Számos gazdálkodó felháborodott az új, a természetes élőhelyek visszaállítását, művelésből kivonását célzó szabályozáson. Az EurActiv szerzői, Angelo Di Mambro és Rajnish Singh szerint azonban a felhördülés hátterében jobboldali pártok állnak. Az indulatok szerintük már csak azért sem indokoltak, mert a környezetvédelmi miniszterek által hétfőn elfogadott törvény nem fogja a gazdákat drasztikusan érinteni, ugyanis erősen felpuhult az előzetes elképzelésekhez képest.
A vizes élőhelyek helyreállítása sem kötelező, hanem önkéntes alapon történhet a jogszabály szerint – forrás: Pixabay
A spanyol ASAJA gazdaszervezet például a törvény jóváhagyását a spanyol gazdák és állattenyésztők "egyértelmű elárulásának" nevezte egy olyan kormány részéről, amely egyébként mindig is támogatta a jogszabályt.
Lényegi kérdések kikerültek belőle
Az olasz Coldiretti elismerte ugyan a "legideologikusabb" elemek kikerülését (mint amilyen a mezőgazdasági termelésbe vont területek természetvédelmi szempontú csökkentése volt), de a szervezet szerint a törvény még mindig "rossz megközelítést" testesít meg.
De volt-e valaha olyan rendelkezés, amely előírta volna az életképes mezőgazdasági földterületek 10%-ának termelésből való kivonását? És mi a végleges szöveg tényleges hatása az európai mezőgazdasági termelőkre? – teszik fel a kérdést a szerzők.
Az Európai Bizottság 2022. júniusi jogalkotási javaslata több olyan rendelkezést is tartalmazott, amelyek valóban komolyan érintették volna az EU mezőgazdaságát.
Azt javasolta, hogy a mezőgazdasági területek 10%-át fordítsák a biológiai sokféleség szempontjából előnyös elemek, például sövények, mezővédő erdősávok, kőfalak és kis tavak építésére.
Az ominózus 10% azonban soha nem volt kötelező a mezőgazdasági termelők vagy a tagállamok számára; csupán egy iránymutatás volt. Most pedig a végleges törvényből az erre vonatkozó összes hivatkozást eltávolították.
Emellett a közös agrárpolitika (KAP) azon követelménye, amely arra kötelezi a mezőgazdasági termelőket, hogy földjeik 4%-át nem termelési célú elemekre fordítsák, hozzájárulhatott volna a mezőgazdasági ökoszisztémák javításához. A GAEC 8-at azonban gyengítették és a közelmúltbeli mezőgazdasági termelői tiltakozásokra válaszul inkább önkéntessé tették.
Kötelező helyett önkéntes
A Bizottság kötelező célkitűzéseket javasolt a lecsapolt tőzeglápok – mint kulcsfontosságú szénelnyelők – helyreállítására. A végleges szöveg azonban csupán önkéntessé teszi a vizes élőhelyek helyreállítását is a mezőgazdasági termelők és a magánföldtulajdonosok számára, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy ezeket a gyakorlatokat tegyék azok "pénzügyileg vonzóvá".
A miniszterek által jóváhagyott jogszabály fenntartja a mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítására vonatkozó általános kötelezettséget, amelyet három, a gyepterületek lepkeindexe, a szántóföldek talajának szerves szénkészlete vagy a "nagy sokféleségű" tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági földterületek aránya alapján mérnek majd.
Azonban döntő jelentőségű, hogy e célok elérése a tagállamokra, nem pedig az egyes mezőgazdasági termelőkre hárul.
Ezen túlmenően egy passzus lehetővé teszi a rendelet felfüggesztését a mezőgazdasági termelést veszélyeztető, előre nem látható, kivételes események esetén, gyakorlatilag teljesen kiüresítve a jogszabályt.
A szövegben szereplő számos kivétel kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy képes-e elérni azokat a célokat, amelyek érdekében létrehozták. Másrészt a gazdálkodó szervezetek, köztük a befolyásos COPA-COGECA rámutattak a törvény lehetséges hiányosságára: az "egyértelmű és következetes" finanszírozás hiányára, ami nagy kihívást jelent az ökoszisztéma-helyreállítási gyakorlatok egységes és széles körű elfogadása szempontjából az egész EU-ban.
Forrás: EurActiv
