Sánta Sándor, Magyar Édességgyártók Szövetségének elnök szerint az édesipari alapanyagok árait ma még döntően tőzsdei tényezők befolyásolják, de hamarosan számolni kell az éghajlatváltozás következményeivel. Az érdekképviselet vezetője rossz előjelnek tekinti, hogy a többszörösére nőtt az aszályfenyegetettség a kakaóbab legfőbb termőterületein, Afrikában, Indonéziában és Dél-Amerikában.
Hosszú idő után drágulni kezdett a cukor, a munkaerő költségei szintén emelkednek, emellett a csomagolóanyagok beszerzése és a nemzetközi szállítás is egyre nehezebb - idézi az MTI az elnököt.
Sánta Sándor üdvözölte ugyanakkor, hogy Magyarországon az élelmiszeripart fellendítették a támogatások, amelyekből az édesipar is jelentős összegekkel részesedett. Ennek köszönhetően - mint mondta - egyre több magyar vállalkozás értékesíthet külföldön, de az üzemi fejlesztéseket továbbra sem szabad elhanyagolni.
A termelést a versenyképességi szempontok mellett egyre inkább meghatározzák a fenntarthatósági követelmények, ezért a gyártástechnológia fejlesztése mellett a vízfogyasztás, vagy a csomagolóanyag-felhasználás csökkentésébe is érdemes beruházni - tette hozzá.
Felkai Beáta, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszergazdasági és eredetvédelmi főosztályának vezetője úgy véli, hogy az édesipar az élelmiszeriparon belül az egyik leginnovatívabb terület, amely a mennyiség helyett egyre inkább a minőségi termelésre törekszik.
Többszörösére nőtt az aszályfenyegetettség a kakaóbab legfőbb termőterületein, Afrikában, Indonéziában és Dél-Amerikában – Fotó: pixabay.com
Felkai Beáta hozzátette, hogy uniós szinten több mint 13,5 ezer cég érdekelt az édességgyártásban, 99 százalékuk kis- és közepes vállalkozás, kibocsátásuk mennyisége 14,7 millió tonna, értéke csaknem 60 milliárd euró.
A magyar exportkilátások egyre kedvezőbbek, hiszen az élelmiszeripari vállalkozások versenyképessége erősödik, és tavaly a feldolgozóiparon belül ez volt az egyetlen terület, amely elkerülte a visszaesést - hangsúlyozta a főosztályvezető. – Az édesipar az élelmiszergyártáson belül nem tartozik a legjelentősebb kibocsátók közé, de a többi területtel együtt évről évre javul a hatékonysága.
Felkai Beáta hozzátette, hogy a következő évek legfontosabb fejlesztési célja a digitalizáció, a modernizáció, a hozzáadott érték arányának növelése, a környezetvédelem, és az erőforrás-hatékonyág javítása lesz a magyar élelmiszeriparban.
