A modern mezőgazdaságban a szakemberek ma már a növényvédő szerek széles spektrumát használják fel. Ezek rendszeres vizsgálata rendkívül fontos, az egészségügyi kockázaton túl azért is, mert az élelmiszerekben előforduló, határérték feletti jelenlétük komoly veszteséget okozhat a gyártónak és a forgalmazónak egyaránt.

Mik is azok a peszticidek? Mit okozhatnak? Miért kell azokat vizsgálni? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

A mezőgazdaságban használt, a növényi, állati és mikroba kártevők ellen alkalmazott vegyszerek élelmiszerekbe kerülő részét szermaradékoknak, vagyis peszticideknek (peszticid anyagoknak) nevezzük. Az emberi szervezetbe jutó szermaradékok csak abban az esetben lehetnek veszélyesek, ha azokat a megengedettnél nagyobb koncentrációban használták, vagy ha nem tartották be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A növényvédő szereknek három nagyobb csoportját különböztetjük meg: rovarölő szerek, gombaölő szerek és gyomirtó szerek – fogalmazták meg a WESSLING Hungary Kft. szakértői az Agroinform.hu-nak.

permetezés

Az emberi szervezetbe jutó szermaradékok akkor lehetnek veszélyesek, ha azokat a megengedettnél nagyobb koncentrációban használták, vagy ha nem tartották be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt

A növényvédő szerek az esetek 60%-ában rovarok ellen használt készítmények, amelyek korábban veszélyes arzénvegyületet, illetve nikotint tartalmaztak, napjainkban azonban ezeket kiszorították a klórozott szénhidrogének és a szerves foszforvegyületek.

A klórozott szénhidrogének alkalmazása a DDT (diklór-difenil-triklór-etán) rovarölő hatásainak felfedezése után terjedt el. A DDT az emberi-állati szervezetbe jutva azért rendkívül veszélyes, mert felhalmozódik a zsírszövetben és káros elváltozásokat, akár rákos megbetegedést is okozhat. A klórozott szénhidrogének a halakra és a méhekre is veszélyesek. A klórozott szénhidrogének növényvédő-szerként történő használatát az 1970-es években szinte valamennyi országban betiltották.

A növényvédő szerek második csoportját a gombaölő szerek alkotják, amelyek a különböző növénykultúrák gombás betegségeinek megelőzésére, a vetőmagvak gombás fertőzöttségének megszüntetésére szolgálnak. A szervetlen gombaölő szerek közül a réztartalmúak a legismertebbek, de szakemberek előtt ismertek a kéntartalmú változatok is.

A növényvédő szerek harmadik csoportját a gyomirtó szerek képezik, amelyek rendeltetése, hogy a kultúrnövényeket megvédjék a gyomosodástól, egyes változataik azonban a kezelt területen minden zöld növényt képesek elpusztítani. Bizonyos esetekben a termények átveszik a gyomirtó szerek sajátos szagát és ízét, amelyek az adott élelmiszeripari és konyhai feldolgozása közben akár fel is erősödhetnek.

szermaradvány

Magyarországon a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot

Permetezés nélkül a kártevők és a penészgombák elszaporodnak a növényeken, beindul a mikotoxin-termelődés. Megfelelő agrotechnológiai gyakorlat mellett elfogadható szint alatt tartható a kártevők pusztítása, ám az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben megjelenhetnek a növényvédő szerek maradékai, veszélyt jelentve az ember egészségére.

Még ha az egyes növényvédő szerek jelenléte külön-külön az előírt határérték alatt is marad, az úgynevezett „koktélhatás” következtében olykor felerősíthetik egymás, az emberi egészségre ártalmas hatását.

A növényvédő szerek jelentős része a növények héján található, ahonnan mosással, hámozással nagy részük eltüntethető. Vizsgálatok alapján elmondható, hogy Magyarországon a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, a határérték feletti peszticidmennyiség pedig alig egy százalékban mérhető.

Az élelmiszerekben található maradékanyagok és szennyeződések megbízható kimutatása rendkívül magas elvárásokat támaszt az egyes vizsgálólaboratóriumokkal szemben. A legmodernebb berendezéseknek köszönhetően a WESSLING Hungary Kft. szakértői a nyersanyagokat és a termékeket multimódszerrel és egyedi tesztekkel egyaránt megvizsgálják.

Az egyik legveszélyesebb gyomirtót, a glifozátot például a HPLC-MS (nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) technikát igénylő eljárással a modern laboratóriumok, így a WESSLING Hungary Kft. is könnyedén be tudja azonosítani.

Partnereik az alábbi szolgáltatások közül választhatnak:

  • közel 600-féle növényvédőszer (peszticid)-hatóanyag „screening” (áttekintő) vizsgálata rövid határidővel zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszermintákból;
  • bizonyos élelmiszerek, illetve élelmiszer-nyersanyagok csoportspecifikus vizsgálata (például foszfortartalmú, klórozott peszticidek), valamint az úgynevezett egyedi módszerekkel mérhető komponensek (például glifozát, etefon, klorát/perklorát, klórmekvát/mepikvát, Foszetil-Al stb.) meghatározása;
  • friss zöldség- és gyümölcsminták screening vizsgálatának igény szerinti kiegészítése ditiokarbamátok vizsgálatával; takarmányminták vizsgálata (főként klórozott növényvédő szerekre, valamint dioxinokra és PCB-kre).