2020 Januárban vezető híreink között szerepeltek a 5 éves csúcsot megdöntő élelmiszer-árak és mindeközben Nyugat-Európa több országában egyre inkább érzik úgy a mezőgazdasági termelők, hogy a társadalom ellenük fordul.

Németország eközben teljes védelmi rendszert telepített annak érdekében, hogy megakadályozza a vaddisznókat az afrikai sertéspestis behurcolásában. Amerikai kutatók oltóanyagot dolgoztak ki az afrikai sertéspestis megfékezésére, amely egyelőre tesztfázisban van, azonban védelmet nyújthat a világszerte óriási károkat okozó afrikai sertéspestis vírusával szemben.

Februárban a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás megújult szekciókkal fogadta az érdeklődőket két teljes napon át. A húsipar jövőjének kihívásairól, az IoT alkalmazási lehetőségeiről és a modern kistermelőről is hallhatnak a PREGA Élelmiszeripar szekciójában. Első kézből értesülhettek a gazdálkodók a Digitális Agrár Stratégia fejleményeiről is.

A növényvédelmi szakemberek és a gazdálkodók helyzetét tovább nehezített, hogy a neonikotinoidok után a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagot tartalmazó készítményeket minden uniós tagállamában visszavonták február 16-ig.

Február végén szomorú hírekkel szolgáltunk: A koronavírus járvány európai gócpontjának számító olasz tartományokban – Lomabardiában és Venetóban – vasárnap rendeltek el vesztegzárat. A "vörös zónaként" emlegetett karantén területeken 500 parasztház került egészségügyi zárlat alá, amelyekből 200 kisgazdaság is egyben – ez utóbbiak sorsa több szempontból is kritikus...

Márciusban hazánkat is elérte a koronavírus járvány – és egy csapásra megváltozott a mezőgazdászok élete is. A bizonytalanság érzése a mindennapok részévé vált.

Március közepén vészhelyzetet hirdetett a kormány a koronavírus hatásai miatt.
Rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet rendeltek el az ország teljes területére – jelentette be szerdán délután a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Operatív Törzs tájékoztatóján. Az Agroinform.hu portál egy cikkbe gyűjtötte a koronavírus-intézkedések mezőgazdaságra vonatkozó híreit.

Pánikszerű felvásárlás és a boltok kifosztása… mindenhol így kezdődött, viszont országonként nagyon eltérő hatásokkal számolhattunk az agrár- és élelmiszeripari termelésre vonatkozóan. Erről természetesen elemzés is megjelent portálunkon.

A koronavírus világjárvány óvintézkedéseire való tekintettel ELMARADT a 2020. május 7-8-9-re tervezett XXVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok – majd a NAK Szántóföldi napok és AgrárgépShow programsorozata is.

Márciusban a rendkívüli helyzetre való tekintettel portálunk újraindította az Agroinform Híradó élő adásokat.

Március végén kijárási korlátozás lépett érvénybe hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívta a mezőgazdaságban tevékenykedők figyelmét arra, hogy a 2020. március 28-ától érvényes kijárási korlátozások – a kamara kérésének megfelelően – továbbra is lehetővé teszik a mezőgazdasági munkák végzését.

Március utolsó napjaira drámai szintre – 300 forint alá –  zuhant a benzin ára – majd a gázolajé is lassú csökkenésbe kezdett.

Április: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az operatív törzs 2020. április 7-ei sajtótájékoztatóján jelentette be a kormány legújabb gazdasági csomagját.

Április közepén a koronavírus-járvány világszerte súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban, termelők ezrei kerültek nehéz helyzetbe. A világ különböző pontjairól származó híradások alapján körbenéztünk, milyen nehézségekkel küzdenek a termelők.

Újabb agráriumot támogató intézkedéseket jelentett be Nagy István; ingyen hitelt vehetnek igénybe a gazdák; a gazdálkodók beszántják a termést, kiöntik a tejet vagy szamócával etetik a teheneket; amit tudni kell az egységes kérelemről. Az Agroinform.hu hírösszefoglalókban hétről-hétre beszámoltunk a legfontosabb eseményekről.

A nem várt járványügyi helyzet egyfajta kikényszerített digitalizációt hozott magával az agráriumban is. Az eddig offline tevékenykedő vállalkozásoknak be kellett látni, hogy nem halogatható tovább a változás.

2020-ban mindennél nagyobb szükség volt a kárpát-medencei magyar gazdák összefogására, így 2020-ban is elindult a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program.

Április végére az amerikai olajpiac gyakorlatilag majdnem összeomlott, az olajárak tovább hanyatlottak és így az üzemanyagok árcsökkenése is folytatódott a hazai kutakon.

Május: Koronavírus, madárinfluenza, sertéspestis... A három világjárványt még az aszály is súlyosbította. Rendkívüli helyzet és bizonytalanság uralkodott a nemzetközi terménypiacon, emiatt meglehetősen hektikus árváltozásokra kellett számítanunk.

Május 11-én folytatódtak a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése. Az agrártárca osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehetett vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig.

A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakmai támogatása mellett 2020. május 15-től igényelhetővé vált négy új, speciálisan a válsághelyzetre kialakított Széchenyi Kártya konstrukció.

Mindeközben az üzemanyagárak gyors emelkedésbe kezdtek. Május közepére a búzatermés-kiesés sokfelé már borítékolhatóvá vált, a napraforgó gyomirtása hatástalan volt; a fagy pedig jól elintézte a gyümölcsösöket. Az öntözési támogatás a pályázható összege 500 millióról 2 milliárdra nőtt.

Május végén új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdetett az Agrárminisztérium 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében.

Június elején a repcék nagyon rossz állapotban voltak, és a búza is gyenge képet mutatott; ezek mellett fontos határidőkre hívtuk fel a figyelmet június-júliusra vonatkozóan; és soha nem látott kárról számoltunk be a gyümölcsösökben.

A Kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasolt az engedély nélküli kutak legalizálására.

Mindeközben az elmúlt 25 év legnagyobb sáskajárása pusztított Indiában és Pakisztánban.

Június közepéig a csapdékhiány okozott komoly problémákat a fű növekedésében, a hónap vége felé viszont az állandó záporok, zivatarok miatt nem lehetett lekaszálni. A gazdák nem merték időben megkezdeni a munkát, a szeszélyes időjárás miatt.

Június végén megnyíltak a szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló pályázatok. A zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekre 2020. június 22-től június 30-ig, míg a krízislepárlással kapcsolatos intézkedéssel kapcsolatban 2020 júliusától lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket.

Július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszer-gazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme.

Július közepén újra karanténba kellett vonulniuk az idénymunkásoknak; felfüggesztették az uniós juh- és kecskehús magántárolási támogatást; igényelhetővé vált az átmeneti támogatás az anyatehéntartásra és a tejhasznú tehéntartásra; új, 2 milliárd forint összegű kkv-támogatási program indult.

Mindeközben elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetést, amely értelmében a várakozásokhoz képest több agrártámogatást kap Magyarország az Uniótól.

Július 25-én és 26-án szőrnyű ítéletidő tombolt az ország több megyéjében. Országszerte 225 káreseményhez riasztották a tűzoltókat a szombati vihar miatt, a felhőszakadás Somogy és Zala megye egyes térségeiben rendkívüli vízátfolyásokat, villámárvizeket és vízakadályokat okozott.

Augusztus a szolíd csökkenés után ismét üzemanyag-áremelkedéssel indult. Csillagászati áron adták a gyümölcsöket a boltok; az árpa jól jövedelmezett, a repceárak pedig nagyon megugrottak; aggasztó volt a napraforgó-fertőzések terjedése; több hónapja emelkedtek törtelenül az élelmiszerárak.

Augusztusban ünnepeltük az Agroinform.hu portál fennállásának 15. születésnapját.

Szeptember 1-jétől életbe léptek az új koronavírus-intézkedések, szigorítások. A kormány által bevezetett utazási korlátozások nem voltak hatással az agráriumra, és a közúti áruszállítás is zavartalanul működhetett tovább. A szomszédos országokból érkező mezőgazdasági idénymunkások is beléphettek az országba.

2020 szeptemberében óriási károkat okozott a dióburok-fúrólégy.

Megrendezésre került a 33. Bábolnai Gazdanapok. Ott voltunk a standokon, megmutattuk a gépeket, megkérdeztük a kiállítókat az aktualitásokról.

Szeptember végére célegyenesbe került az őstermelőkre és családi gazdaságokra vonatkozó átfogó reformcsomag. 2021. január 1-től változik az adózás a törvényjavaslat szerint.

Októberre fókuszba kerültek a támogatások. Jóval a határidő előtt, már 2020. október 7-én valamennyi érintett termelő számára teljesítette a Magyar Államkincstár (MÁK) a válságkezelésre félretett tartalék kifizetését. 2020-ban 71 ezer gazdálkodó 5,2 milliárd forint összeghez jutott.

Október 7-én megnyílt a mezőgazdasági kistermelők támogatását célzó felhívás. Egy pályázó 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget nyerhet, és 5 év alatt kell megvalósítania üzleti tervét.

A pálinka-szabadságharc több mint tízéves küzdelme magyar győzelemmel zárult, az Európai Unió módosította az erre vonatkozó szabályozást, így már jövőre újra adómentes lehet a pálinkafőzés.

Október végétől a búza és kukorica ára folyamatosan növekedett.

November elején az agrárminiszter évértékelését publikáltuk: A magyar gazdák a rendkívüli természeti és környezeti viszonyok között is eredményesen helytálltak.

Decemberre kiderült: kukoricatermésből rekord eredmény született 2020-ban.

Most következzenek az új évet is érintő rendeletek, határozatok!

A 2020. évi jogalkotás az Agrárminisztérium életében elég termékenyen alakult. A tárca 10 törvény, 30 kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését és megalkotását végezte el az év során, miközben 171 kormányhatározat született. Ezek közül kiemeltünk néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést. – írja az Agrárminisztérium közleményében

Július1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. A rendelet célja a több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.

A törvény megszűnteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásaként, az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvényben foglalt szabályozással rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így nyugvópontra jut egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana.

Nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk – az Európai Unióban elsők között – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén. Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint például az állatbetegségek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza -, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó, amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztethetik. Eddig nem volt olyan eszköz a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy az új rendszer a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat számára is elérhető.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak.

A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában. A törvény egy, korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg.  A törvény 2021. augusztus 1-jei hatálybalépésével lecsökken majd a szőlőtermelők és a borászok bürokratikus terhe, valamint jelentősen leegyszerűsödnek az adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézési rendszer.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására vagy. Ezzel egyidejűleg úgynevezett „kútamnesztia” született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM rendelete a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás jelentette. Mint ismert, a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja, Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.

Az Agroinform.hu portál így írt erről augusztus végén: Több mint 35 ezer gazdaság vagy vállalkozás nyújtott be a koronavírus negatív gazdasági hatásait mérséklő támogatásra igényt nyáron.

A válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelési fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult, hiszen a meghirdetett intézkedésekre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett.