A tehéntej a legkevésbé fenntartható a termeléséhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás és vízfogyasztás szempontjából. Azonban a növényi tejek fenntarthatósága is igen különböző, ahogy az árszínvonalukban is komoly eltéréseket találni – írja a penzcentrum.hu
A tehéntej a legkevésbé fenntartható – fotó: pixabay.com
Fontos a környezetvédelem
Hosszú évek óta töretlen a növényi alapú tejalternatívák népszerűsége, ennek a hátterében számos ok áll: a termékek árán kívül a környezetre gyakorolt hatásuk is fontos szempont lehet.
Minden liter tehéntej előállításához 628 liter vizet használnak fel, és 3,2 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár. Eközben a növényi tejek közül a legvízigényesebb mandulatej esetében is ennek csak a 60 százalékát éri el a felhasznált vízmennyiség, és a legkevésbé környezetbarát rizstej is csak a tehéntej által generált szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékával terheli a környezetet. A szója- és a zabalapú növényi alternatívák előállítása pedig ennél is kevesebb vizet igényel.
Nemrég derült ki a BBC cikkéből, hogy a szójatej és a zabtej ökológiai lábnyoma igen kicsi, a környezetre gyakorolt negatív hatásuk nagy része pedig a csomagolásból és a szállításból ered. Ezen italokat gyakran szállítják be távoli országokból, a csomagolásukról gyakran az sem derül ki, hogy az elkészítésükhöz használt szója, vagy zab honnan származik.
A növényi tejek előállítói nem kapnak annyi támogatást – fotó: pixabay.com
Fontos az ár
A környezeti hatás mellett az árbeli különbségek is lényegesek. 1 liter 2,8 százalékos UHT tej ára jelenleg a 250-500 forintos sávban mozog.
A növényi alternatívák ára ennél borsosabb, jellemzően 500-1200 forint között változik. Hogy miért drágább? Azért, mert nem kap annyi támogatást és a fogyasztása még mindig messze alulmarad a tehéntejhez képest, valamint a gyártási technológia is költségesebb, mint a tehéntej esetében.
Mind az Európai Unió, mind a magyar állam ahol tudja, támogatja mezőgazdaságot és ezen belül a tejipart, ami nagy segítséget nyújt abban is, hogy alacsonyan tartsák az árakat. A jóval kisebb növényi alternatívákra építő ipar viszont nem részesül hasonló szintű kedvezményekben, anyagi és nem anyagi jellegű segítségben. Amíg ez nem változik, addig valamivel magasabb marad ezen termékek beszerzési ára is.
Mandulatej – fotó: pixabay.com
Hányféle növényi tej létezik?
A boltok polcain többféle növényi tejjel is találkozhatunk. Ezek közül a legnépszerűbbek a gabonákból készülők (például a rizs- és a zabtej), de tönkölyből és kölesből is készítenek tejet, valamint előfordulnak álgabonából előállított tejek is (ilyenek a quinoa, a hajdina és az amaránt).
Az egyik leggyakoribb tejhelyettesítő a szója, de csicseriborsóból is készítenek növényi italt. Egyre népszerűbbek a jóval drágább olajos magvakból készülő tejek: a mandula-, a dió-, a mogyorótej, illetve a más diófélékből készülők, például a kókusztej. Tejalapanyagnak még a kender is alkalmas, sőt a svédek a krumplitejjel is próbálkoznak.
A növényi tejek fehérjetartalma a szójatej kivételével elmarad a tehéntejétől. Zsírtartalmukat vizsgálva általánosságban megállapítható, hogy kevesebb telített zsírsavat tartalmaznak – ez alól csak a kókusztej képez kivételt –, így egészségesebb alternatívát nyújtanak.
Vitamin- és ásványianyag-tartalmuk nagyban eltér, sokukat utólag dúsítják vitaminokkal, nyomelemekkel. A növényi tejek előnye, hogy fogyasztásukkal rostokat is juttatunk a szervezetünkbe, ezzel jelentősen csökkentve a keringési betegségek, a stroke, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás kialakulásának esélyét.
