95 ezer forintos kukorica – hogyan jutottunk idáig?
Berta László szerint ahhoz, hogy már-már hihetetlen árszintek tapasztalhatóak a terménypiacokon, több olyan ok vezetett, amelyek együttállására ritkán van példa. A 2019-20-as szezonban a gabona áremelkedésére először a koronavírus-járvány kitörése volt hatással, mivel az akkori kereskedelmi rutinokat jelentős mértékben megtörte a váratlan esemény.
Ami aztán igazán begyújtotta az áremelkedést, az a Kína felől érkező hatalmas takarmányigény volt az akkor már lecsengőben lévő afrikai sertéspestis-járvány nyomán.
Az, hogy a Fekete-tenger régiójában a vártnál kevesebb lett a termés a 2019-20-as szezonban további áremelkedést generált. Főként a napraforgó- és a kukoricatermés lett gyászos ebben a régióban, de a búza sem felelt meg a várakozásoknak.E hatások összességének köszönhetően a magyar termelők rövid idő alatt kivételesen szerencsés helyzetben érezhették magukat:
magas ár és jó termés kombinációja alakult ki 2020-ban.
A 2021-es év már felemásra sikerült: az aszály jelentős terméskieséseket okozott a kapások esetében (arra alig akad példa, hogy hektáronként 6 tonna körül alakuljon a kukoricatermés-átlag).
De a tendencia alapvetően tovább folytatódott a terménypiacokon, és további "ízesítőanyagok" kerültek a már amúgy is pikánsra sikeredett terménykereskedelmi receptúrába:
• A bioetanol-gyártással foglalkozó feldolgozóüzemek számára a kukorica pótolhatatlan alapanyag, ezért szinte a végtelenségig feljebb lehetett tornázni az árakat. Hirtelen 75 ezerről 90 ezer forintra ugrott a kukorica tonnánkénti ára, óriásiak voltak az igények.
• Mindeközben az átmenő készletek (egyik szezonról a másikra) jelentős mértékben beszűkültek, az exportárak is nagyon magasak maradtak. A 2021-es terményárak jó része a 2019-es "békeévhez" viszonyítva körülbelül 50-60 százalékot ugrottak.
• Ha ehhez még azt is hozzászámoljuk, hogy 11,5 százalékkal csökkent a forint értéke az euróhoz képest 2019 augusztusa és 2021 decembere között, akkor már egyértelműen azt mondhatjuk, elkerülhetetlen volt, hogy kilőjenek a terményárak.
Sok termelő tud várni az eladással. Kérdés, hogy meddig érdemes kivárni – Fotó: Envato
A magyar termelő ráadásul tud várni az eladással, mivel bőven rendelkezésre áll a tárolókapacitás, de a feldolgozók számára sem gond a tartalékok feltöltése.
A végtelenségig mégsem emelkedhetnek az árak. Meddig tart? Mikor érdemes eladni a gabonát?
"Most úgy tűnik, kicsit kiment a szénsav...." – folytatja Berta László, arra utalva, hogy a búza ára elment egészen a tonnánkénti 108 ezer forintig, a kukoricáé pedig 95 ezer forintig, de valószínű, hogy tovább a piac nem hajlandó ezeket az árakat megfizetni. Az a néhány nagy etanolgyár és izocukor-ellőállító felszívja például a kukorica jó részét, számukra nem elsősorban az ár a lényeges, hanem hogy legyen alapanyag. Be is készleteztek emiatt, amíg lehetett, és nem csak a magyar terményekből, hanem az utóbbi évek gyakorlatával ellentétesen került a raktárakba szerb, osztrák és szlovák kukorica is. Erre nem volt példa évtizedek óta. Hiány és emiatt nagy kereslet mostanában nem fog jelentkezni a részükről.
A kukorica jegyzése a nemzetközi árutőzsdéken
A malmok és a takarmánygyártók is bevásároltak búzából
A malmok és a takarmánygyártók is bevásároltak, nem látszik, hogy rövid távon nagy igény jelentkezne a búzára, gyors lekötésre legalábbis semmiképpen. A feldogozók ellátottsága megfelelő, a kereslet visszahúzódott, így most mindenki próbálja kicsit normalizálni a költségvetést, miután felocsúdott a magából kifordult, tervszámokat tartalmazó exceltáblák felett.
Az olaszok már nem adnak 340 eurót a búzáért
Hogy egy konkrét példát is lássunk: az olasz gabonafelvásárlók már 15-20 euróval kevesebb összeget ajánlanak a terményért.
Gondolhatnánk, hogy akkor a termelők ilyen hírek hallatán majd elkezdenek megszabadulni a betárolt készletektől, de valószínű, hogy egyelőre csak a rácsodálkozás fázisában tartunk.
Az viszont biztos, hogy 2021 decemberi árszinten már senkinek sem kell a magyar kukorica, hiszen a romániait már meg lehet venni 240 euróért is (január 17-i ár), a magyarért viszont 10-15 euróval kellene többet adni, ami ebben a szakmában áthidalhatatlan különbség. A forint is erősödik az utóbbi hetekben, ami miatt szintén csökkenek az árak.
Meddig lehet várni az eladással?
"Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a termőföldtől az asztalig tartó "táplálékláncban" a termelő a főnök." A szakember szerint ezt hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni, és pusztán kereskedelmi nézőpontból tekintünk a folyamatokra, de a szántóföldi növénytermesztők már régen elszoktak attól, hogy mínuszosan adjanak el valamit, van tárolókapacitás, tudnak várni.
Romániai kukoricához olcsóbban jutnak hozzá a kereskedők, mint a magyarhoz – Fotó: Envato
A profit realizálásához az utóbbi években nem voltak arra kényszerülve, hogy a szántó mellől, aratás után el is adják a terményt, mert néhány havi betárolás után mindig magasabb volt az eladási ár, mint a betakarításkori. Most lehet ebben elmozdulás negatív irányba, mivel hihetetlen magas a bázisérték, de a 2019-es árszintekre való visszatérés esélytelennek látszik. 2011-ben volt utoljára példa nagy árbeszakadásra, de akkor nem emelkedtek ilyen mértékben a termelési költségek, mint most. A termelő pedig mínuszosan nem fog eladni.
Az a közhely is sokat veszített már az igazságtartalmából, hogy azért fogják most eladni a terményt a termelők, mert meg kell vásárolni a műtrágyát, hiszen a műtrágyára szinte mindenkinek megvan az anyagi forrása.
Jó döntést kell hozniuk a termelőknek
A következő hónapokban minden terménytulajdonosnak jó döntést kell hoznia. A megfelelő hozzáállás az, hogy a termelési költségeket higgadtan át kell számolni. Nem csak a műtrágya itt a kérdés, hanem az amortizáció, gépárak, a bérek, az üzemanyag. Fontos hozzátenni: a feldogozóipar nullás átmenő készletekkel fog átmenni a következő szezonra, mivel a jelenlegi árakon nem fognak tartalékot felhalmozni.
Ha megfelelőek lesznek a terméskilátások, akkor a 90 ezer forintos kukoricaárból azért van hová lejjebb menni. És az "Ó, hogy miért nem adtam el 107 ezerért a búzát...?!" mondat is sokak száját fogja elhagyni a következő időszakban Berta László szerint.
A következő szezon betakarítását azonban nagyban nem tudja befolyásolni az átmenő készlet, hiszen van tárolókapacitás, de ha például a kukorica aratását nézzük, több hónapos időintervallumról van szó, ami alatt folyamatos a felhasználás is, tehát szabadulnak fel a további tárolókapacitások.
A repce jegyzése a nemzetközi árutőzsdéken
A repce egészen más
Az őszi káposztarepce-mag esetében még most is hatalmas ármozgások figyelhetőek meg. Január elején 750 euró volt a repcemag tonnánkénti ára, de napi szinten 3-4 százalékos az ármozgás. "Nem látom, hogy a repce estében rövid időn belül negatív irányú változás következne be az árakban, mivel egyszerűen fizikailag nincs meg az a mennyiség, amennyire az európai feldolgozóknak és biodízelgyártóknak szükségük lenne."
_fill_540x300_0.jpg)
