"A napjainkban a digitalizáció miatt zajló változások az ipari forradalomhoz hasonló hatásúak az agráriumban – kezdte előadását Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. – Az elmúlt 10-15 évben a mezőgazdaságban történt változások erőteljesebbek, mint a megelőző 100-150 évben összeségében. Ráadásul ez a fejlődés nem állt meg, a következő 5-10 évben az eddigiekénél is nagyobb változásokat tartogat az informatika, a digitalizáció és a precíziós technológiák robbanásszerű térnyerése."
A változás globális és az agrárium minden területén, minden országban megfigyelhető. A magyar mezőgazdaságban jelentős a kibocsátásnövekedés – az elmúlt tíz évben hozzávetőleg 1000 milliárdos növekedés tapasztalható."
A rektor pozitívan értékelte azt a pályát, amelyen a mezőgazdaság mozog.
"A magyar agrárágazat Európában az egyik legdinamikusabban fejlődő – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba –, azonban elbizakodottságra nincs ok. Ha továbbra is őrizni vagy fokozni akarjuk ezt a növekedést, akkor ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a magyar mezőgazdaság tartogat, illetve elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé és fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz."
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián (ECPA) – Fotó: Agroinform.hu
A rektor a közeljövő globális kihívásai közül elsődlegesen a népességnövekedést és az ezzel járó következményeket, a klímaváltozást, a termőföld és a vízkészlet csökkenését, valamint a genetikailag módosított növények és állatok kérdését jelölte meg.
"Jelenlegi formájában és szerkezetében a magyar mezőgazdaság elérte kibocsátási csúcsát, a további növekedés átfogó fejlesztést igényel. Az agrárgazdaság hat területén van szükség jelentős előrelépésre ahhoz, hogy erősödjön a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá́ tétele, valamint javuljanak a lakosság helyben tartásának feltételei.
A rektor a következő agrárgazdasági területeket jelölte meg:
1. Agrárkutatás és -felsőoktatás
2. A megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása, beleértve az öntözésfejlesztést
3. Precíziós és digitális technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban
4. Horizontális és vertikális integráció erősítése
5. Földbirtokpolitikai kérdések rendezése
6. Nemcsak kedvező adottságú területeken kell gazdálkodni, így a kedvezőtlen adottságú termőterületeken a mezőgazdaság
"Nincs a világon olyan kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, amely az eredményeit ne a kutatásra, az innovációra és az oktatásra alapozva érte volna el" – hangsúlyozta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. "Ez az alfája és az omegája mindennek."
Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy ma a mezőgazdaságban dolgozóknak csupán 4 százaléka rendelkezik felsőfokú szakirányú végzettséggel, és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya sem éri el a 10 százalékot, miközben a mezőgazdaság ma már csúcstechnológiai ágazat, amely magasan képzett szakembereket igényel.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián (ECPA) – Fotó: Agroinform.hu
Olyan léptékű a fejlődés, amivel folyamatosan haladni kell és a szerkezeti változások hatásaival is számolni kell. 30 évvel ezelőtt csaknem 1 millióan dolgoztak a mezőgazdaságban Magyarországon, ma 400 ezren. A mezőgazdaság nemzetgazdasági részesedése 30 évvel ezelőtt 13,5 százalék volt, ma 3-4 százalék, ha a hozzákapcsolódó ágazatokkal együtt nézzük, akkor is csak 10-12 százalék.
"A potenciál a hazai mezőgazdaságban bőséges, ám ahhoz, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket a leghatékonyabban tudjuk kihasználni, elengedhetetlen, hogy a tananyagok a legkorszerűbb ismeretanyaggal és a mai igényeknek megfelelően álljanak a diákok rendelkezésére, valamint a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése nagyon szoros együttműködésben történjen a vállalati partnerekkel. A cél pedig az, hogy az egyetemi oktatás és kutatás a mindennapi gyakorlat előtt járjon 5-6 évvel úgy, hogy napjainkban a felgyorsult fejlődés és a digitalizáció hatására komplett tudásanyagok cserélődhetnek le akár 3-4 év alatt." – fejtette ki Dr. Gyuricza Csaba
