A NAK Szántóföldi Napok és AgrárGépshow-Mezőfalva kétnapos rendezvényen az érdeklődők a Jéger működését is jobban megismerhették, hiszen a rendszert működtető szakértők is jelen voltak az eseményen.

A Jéger üzemeltetésének felelős vezetőjével, Kocsi Áronnal beszélgettünk a helyszínen arról, hogy

  • hogyan épül fel a jégkármérséklő rendszer,
  • milyen érvek szólnak a használata mellett,
  • és hogy milyen összefüggés van a Jéger használata és az aszály között.

Kocsis Áron

Kocsis Áron, az Országos Jégkármérséklő-rendszer Üzemeltetési Igazgatóságának igazgatója – Fotó: Agroinform

Agroinform: Hogyan épül fel a jégmérséklő rendszer Magyarországon?

Kocsis Áron: A rendszer alapja az, hogy működik 986 generátor az országban, melyből 221 automata és 765 manuálisan indítható. Az automaták működtetéséhez helyet kérünk a gazdálkodóktól, emellett 765 olyan kezelővel dolgozunk, akik ha riasztás kapnak, akkor bekapcsolják, majd újabb jelzésre kikapcsolják.

A 986 generátorral az egész országot lefedjük, van 4 telephelyünk. 3 telephelyen a Kamara alkalmazottai dolgoznak, 1 telephelyen pedig NEFELA alkalmazottai, akik Somogy, Tolna, Baranya vármegyékben több mint 30 éve üzemeltetik ezt a technológiát. A hatásával kapcsolatban sokszor felmerülnek kérdések, ezért érdemes hangsúlyozni, hogy ezt a technológiát 3 évtizeddel ezelőtt hozták át Franciaországból, ahol már lassan 60 éve alkalmazzák.

Az agrárkamara központjában lévő csapat működteti a szervezetet, és emellett az Országos Meteorológiai Szolgálatnál is vannak olyan szakemberek, akik a jégkár-előrejelzést nyújtják számunkra.

Nagyon sokan hibáztatják a Jégert, mondván, köze volt a tavalyi súlyos aszály kialakulásához, azzal, hogy az esőfelhőket szétoszlatta, "elkergette". Ennek megcáfolására számos érv elhangzott már, de ön szerint mi a legmeggyőzőbb ezek közül?

A legnyilvánvalóbb tény, hogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy ilyen formában be tudjunk avatkozni az időjárás alakulásába. Egy négyzetkilométernyi, kis zivatarfelhő megmozdításához körülbelül a paksi atomerőmű 2-3 órányi energiájára lenne szükség. A generátorok ekkora energia töredékének felszabadítására sem képesek.

Sokan hozzák fel azt is érvként, hogy Kínában ezt a technológiát kiesőzetetésre használják például nagy rendezvények előtt. Erre szoktam azt mondani, hogy mindenki "megsózza a levest, de nem mindegy, hogy mennyire". Kínában az egy havi költségvetése ennek a rendszernek akkora területre vonatkozóan, mint Magyarország, annyi, mint a mi 10-15 éves költségvetésünk összesen.

Ráadásul ők légijárművel, magába a felhőbe juttatnak be nem csak ezüst-jodidot, hanem nátrium-jodidot is, mert az is elméletileg jégszemcséket alakít ki és elindítja a kiesőztetést. A nátrium-jodid egyébként nem tesz jót természetesen a környezetben, mi ezért nem is használjuk, a legkisebb környezeti kockázata az ezüst-jodidnak van.

kukorica

Kocsis Áron: "kicsik" vagyunk ahhoz, hogy be tudjunk avatkozni az időjárás alakulásába – Fotó: Shutterstock

Az idei évben nagyjából mindenhol működött már a rendszer és szinte mindenhol esik, természetesen a nyugati országrészben most is több a csapadék. Ennek az az oka, hogy még mindig az Adriai-tenger felől érkeznek a csapadékfelhők, de szerencsére mostmár átnedvesedett a Balkán, így az onnan jövő zivatarfelhők eljutnak a keleti országrészbe is.

Tavaly ehhez képest mi történt?

A tavalyi évben Dél-Európában, Spanyolországtól Törökországig borzalmas aszály volt, így hiába indult el egy ciklon a Földközi-tengerről, az már nem jutott el hazánk területére, legalábbis a keleti országrészbe.

Hazánk csapadékának a 85-90 százaléka a tenger felől érkező nedvességből származik, és ha annak az utánpótlása elfogy, akkor egyszerűen nem esik az eső.

Tavaly elég súlyos helyzet alakult ki, voltak olyan generátorkezelők, akik fenyegetéseket kaptak. Most mi a helyzet?

Most szerencsére kicsit nyugodtabbak a kedélyek, mivel több eső esett. A jégkármérséklő rendszer működésével kapcsolatban pedig fontos megemlíteni az eredményeket: ha megnézzük az elmúlt 5 év számait, elmondható, hogy minden évben 40 százalékkal tudtuk csökkenteni a jégkárt a 2015-2017-es évekhez képest. Mindezt úgy, hogy 2018 óta sokkal durvább időjárási események tanúi lehetünk, egyre több a szupercella, egyre nagyobb zivatargócok érkeznek hazánk területére.