A kertészeti ágazat magas hozzáadottérték-termelő képessége, gazdasági multiplikátor hatása, továbbá a foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt, illetve mint a termelési, technológiai innovációk alkalmazásának fontos terepe kiemelt szerepet kap a 2014-2020 közötti időszakban.Mivel számos fiatal gazdálkodó a kertészeti ágazatban találta meg a hivatását, és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) korábban is különös figyelmet fordított az ágazatot érintő különböző szakmai, szakmapolitikai kérdésekre (például termálvízhasználat), fontosnak tartottuk az ágazat szereplői körében egy olyan kutatás elvégzését, amely elsősorban a benne dolgozók, a kertészeti tevékenységből élő gazdálkodók szemszögéből mutatja be az ágazat belső viszonyait. Ennek megfelelően olyan empirikus kutatás volt a cél, amely – többek között – felméri, elemzi a kertészetben rejlő foglalkoztatási lehetőségeket, az érintettek motivációit, nyitottságát az innovációkra és fejlesztésekre, valamint válaszokat keres az alacsony együttműködési hajlandóság okaira.
Az AGRYA és az AgroStratéga közös kutatása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai támogatásával valósult meg, az online felmérés 2014 decemberében és 2015 januárjában zajlott. A kutatásnak kétféle eszköze volt: a kérdőív papíralapú változata az AGRYA ősszel megrendezett két szakmai konferenciáján került a résztvevők kezébe, a kérdőív online változatát pedig interneten keresztül lehetett kitölteni és beküldeni. Ehhez piackutatással kapcsolatos felhívást küldtünk ki az AGRYA, az AgroStratéga és a KSH saját csatornáinak felhasználásával. Az elemzés összesen 200, a célcsoportba tartozó kérdőívkitöltő válaszai alapján készült. Ebben a cikkben a fiatal gazdálkodók beszerzési és értékesítési stratégiájával foglalkozunk.
A válaszadók közel négyötöde (79 százalék) jellemzően önállóan szerzi be a termeléshez szükséges alapanyagokat, mindössze 8 százalékuk beszerzései folynak termelői csoporton, 2 százalékuk beszerzései pedig beszerzési és értékesítési csoporton keresztül. A gazdatársakkal közösen történő beszerzések aránya 12 százalék.
A válaszadók többségében (83 százalék) önállóan értékesítik a termékeiket (51 százalékuk kereskedőknek, feldolgozóknak, 32 százalékuk pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesít), mindössze 14 százalékuk értékesítései folynak termelői csoporton keresztül.
A válaszadók nagyobbik fele (57 százalék) nem tagja termelői csoportnak. A TÉSZ-tagsággal rendelkező válaszadók 54 százaléka 1-3 éve, 31 százaléka 4-6 éve, 7 százaléka 7-9 éve és 7 százaléka 10 éve vagy régebb óta tagja termelői csoportnak. A legrégebbi tagsággal rendelkező válaszadó, illetve az általa képviselt gazdaság 27 éve tagja termelői csoportnak. A TÉSZ-tagsággal még nem rendelkező gazdálkodóknál rákérdeztünk arra, hogy tervezik-e a tagságot. A még nem TÉSZ-tagok 96 százaléka válaszolt a kérdésre: 38 százalékuk tervezi, 62 százalékuk továbbra sem tervezi a tagságot.
A termelői együttműködések előnyeiről és hátrányairól is megkérdeztük a fiatal gazdálkodókat. Az ezzel kapcsolatos véleményeket az online felmérés részletes eredményeit bemutató kutatási jelentés tartalmazza, amely IDE kattintva tölthető le.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu
