Izraelnek joga van megvédeni magát, hiszen hétvégén terrortámadás érte az országot, amelyben sok civil meghalt, viszont a NATO elvárja, hogy az atrocitásokra adott válaszlépések arányosak legyenek – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi miniszterei tanácskozásának első napját lezáró szerda esti sajtótájékoztatóján.
Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a konfliktus folytatódása során meg kell akadályozni az ártatlan civil életek elvesztését. Stoltenberg arra is figyelmeztette az Izraellel szemben ellenséges nemzeteket és szervezeteket, hogy ne próbálják saját javukra kihasználni a kialakult helyzetet.
Füstoszlop egy lezuhant Hamász rakéta helyén a Gázai övezetből 2023. október 7-én – Fotó: Shutterstock
Mint ismert, rakéták tömegét lőtték Izrael déli és középső részére a Gázai övezetből szombat (10.07.) reggel, fegyveres terroristák tucatjai hatoltak be izraeli településekre. Mohammed Deif, a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász terrorszervezet katonai szárnyának vezetője azt közölte, hogy mintegy ötezer rakétát indítottak szombat reggel Izrael felé. Közel 1000 a halálos áldozatok száma. Az euronews.com szerint a Hamász fegyveresei először egy zsidó mezőgazdasági közösséget rohantak le.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette: a Hamász iszlamista terrorszervezet minden tagja halott ember. "A Hamász ugyanolyan, mint az Iszlám Állam, és úgy fogjuk eltiporni, ahogyan a világ eltiporta az Iszlám Államot" – szögezte le a kormányfő, azt is közölve, hogy Izrael immár ellentámadásba ment át.
A magyar álláspont: Novák Katalin köztársasági elnök határozottan elítélte a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyvereseinek szombat reggeli támadását Izrael ellen, és Magyarország rendíthetetlen támogatásáról biztosította Izraelt.
Az amerikai kormány mindeközben az Izraelbe tervezett utazás megfontolására szólította fel az Egyesült Államok polgárait. A külügyminisztérium konzuli szolgálatának honlapján megjelent közlemény szerint harmadik fokozatú figyelmeztetést adtak ki a négyfokú skálán, ami arról szól, hogy az utazást indokolt megfontolni. (MTI)
A háború hatása továbbgyűrűzik
Az orosz-ukrán háború természetesen önmagában is szörnyű, de láthattuk, hogy egy háborús esemény hatása, a mai, globalizált világban aligha szorítható keretek közé, és szinte minden gazdasági ágazatra hatással bírnak az események. Hasonló folyamatokra számíthatunk a most kirobbant izraeli konfliktus kapcsán is. Mivel még nincs egy hete, hogy megkezdődtek a támadások, jelenleg a leginkább meghatározó tényező a bizonytalanság, ami máris látható például a kőolajárak alakulásában.
Jelentősen emelkedett a nyersolaj ára a Hamász támadását követő első kereskedési napon, hétfőn. Közel 5 százalékkal ugrott meg a Brent nyersolaj ára, megközelítve a 89 dollárt, az amerikai WTI pedig 4 százalékkal, 87 dollárra emelkedett. Azóta mindkét olajtípus ára némileg korrigált, a Brenttel jelenleg 87,2 dolláron, a WTI-vel 85,3 dollár körüli árakon kereskednek, olvasható a HVG oldalán.
Az emelkedés annak ellenére is látványosnak mondható, hogy sem Izraelben, sem a Gázai övezetben nem termelnek számottevő mennyiségben kőolajat. Viszont erős aggodalmakat keltett világszerte, hogy a kialakult helyzet akár hosszabb távon is hatással lesz a vezető olajexportáló országok kitermelésére. Önmagában ez a kérdés is elég ahhoz, hogy komoly változás álljon be a kőolajárakban. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy akár hosszabb távú kőolajár-emelkedés is kezdődhet most, ami a világ nagy részén tovább növelné inflációt.
A kialakult helyzet a gázárakat is mintegy 13 százalékkal magasabbra emeltae.
A helyzet társadalmi szempontból: ismét felszínre kerül a közel-keleti országokból érkező bevándorlókhoz való viszonyulás, felfokozza a társadalmi problémákat ott is, ahol egyébként nincsenek harcok. Az economx.hu például arról írt, hogy Németországban felerősödtek az antiszemita indulatok.
