Rövidesen több összetevő alapján kell vizsgálni az ivóvizek minőségét, csökken egyes, egészségre kockázatos anyagok megengedett aránya, a magánkutaktól pedig a közműves hálózat használata felé kell terelni a lakosságot - írja a vg.hu
Rövidesen több összetevő alapján kell vizsgálni az ivóvizek minőségét – fotó: pixabay.com
Az emberi fogyasztásra szánt víz minősége - irányelvek
Az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 22-én az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 irányelvét 2023. január 12-ig kell átültetni a hazai jogrendbe. Ez öt fő területet érint.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a magyarországi települések 2021-re vonatkozó vízminőségi jelentésében sorolja fel ezeket a területeket, amelyek a következők:
- a kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet kiterjesztése a teljes ivóvízellátási láncra az ivóvíz célú nyersvizektől a fogyasztói pontig,
- a vizsgálandó paraméterek és határértékeik felülvizsgálata az új tudományos (technológiai és toxikológiai) eredmények alapján,
- a vízzel érintkező anyagok szabályozásának és engedélyezésének egységesítése az Európai Unió területén,
- a lakossági tájékoztatás átalakítása, fejlesztése az ivóvízbe vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében,
- az ivóvízhez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő csoportok hozzáférésének javítása.
A kockázatalapú szemlélet kerül előtérbe
A jelentés kiemeli, hogy "Az ivóvíznek meg kell felelnie a vonatkozó minőségi határértékeknek, nem tartalmazhat olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti"
A kockázatalapú szemlélet erőteljesebb szerepet kap a megfelelő ivóvízminőség meghatározásában. "Az új vagy újonnan felismert, potenciálisan egészségkockázatot jelentő szennyezők az Európai Bizottság által készített megfigyelési listára kerülnek majd, amelyből a hazai viszonylatban releváns paramétereket az országos tisztifőorvos választja ki. Kötelezővé válik új fertőtlenítési melléktermékek – klorát, haloecetsavak – vizsgálata azokban a vízellátó rendszerekben, amelyekben az indokolt." - írják, majd hozzáteszik, hogy a lakossági aggodalmat kiváltó, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül kötelezően vizsgálandó lesz minden vízellátó rendszerben a biszfenol-A.
"Az utóbbi évtizedekben felismert és bizonyítottan egészségkockázatot képező PFA-vegyületek (per- és polifluorozott alkil vegyületek), az urán és egy cianobaktériumok által termelt toxin, a mikrocisztin-LR, vizsgálata is kötelező azokban a vízellátó rendszerekben, ahol a megjelenése kockázatot jelenthet."
Minden ivóvízellátó rendszer üzemeltetőjének 2017 óta ivóvízbiztonsági tervet kell készítenie, ebben elemzi az ivóvízkivétellel, -kezeléssel és -elosztással összefüggő lehetséges szennyezéseket, és megfelelő beavatkozásokat és ellenőrzési pontokat rendel az egyes kockázatokhoz – olvasható a jelentésben. 2021-ben a közműves ivóvíz-szolgáltatók szinte kivétel nélkül, az egyedi ivóvízellátóknak pedig jelentős része ennek a kötelezettségnek már eleget tett.
Az ivóvíznek meg kell felelnie a vonatkozó minőségi határértékeknek – fotó: pixabay.com
Változik az ólom és a klór határértéke
2036. január 12. után az ólom és a króm határértéke megfeleződik, aminek az elérése érdekében a szolgáltatói hálózatban lévő ólomcsöveket és ólom bekötőcsöveket 15 éven belül le kell cserélni. Viszont ahol azt a geológiai adottságok indokolják a bór határértéke emelkedik. Közintézményekben a megfelelő ivóvízminőséget az ivóvízhasználat tényleges helyén kell biztosítani, ezért az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa a felelős.
A jelentésben részletezik azt is, hogy a kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet koncepciójának az ivóvízellátás melyik három területén kell érvényesülnie. Ez vonatkozik az ivóvíznyerésre használt vízbázisok, az ivóvízellátó rendszer és az épületek belső hálózata terén, elsősorban az ólomkioldódás és a Legionella baktérium előfordulása szempontjából.
Kiemelik, hogy "új vizsgálati kötelezettség ezzel csak az elsőbbségi létesítményben keletkezik, ennek számítanak ólom szempontjából a 14 év alatti gyermekek ellátását végző gyermekintézmények; Legionella szempontjából az egészségügyi intézmények, a szálláshelyek, a büntetés-végrehajtási intézetek és a bölcsődék kivételével a szociális intézmények".
Leírják azt is, hogy a jövőben Magyarországon "kizárólag olyan ivóvízzel és használati meleg vízzel érintkezésbe kerülő termékek hozhatók majd forgalomba, amelyeknek vízzel érintkező anyagainak kiindulási anyagai szerepelnek az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) által összeállított európai pozitív listákon."
A jelentés kitér arra is, hogy fel kell mérni a közműves ellátáshoz valamilyen okból nem, vagy korlátozottan hozzáférő lakosság hozzáférési szintjét, és javítani kell a hozzáférésüket. Megjegyzik, hogy "az ivóvízvétel céljából magánkutat használó várandós és három év alatti gyermeket nevelő lakosok számára a népegészségügyi hatóság ingyenes vízvizsgálati lehetőséget biztosít a kútvíz mikrobiológiai minőségének, nitrit- és nitráttartalmának ellenőrzésére."
2036. január 12. után az ólom és a króm határértéke megfeleződik, aminek az elérése érdekében a szolgáltatói hálózatban lévő ólomcsöveket és ólom bekötőcsöveket 15 éven belül le kell cserélni – fotó: pixabay.com
Listán a hazai települések
Magyarországon jó az ivóvíz minősége, de az NNK honlapján lévő listán néhány olyan település is található, aminek a neve mellett a kifogásolt, illetve nem elfogadható jelölés szerepel. A településekről egyesével készítettek táblázatokból könnyen megtudható, hogy a helyi ivóvíz a vizsgált 24 paraméternek milyen mértékben felel meg, illetve az is, hogy a kapott érték megfelelőnek minősül-e, mekkora a megengedett felső határa.
További információkhoz is hozzá lehet jutni, amelyekből megtudható az is, hogy az adott fémből, vegyületből, egyéb anyagból mennyi lehet a vízben, milyen egészségügyi kockázatokkal jár ha több van belőle, hogyan lehet megszabadulni tőle.
A víziközmű-szolgáltatók eredményei döntően megfelelőek voltak
A víziközmű-szolgáltatók negyedévente feltöltik az ivóvízvizsgálataik eredményeit, ami alapján az NNK megállapította, hogy a 2021-ben vizsgált több mint 58 ezer vízminta eredménye 99-100 százalékban megfelelő eredményt adott. 2020-ban és 2021-ben is egyetlen megye, Bács-Kiskun vízellátó rendszerében mutattak ki a szolgáltatott vízben határérték feletti növényvédő szert. E. Coli baktérium szempontjából 99,1 százalékos, a mangán esetében 90,6 százalékos volt az országos szintű megfelelőség, a vas esetében pedig 93,5 százalékos.
A legnagyobb problémát évtizedeken át kémiai szempontból a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették, de az érintett települések száma és egészségkockázata alapján a legjelentősebb az arzén volt. 400 településen volt határérték felett a koncentrációja a 2010-es évek elején. Az ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően 2020-ban és 2021 végén már csak tíz településen volt kifogásolható az arzén, a bór vagy a fluorid jelenléte az ivóvízben.
A leggyakoribb minőségi problémák
A szolgáltatott víz minőségi problémáját sokszor a mikrobiológiai tényezők vagy a fertőtlenítés melléktermékei okozzák. A jelentés szerint az érintett üzemeltetők már elvégezték a szükséges kiegészítő beavatkozásokat, illetve folyamatosan dolgoznak a probléma elhárításán.
Az esetenként megjelenő „klóros" ízt vagy szagot a klórozási melléktermékek okozzák, amelyek hosszú távú fogyasztása árthat az egészségnek. 2023-tól hatályos új ivóvízirányelv további fertőtlenítési melléktermékek (haloecetsavak, klorát) monitorozását is előírja - olvasható a jelentésben.
A magánkutak jelentős kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit- vagy nitrátszennyezés szempontjából – fotó: pixabay.com
Magánkutak vízminősége
A népegészségügyi hatóság nem ellenőrzi a magánkutak vízminőségét, mert a megfelelő vízminőségről a tulajdonosnak kell gondoskodnia. A szabályozás szerint a víz minőségét létesítéskor, majd háromévente kell megvizsgálni. A tulajdonosok többsége azonban nem tud erről a kötelezettségéről, pedig fontos lenne a vizsgálatokat elvégeztetniük, hiszen a magánkutak jelentős kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit- vagy nitrátszennyezés szempontjából.
