, míg nincs árvíz. Ha meg jön az árvíz, akkor egy közel tízezer főből álló vízügyes csapatnak kell védekeznie" - közölte az államtitkár. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár pedig arról számolt be, hogy a két hete meghirdetett közmunkaprogram keretében már meg is kezdődött a dolgozók foglalkoztatása a tíz vízügyi igazgatóságnál. Az eredetileg meghirdetett kétezer helyett 2300 hátrányos helyzetű, rátos vagy tartós munkanélküli egyhavi foglalkoztatását támogatja a kormányzat az árvízi védekezés és helyreállítási munkák során, 251 településen. A pluszdolgozókkal a program forrásigénye 261 millió forintra nőtt, de ezt a munkaerő-piaci alapból téríti a kabinet. Czomba szerint a jövőben érdemi munkát kell fordítani a megelőzésre is, adott esetben gátakat kell építeni és lehetőséget kell biztosítani azoknak az embereknek is érdemi munkára, akik most az önkormányzatoknál az Út a munkához program keretében nem értékteremtő munkával foglalkoznak.

Terményszárító és kapcsolódó berendezései »

szanberg

2014. október 15., csütörtök 11:42

és akkor nem beszéltünk arról, hogy ki ad minderre finanszírozási hátteret... Egy éve amikor volt egy kisebb beruházás, egy csomó meglévő gép, cucc, autó, izé hozé, telephely, iroda... melyeket mind kérték fedezetnek papírokkal számlákkal szerződésekkel... és akkor a végén egy olyan nagy önerő befizetést ideböktek, hogy baxus a géptámogatás visszaforgása után gyakorlatilag alig maradt hátra tőketartozás. Illetve maradt volna, csakhát kivan ez találva, nem lett visszaforgatva csak egy kicsi belőle, hogy ugye a futamidő meglegyen megfelelő törlesztőrészletekkel, hogy a kuuva magas kamatú konstrukcióból jól járjonak persze. Kérdem én egy nagyságrendekkel komolyabbépítéssel járó beruházáshoz ki adna akkor pénzt a mai helyzetekben? én még mindig annál maradok, hogy ha egyszer bővítés lenne akkor mégegy ilyen 25tonnás torony a meglévő mellé, egykét kis aprósággal kiegészítve, hogy még kevesebb munkaerőt igényeljen ezáltal kényelmesebben könyebben gyorsabban üzemeltethető legyen, teljesítményre pedig ott vagyok mint egy 250millás cuccal. Tudom, önköltségem magasabb, viszont mégegyszer mondom amire kiforog ez a csupán 200millás árkülönbözet addigra túl sok víz folyna le a Bódván... Nomeg mégegy érv: nemkell éveket várni rá, idehozzák öszerakjuk két nap alatt, plusz tartályt is azonnal hoznák a meglévő megfelelő egyességet kibővítve, ezeknek alábetonozni néhány tízezer Ft-os költség, émásztól meglehet kérni a dupla kapacitást szárítási időre... Ha nyáron megkezdődik minden ügyesen ősszel kényelmesen száríthatk. Ha meg minden a nulláról megy akkor kicsit biztosan hoszabb a papírok végett, de akkoris ez egy röviden megoldható történet