A Karakai Farm Kft. ezer hektáron növénytermesztéssel foglalkozik, Rábaszentandráson és a Veszprém vármegyei Egyházaskeszőn pedig sertéstelepeket üzemeltet. A tulajdonosok szerint a munkaerőhiány a mezőgazdaságban hazai munkavállalókkal ma már nem megoldható, ugyanis a magyarok a határ közelsége miatt inkább Ausztriában vállalnak munkát a nagyobb fizetés miatt.
A Kisalföldnek a farm vezetői azt nyilatkozták: különösen az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány, középvezetőt, telepvezetőt egyáltalán nem találni. Pedig éves szinten közel félmillió forintot költenek csak álláshirdetésre. Egy középvezetőnek havi 600–700 ezer nettót kínálnak nyolcórás munkával, emellett kap telefont, autót, tizenharmadik havi fizetést, ám még így sincs jelentkező. Ahhoz, hogy a telepet működtetni tudják, szükségük van ázsiai vendégmunkásokra.
Számos Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik például a halgazdaságokban – fotó: Horváth Attila
A Karakai Farm Kft. most még csupán egyetlen harmadik országbeli állampolgár munkáltatója, de két hónap múlva ez a szám ötre emelkedik. A vendégmunkások könnyen taníthatók és legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat. Négy-hat üres állást hirdettek meg a Fülöp-szigeteken és egy héten belül 300 jelentkező közül választhattak. A kölcsönzött munkavállalók két évig maradnak a kiközvetített országban, majd visszamennek hazájukba. Ám az itt eltöltött idő alatt sokkal többet tudnak keresni, mint otthon.
A cikkből az is kiderül: régebben egy ötszáz kocás telepen tizenöt-húsz ember dolgozott, most négy. A tulajdonosok igyekeznek folyamatosan fejleszteni a technológiát, de vannak feladatok, ahol szükség van a kézi munkavégzésre.
Az otthoni bére négyszeresét is megkeresheti Magyarországon, ezért döntött úgy, hogy négy gyermekét, feleségét hátrahagyva két éven át hazánkban dolgozik az a Fülöp-szigeteki férfi, akit a győri Malom-ligetben bírt szóra a lap munkatársa. Elmondta, hogy két évig nem utazik haza, de interneten keresztül napi rendszerességgel tartja a kapcsolatot a családjával. Mindennap a kötelező nyolc óra mellé, ha csak teheti, még négyet munkával tölt, így a túlórával szép pénzt utalhat haza.
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal. Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel és a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrárközgazdasági Intézet elemzése szerint a legnagyobb hiány a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben (például gépkezelő, gépszerelő, állattartó) jelentkezik. Egyes számítások szerint a magyar mezőgazdaságból 100 ezer munkáskéz hiányzik. Ennek oka részben az agráriumban elérhető jövedelem, mely általában az országos átlag 80 százalékát éri el csupán.
