Idén csak egy virsli akadt fenn a rostán
A minisztérium akkreditált laboratóriumában elvégzett vizsgálatok a húskészítmények feltüntetett zsír- és fehérjetartalmának ellenőrzésére irányultak. A szakemberek megnézték azt is, hogy a virsli megnevezés jogszerűen szerepel-e a termékek címkéjén.
A Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatánál határértékeket rögzít a termékek minimális fehérje- és maximális zsír-, víz- és sótartalmára. Ennek az előírásnak a mintavételezett húskészítmények mindegyike megfelelt.A laborban ellenőrizték, hogy helytállóak-e a termékcímkén feltüntetett összetevők és mennyiségek. A fehérjetartalom minden vizsgált virsli csomagolásán valósághűen szerepelt. A zsírtartalom azonban egy esetben a megengedett 20 százaléknál jóval magasabb mértékben, 75 százalékkal tért el a jelzett mennyiségtől. A kifogásolható virsli gyártójával szemben a megtévesztő tájékoztatás miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A termék csak akkor forgalmazható, ha a címkén feltüntetett értéket a valós mennyiségnek megfelelőre javítják.
A vizsgált virslik adatait összegző táblázat a tudatos vásárlói döntések elősegítése érdekében a fogyasztóvédelmi honlapon érhető el.
A tematikus termékellenőrzések eredményeként a tavalyelőtti háromhoz és tavalyi kettőhöz képest 2020-ban már csak egy virsli akadt fenn a rostán – olvasható a tárca közleményében.
A tavalyelőtti háromhoz és tavalyi kettőhöz képest 2020-ban már csak egy virsli akadt fenn a rostán – fotó: Pixabay
A legtöbb virsli decemberben fogy
Némileg lassult a koronavírus-járvány miatt a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet erősödése; az év végén egyébként hagyományosan az időarányosnál 20-25 százalékkal többet vásárol a lakosság ebből a termékből – közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-vel.
Éder Tamás elmondta: továbbra is a virsli a legnépszerűbb húskészítmény kategória a fogyasztók körében. A húskészítmények forgalmából mintegy 20 százalékkal részesednek a különféle virslik, és a kategória éves forgalma 30-35 ezer tonna körül mozog.
A fogyasztók egyre inkább az előrecsomagolt termékeket, vagyis az önkiszolgáló pultokon hozzáférhető virsliket vásárolják. Ezen termékek népszerűségét erősítette a pandémia miatt fokozódó fogyasztói óvatosság is. Mindennek eredményeként az előrecsomagolt virslik részesedése 80 százalék körül alakul – tette hozzá.
A virsli a legnépszerűbb húskészítmény kategória a fogyasztók körében – fotó: Pixabay
Az elnök kiemelte, hogy a húskészítményeket előállító magyarországi vállalkozások – beleértve a baromfihúskészítmények gyártóit – éves árbevétele 200 milliárd forint körüli. Az előzetes adatok alapján azt vetítik előre, hogy ezen vállalkozások termelésének volumenindexe 10 százalék körüli visszaesést mutat majd az előző évhez képest. Ennek hátterében nagyrészt a pandémia áll, hiszen a vendéglátóipar leállása és a közétkeztetés beszűkülése érdemben csökkenő keresletet eredményezett a belföldi és az export piacokon egyaránt.
Emellett az ágazatnak nehézséget okoz az afrikai sertéspestis (asp) terjedése is – mondta, hozzátéve, hogy a betegség megjelenése Németországban az Unión kívüli német exportlehetőségek érdemi beszűkülését eredményezte, ennek következményeként ideiglenes túlkínálat alakult ki, amely elég súlyos piaci zavart eredményezett.
Éder Tamás megjegyezte, hogy az idén az első fél évben még az áremelkedés jellemezte a húskészítmények, így a virslik piacát is, mivel az élősertések ára ebben az időszakban a világpiaci folyamatok miatt Magyarországon is magas volt. Ugyanakkor a második fél évben már leállt az áremelkedés, és stabilizálódtak a készítmények árai, így a virsliké is.
Kitért arra is, hogy a pandémiás helyzet okozta gazdasági nehézségek miatt a fogyasztók árérzékenysége erősödött. Ez némileg lassította azt az évek óta tartó folyamatot, amelynek keretei között a jobb minőségű, magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött virslik forgalma emelkedik a gyengébb minőségűek kárára.
