Hagyományteremtőnek szánt szakmai estet rendezett az Erste Bank Hungary Zrt. Siófokon. Ide invitálta a térség gazdálkodóit, hogy találkozzanak és információkat osszanak meg egymással a magyar mezőgazdaság helyzetéről és jövőjéről. „Nem titkolt szándékunk, hogy mi is tanuljunk önöktől” – mondta köszöntőjében Hollósi Dávid, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője, az est házigazdája.
Az Agroinform.hu is ott volt Fazakas Péter (Erste Bank Agrár Kompetencia Központ, elemző), Umenhoffer Péter (Axiál Kft., marketingigazgató), Fischl Balázs (AGROVIR Kft., értékesítési vezető) és Verebély Tibor (T-Systems Magyarország Zrt., szenior stratégiai presales menedzser) előadásán.
Akkor leszünk nyugodtak, ha értjük azt, amit csinálunk
A nyitó rendezvényt a precíziós gazdálkodásnak szentelték, hiszen ez az az eszköz – és nem a cél! –, amellyel elérhetjük mindazt, amit szeretnénk – nyomatékosította Hollósi Dávid. Legelőször is a profitot, aztán a termelés biztonságát és nem mellesleg a nyugalmat. Az utóbbihoz hozzátette: nyugodtak akkor leszünk, ha értjük azt, amit csinálunk.
Hollósi Dávid: ma már mindenki tisztában van azzal, hogy a tudatos gazdálkodás során keletkező irdatlan mennyiségű adatot nem lehet kockás füzetekbe tuszkolni – fotó: Agroinform.hu
A házigazda idézett egy idevágó mondást, mely szerint irányítani csak azt tudjuk, amit mérünk. A bankok mindig is mindent mértek, és eljött az az idő, amikor az agráriumban is mindinkább előtérbe kerülnek a mérési adatok. Hogy honnan indultunk, arra a közeli múltat, azt az időt idézte, „amikor édesapám mellett a termelőszövetkezetben futkároztam”, és Emma néni, a könyvelő kockás füzetéből lehetett megtudni mindent. Például hogy van-e még pénz az új beruházásra, bejöttek-e a bevételek, hol tartunk a kiadásokban stb. Működött ez is, de ma már – és ezzel már mindenki tisztában van – a tudatos gazdálkodás során keletkező irdatlan mennyiségű adatot nem lehet kockás füzetekbe tuszkolni – hangolta a témára közönségét a házigazda.
Jelenünk és jövőnk a globális mezőgazdasági versenyben
Fazakas Péter, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának elemzője többek között arról beszélt, mit is jelent az, hogy globális mezőnyben mozgunk, globális piacon versenyzünk.
Kijelentette: az a leglényegesebb kérdés, hatékonyan termelünk-e, vagy sem. Tisztában kell lennünk vele, hogy az is elér hozzánk, hogy egy másik régióban – legyen az akármilyen távoli is – milyen hatékonyan termelnek. Lehet, hogy nem közvetlenül – fejtegette –, mert nagyon kemény kereskedelmi korlátok védik az Európai Uniót, de valamilyen szinten, előbb vagy utóbb, közvetve vagy közvetlenül meg fogjuk tapasztalni. Tehát egy globális verseny résztvevői vagyunk akkor is, ha ezt nem érezzük mindennap a bőrünkön. Ha nem termelünk hatékonyan, ha nem használjuk optimálisan az erőforrásainkat, akkor a piac ezt valamilyen módon meg fogja büntetni.
Lehajolunk-e minden forintért?
Tudunk-e már úgy gazdálkodni, hogy hosszú távon is nyertesek lehessünk? – tette fel a kérdést. Jelenleg a mezőgazdasági
nettó vállalkozói jövedelmek 2/3 része támogatás:
650-750 milliárd forintból 4-500 milliárd! Most még jönnek az uniós pénzek, ezek segítségével kényelmesen meg tudunk élni, de ez nem lesz mindig így. A 2020 utáni új rendszerről már elkezdődtek az egyeztetések. Felkészülünk-e arra, hogy ha a támogatások kiesnek vagy csökkennek, akkor is versenyben maradhassunk? Tudunk-e már precíziósan gazdálkodni, nemcsak a földön, hanem fejben is? Lehajolunk-e minden forintért? Akkor tudunk versenyben maradni, ha ezeket a folyamatokat már most figyelembe vesszük, és eszerint tudunk gazdálkodni.
Az Agrár Kompetencia Központ megfogalmazása szerint azok lesznek a hosszú távú nyertesek, akik már most úgy termelnek, hogy a küszöbön álló változások hatásait beszámítva is nyereségesek lennének.
Mit vizsgál a bank az agrárvállalkozások esetében?
Fazakas Péter azzal zárta előadását, hogy elmondta, mit is szoktak megnézni hitelezés előtt egy agrárvállalkozás esetében.
„Nyilvánvalóan” a pénzügyeket, de ha csak ezt firtatnák, nem lenne szükség az Agrár Kompetencia Központra, elég lenne az elemzési divízió is. Vizsgálják az agrárszakmai és az emberi oldalt is. Tehát az adott vállalkozást pozicionálják az iparágon belül. Alapvetően a naturália mutatóiból indulnak ki, és arra keresik a választ, hogy ezek alapján ott van-e a hosszú távú nyertesek között.
És nagyon figyelnek az emberi oldalra is: a szorgalomra, a szakképzettségre, a tudásra, és nem csak az agrárszakmai tudásra, az érdek-képviseleti súlyra, az információs bázisra és az utódlásra – mondta el Fazakas Péter, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának elemzője.
A precízió már itt van, de ki fogja kezelni?
A mezőgazdaságban mind jobban elhatalmasodó munkaerőhiányról beszélt Umenhoffer Péter, az Axiál Kft. marketingigazgatója. Adatai szerint tízből kilenc gazda szakemberhiánnyal küzd. Ennek fő oka, hogy évente kevesebb mint 500 diák végez mezőgépész területen, noha ennek csaknem tízszeresére, legalább 4800 főre lenne szükség. Ez előre vetíti azt a nyugtalanító jövőképet, hogy hiába a folyamatosak a gépberuházások és a fejlesztések, kényszerszünet jöhet a földeken, mert nem lesz, aki kezelje őket.
Umenhoffer Péter: adataink szerint tízből kilenc gazda szakemberhiánnyal küzd – fotó: Agroinform.hu
A Földművelésügyi Minisztérium hiányszakmának minősítette a mezőgazdasági gépész szakmát. A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elindította a Legyél te is mezőgépész! programot, hogy minél több fiatal figyelmét felhívják erre „a biztos jövőt kínáló szakmára”. Több mint 100 gépforgalmazó összehangolt együttműködésének köszönhetően átfogó, 11 pontból álló képzési és karrierprogramot állítottak össze. Legfontosabb elemei a duális képzés, a gyakornoki és az ösztöndíjprogram – ismertette Umenhoffer Péter, az Axiál marketingigazgatója.
Mire lehet használni a modern technológiát?
Fischl Balázs, az AGROVIR Kft. értékesítési vezetője arról beszélt, hogy a jó döntések alapja a használható információ. Cégüket is arra alapították, hogy megmutassák, hogyan lehet azokat az adatokat, amelyek a gazdálkodás során keletkeznek, a profit növelésére felhasználni. Mint elmondta, 2010-ben indultak, jelenleg 270 ezer hektáron alkalmazzák a megoldásaikat Magyarországon, és egyre több a külföldi partnerük is.
Arra, hogy mire lehet a modern technológiát használni, álljon itt két példa a sok közül. Az egyik már a mindennapok része, és különösen szezonális munkák idején jelent nagy könnyebbséget. Ugyanis az ideiglenes munkavállalókkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítésére szolgál: az adóigazolványaik vonalkódjáról leolvasott adatokat az alkalmazás segítségével mobiltelefonon egy mozdulattal el lehet küldeni a hatóságnak. Ezt így elvégezni naponta mondjuk 271 alkalmi munkás esetében nem kis adminisztrációs tehertől való megszabadulást jelent.
Az Erste Bank Hungary Zrt. Siófokra invitálta a térség gazdálkodóit, hogy találkozzanak és információkat osszanak meg egymással a magyar mezőgazdaság helyzetéről és jövőjéről – fotó: Agroinform.hu
A másik példa még a jövő, de már dolgoznak rajta. Megbízójuk a tejelő szarvasmarha-állomány minden egyes tagjáról szeretné tudni a költségét, sőt egész életére vonatkozó költségét, ugyanígy egész életére szóló bevételeit, továbbá a kapott adatok alapján összehasonlítani és elemezni, miért van az egyes állatok között különbség. No, ilyen szintű precizitásra is van már igény, és az Agrovir ezekre keres megoldásokat – tudatta Fischl Balázs, az AGROVIR értékesítési vezetője
A digitális forradalom itt van, készüljünk rá!
Verebély Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. szenior stratégiai presales menedzsere azt fejtegette, hogy a digitális forradalom bizony el fog érkezni az agráriumba is, és az is biztos, hogy nagyon komoly jövedelemátcsoportosítással jár majd. Aki beleáll, az új jövedelmekhez tud jutni, aki nem, az lemarad. Ezért is jelent ez a folyamat mindenképpen gondolkodásmódbeli forradalmat is.
Az informatikus szakember előadásában is előjött a régi módszert szimbolizáló kockás füzet. Mint mondta, egy-egy tábláról 30-50 adat volt, elfért egy A4-es oldalon, és ezek alapján születtek meg a döntések. „Nem mondom, hogy ezek rossz döntések voltak, ennyi adat állt rendelkezésre, ezekből kellett dolgozni” – jegyezte meg. Ma már sok nagyságrenddel több információ érhető el, tehát lehetőség van arra, hogy ezeket feldolgozva sokkal pontosabb döntések szülessenek. Ez az adatmennyiség nemhogy a kockás füzetben nem fér el, de lassan már egy nagy teljesítményű pendrive-on sem: egész informatikai rendszerek kellenek a kezelésükhöz.
A cél az, hogy oda érjünk el valahogy, hogy egy tablettel ugyanolyan egyszerűen hozzunk döntést, mint ahogy korábban a kockás füzetből – fogalmazott Verebély Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. szenior stratégiai presales menedzsere.
