Az éghajlatváltozás hatásait senkinek sem kell bemutatni. A világ számos ételét és élelmiszerét fenyegeti az a veszély, hogy pár év múlva teljesen eltűnnek a földről vagy csak nagyon minimális mennyiségben termelhetőek meg. A probléma már évekkel ezelőtt felvetődött, a gazdák pedig azóta sem találtak megoldást. A termőterületek folyamatosan csökkennek, emiatt az árak az egekbe emelkedhetnek.

Sok mindent természetesnek veszünk

A legtöbb ember teljesen természetesnek gondolja a reggeli kávéját, a zabkásájára helyezett banánt, a tésztához adott olíva bogyót, vagy éppen a vacsora mellé elfogyasztott bort. Pedig nem kell messzire menni, hogy lássuk, ezek az élelmiszerek már nem sokáig lesznek kaphatóak. Az importnak köszönhetően bárhova eljuthatnak, de hiába, ha nem lesz belőle elég mindenki számára.

Az éghajlatváltozás hatásait könnyű tagadni, de kétségkívül látható, hogy hatással van a termelésünkre. Az aszály és a heves időjárási jelenségek tönkreteszik a földeket, a gazdák életét, az egész bolygót. Az ENSZ próbál rávilágítani arra, hogy évek múlva bizony fel kell készülnünk arra, hogy egyes növényeket nem tudunk megtermelni, ezáltal változtatni kell az étrendünkön is. A szakemberek elmondása szerint ideje hozzászoknunk ahhoz, hogy csak a helyben termesztett zöldségek és gyümölcsök lesznek elfogadható áron, amit aztán feldolgozni is itthon kell majd - írta meg a HelloVidék.

Mire van hatással az éghajlatváltozás?

A kávéról már sokat írtunk korábban, hiszen évek óta probléma annak termesztése, betakarítása, szállítása. A melegebb, csapadékosabb időjárás felgyorsítja az olyan fertőzéseket a magasabban fekvő helyeken, amelyek korábban alkalmatlanok voltak a kártevők számára. Jelenleg minden kávét a kávé övön termesztenek, ez pedig 70 országot jelent pontosan. Ide tartozik többek között Vietnám, Brazília, Kolumbia, Tanzánia, Etiópia, valamint Közép-Amerika egésze. Idővel azonban más országok is alkalmassá válhatnak a termesztésre, hiszen egyre több helyen fordult melegebbre az időjárás. Sajnos azonban itt még mindig túlzottan kiszámíthatatlan és szélsőséges minden.

A vadon élő kávéfajták nagyjából 60 százaléka a kihalás közelében van. A szárazság, az emberi beavatkozás, valamint a hőmérséklet emelkedése miatt a gazdák képtelenek megtartani a földjeiket. A legtöbb ember csak két fajtát ismer, amiből csak szűk forrás áll a rendelkezésünkre. Bár fejlesztettek már ki ellenállóbb fajtákat, a katasztrófa szinte elkerülhetetlen.

Mi történik a borral?

Talán kevesen tudják, de a szőlő nagyon érzékeny növény. Nehezen tűri a hideget, a meleget, az aszályt, az esőt. A szőlőbirtokosok és a borászatok már most nehéz helyzetben vannak. Egy év eleji tanulmányból kiderült, hogy 2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén a bortermelő vidékek 56 százalékkal csökkenhetnek, 4 fok esetében ez már 85 százalékra emelkedhet.

A szőlő nem fejlődik a korral, genetikailag nem egy van, amely teljes mértékben hasonlít az ókori római időkben termesztett fajtákkal. Ezáltal törékennyé teszi őket a betegségekkel szemben. Meg kell találni azokat a permetszereket, amelyek az idő előrehaladtával is segíthetnek nekünk a szőlő megóvásában. Jó hír azonban, hogy az új szőlőfajtákat lehet nemesíteni, ami ellenállóbbá teszi őket, de ehhez még sok változásra van szükség.

Le kell mondani a banánról?

Korábban az egyik legolcsóbb és legsokoldalúbb gyümölcs volt a boltokban, de egy nap bizony elfelejthetjük a banánt is. Amennyiben a fusarim wilt nevezetű agresszív gombát nem tudjuk visszaszorítani, abban az esetben le kell mondanunk róla. Már Afrikában, Ausztráliában, Ázsiában, valamint a Közel-Kelet egyes részein, illetve Kolumbiában is megtizedelte a termést. Utóbbi országban pár éve rendkívül állapotot hirdettek.

A jelentések szerint a felmelegedés növelte a gomba terjedésének esélyeit. A kávéhoz hasonlóan, a banántermesztés nagy része is egyetlen fajtára támaszkodik, ami különösen érzékeny a betegségekre. Ez veszélyt jelenthet mindenki számára, főleg, aki rendszeresen fogyasztja ezt a gyümölcsöt.

A szőlészet is veszélybe kerülhet - fotó: pexels.com

Nincs több olíva?

Végül, de nem utolsó sorban ott van nekünk a méltán híres és népszerű olíva, ami esetében a korai fagyok és a heves esőzések, valamint a szél együttesen felére csökkentette Olaszország termelését. Ezek a szélsőségek tovább korlátozhatják a termést. Ugyanúgy probléma a meleg és a borongós időjárás, hiszen ez gyümölcslegyeket és baktériumokat vonzott az olasz olajfaligetekbe. A hőhullám megtizedelte még a görög termény egy részét is, nem beszélve a spanyolországi árvizekről, amelyek hatalmas pusztítást végeztek az egyes régiókban.

A probléma az utóbbi években sem javult, a mediterrán termőterületet egy új baktérium fenyegeti, amely gátolja az olajfa tápanyag-mozgatási képességét. Ennek hatására az elsorvad és idővel el is pusztul. Olaszországban már 60 százalékkal csökkent a terméshozam, amióta a baktériumot felfedezték. Amennyiben nem történik változás, akkor már tényleg csak a kiváltságosak fogyaszthatják olívabogyóval a bort.