Nyakunkon a 2020-as KAP rendelet, melynek pontos részletei még ismeretlenek, de állandó találgatások és folyamatos tárgyalások zajlanak Brüsszel és a tagállamok között. Kimondhatjuk, hogy hazánkban a támogatási rendszer nélkül a gazdák versenyképessége jelentősen csökkenne, ami az évekkel ezelőtt megkezdett és sikeres vidékfejlesztést veszélyezteti, azaz a vidék elnéptelenedését illetve a mezőgazdaság és állattenyésztés visszaszorulását eredményezheti.
Emellett a hazai gazdálkodóknak a mezőgazdasági beruházások, a digitalizáció, a professzionális és költséghatékony termelés az út versenyképességük megőrzéséhez az unió többi szereplőjével szemben, ami viszont további jelentős befektetést, tőkét igényel.
Nagyon fontosnak tartom a Közös Agrárpolitika szinten tartását, a magyar mezőgazdaságnak ugyanis még mindig erősödnie kell ahhoz, hogy a támogatások nélkül is életképes legyen, és fenntarthatóan tudjon működni.
.jpg)
Egyelőre uniós támogatások nélkül nem tudna talpon maradni a magyar mezőgazdaság – fotó: Shutterstock
Cégünk a magyar gazdák alapanyagait dolgozza fel, és ezen a jövőben sem szeretnénk változtatni. Ahhoz azonban, hogy a magyar termelők megtermeljék a számunkra szükséges GMO mentes alapanyagot, illetve a melléktermékként keletkezett takarmánytermékeket minél nagyobb mértékben Magyarországon tudjuk tartani, egy erős állattartásra, valamint szántóföldi növénytermesztésre van szükség. Ez azonban a jelenlegi támogatási szint megtartása nélkül most még elképzelhetetlennek tűnik – mondja Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója.
Az elmúlt években – hazai viszonylatban – bőséges terméshozamokkal zártuk a szezont, ám ukrán szomszédaink rajtunk is túltettek, hisz kukoricából rekord mennyiségű termést realizáltak 2018-ban. Nyugat-Európa egyes részein a kukoricatermés messze elmaradt a megszokott mennyiségtől, de ezt a hiányt az európai piacokról pótolta mind Németország, mind Franciaország a stabilan jó minőségű és GMO mentes gabonából.
Itthon az elmúlt évben 7,5-8 millió tonna tengeri jelent meg a piacon, és áthúzódó készletek is rendelkezésre állnak még a tárolókban. Hazánkban három nagy cég van, aki kukorica feldolgozásával állítja elő termékeit, így a megtermelt alapanyagnak Magyarországon is jelentős felvásárlási piaca van. Az állattartás is számottevő mennyiséget használ fel, bár ez csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évtizedben.
A szakember szerint az Európai Unió területén, a cukorkvóta eltörlését követően a cukorgyárak maximumra kapcsolhattak, ami nagyobb keresletet jelent. A hazánkban megtermelt kukorica akár 40-50 százaléka, feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül eddig is exportra ment, de az utóbbi évben megfigyelhető volt, hogy a betakarítástól eltelt fél évben csak a fele vagy harmada ment ki a szokott exportnak.
Ennek hátterében a komoly hazai ipari igény, az alacsony kamatkörnyezet és a bőséges tárolókapacitások vannak, melyek a gazdák, a termelők alkupozícióit növelik.
A bioüzemanyag-ipar már eddig is jelentős szerepet játszott az eladatlan takarmánykukorica-készletek felhasználásában és a magyar gazdák jövedelmének stabilizálásában – teszi hozzá Reng Zoltán, ám ha a bioüzemanyag bekeverési aránya növekedne, úgy még nagyobb piac nyílna a gazdák és a feldolgozóipar számára, és hozzáadott értékkel, magasabb áron hagyhatná el az országot.
2019 februárjában a Visegrádi országok (V4) agrárkamarái közös nyilatkozatban sürgették az E10 üzemanyag mielőbbi bevezetését.
Az intézkedés új piacokat nyitna meg, tovább erősítené Magyarország bioüzemanyag nagyhatalom státuszát, biztos bevételhez juttatná a hazai kukoricatermelőket és költséghatékonyan járulna hozzá a kötelező megújuló energia célok eléréséhez.
A hazai alapanyag és a nemzetközi színvonalú feldolgozóipar miatt az első generációs bioüzemanyag a legolcsóbb és költséghatékony módja az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátás-csökkentésének a közlekedési szektorban. Az E10 bevezetése nélkül Magyarország nem fogja tudni teljesíteni a 2020-as évre az EU-s jogszabályok alapján elérendő kötelező megújuló energia felhasználási arányt (RES-T) a közlekedésben. A fosszilis energiahordozók felhasználásával ugyanis környezetünket nagymértékben károsítjuk, a klímaváltozás ellen vívott harcban a megújuló energiaforrások jelentik a jövőt, hisz a globális felmelegedés már a mezőgazdaságban is érezteti hatását.
Reng Zoltán: "Ha a bioüzemanyag bekeverési aránya növekedne, úgy még nagyobb piac nyílna a gazdák és a feldolgozóipar számára, és hozzáadott értékkel, magasabb áron hagyhatná el az országot." – fotó: Shutterstock
„Romániában 2019. január 1-jétől 8 százalékos, Bulgáriában pedig idén már 9 százalékos a bioetanol bekeverési aránya. Ennek köszönhetően Bulgária 2020-ban több mint 2-szer annyi etanolt fog felhasználni, mint az EU harmadik legnagyobb etanol előállítója, Magyarország. A bioüzemanyag-ipar már eddig is jelentős szerepet játszott az eladatlan takarmánykukorica-készletek felhasználásában és a magyar gazdák jövedelmének stabilizálásában. Ez a szerep az E10 bevezetésével tovább erősödne” – mutat rá a szakember.
Az EU-ban már 7 tagállam él a lehetőséggel: a litván parlament is megszavazta 2020-tól az E10 bevezetését. Az EU-ban előállított etanol 17%-át hazai biofinomító üzemek állítják elő, a két legnagyobb bioetanol gyár (Pannonia Bio Zrt. & Hungrana Kft.) hozzávetőlegesen 2,2 millió tonna Magyarországon termesztett takarmánykukoricát dolgoz fel éves szinten, amelyből együttesen 680 millió liter fenntartható bioetanolt, és a bioetanol melléktermékeként képződő magas fehérjetartalmú GMO-mentes takarmányból 590.000 tonnát állít elő.
Az etanol és a takarmánygyártás egyaránt egymást erősítik (és csökkentik az EU és a régió import szója függőségét), a GMO mentes takarmánnyal pedig biztosíthatjuk, hogy az állattartás versenyképessége hosszú távon megmaradjon.
_fill_540x300_0.jpg)
